A nevek pontos írása, helyesírás
Gyakori (hiba), hogy egy pályázatban ugyanaz a név többféleképpen is szerepel, azonban az okról nem esik szó. Ha a különféle források eltérő írásmódot használnak, akkor erre ki kell térni, majd az egyik változatot kell használni az egész szövegben. A nyelvi szabályok, a helyesírás szabályainak betartása itt is kötelező!
Az összetett mondatokból gyakran kimaradnak az írásjelek (vessző, pontosvessző, kettőspont), ami a mondatot félreérthetővé teszi. Pedig a korszerű szövegszerekesztők helyesírás-ellenőrzői az ilyen jellegű hibákat is nagy biztonsággal jelzik.

Szövegtagolás, oldalcímek
A tagolatlan szöveg nehezen követhető, olvasása unalmas, az ilyen munkában nehéz megtalálni egy korábban már olvasott részt, ezért a szöveg használata nehézkes. Az oldalcímek a keresést is, a szöveg aktív használatát is segítik.

Formátum, gépelés
A szövegszerkesztővel készített és kinyomtatott dolgozatok esetén ma már elvárás a sorkizárt (jobbszél kiegyenlített) formátum. Ez nem igényel külön munkát, a megjelenés viszont tetszetősebb.
A kiemelések használatában legyünk mértékletesek, mert az általuk jelölt másodlagos szerkezet zavarhatja a szöveg természetes szerkezetének követését. A gépelés során legyünk figyelmesek, ne feledjük el a különleges formátumú részek beállításait beírni (például kitevő, alsó index) és ellenőrizni az eredményt!
Lehetőleg a Times New Roman betűtípust használjuk, ezt a legkönnyebb olvasni! Ne használjunk 12 pontnál kisebb betűméretet (ez nem csökkenti a terjedelmet!), mert nehéz olvasni! Érdemes arra is gondolni, hogy aki a munkánkat bírálja, sok hasonló írást fog megnézni, tehát nem mindegy, mekkora erőfeszítést várunk el tőle. (Ez más pályázat esetén is megfontolandó szempont!)

Témaválasztás, terjedelem
A kiírásban szereplő témák a pályázat kereteit adják meg. Ezek közül egyet kell választani, és csak azzal kell foglalkozni, azt kell kidolgozni. Nem szabad a kiválasztott témától eltérő dolgokat belekeverni a szövegbe, mert az "testidegen" része lesz a pályamunkának. A kevesebb gyakran több!
Ide (is) kapcsolódik a terjedelem kérdése: ennek - az általános iskolás korosztály számára - felső korlátja van; "illetlen" dolog túllépni ezt.

Irodalom, könyvészeti adatok, hivatkozás
Tudományos igényű munkák esetén a szakmai irodalomra való hivatkozás elengedhetetlen feltétel, ugyanakkor szigorú szabályok kötik.
Az irodalomjegyzéknek nem célszerű kölönféle neveket adni, mert ezek felesleges kötöttségeket fejeznek ki; például "Felhasznált irodalom", "Ajánlott irodalom". Az ilyen megadás jogviták alapja is lehet. A felsorolás címeként elegendő annyi, hogy "Irodalom".
Irodalom megadásában kötelező megadni a szerző nevét, a mű címét, a kiadót és a kiadás évét. Ha a műnek van valamilyen különleges sajátsága (tankönyv, egy sorozat tagja, folyóirat vagy különleges, alkalmi kiadvány cikke), akkor ezt is fel kell tüntetni.
Az internetes forrás esetén a honlap címén kívül a letöltés időpontját (legalább a napját) is meg kell adni.
Az irodalomjegyzéket sorszámozni kell.
A versenybizottság tapasztalatai és az utóbbi időszak hazai eseményei miatt külön lapon foglalkozunk más munkákból átvett szövegek, idézetek korrekt kezelésével. Kérjük a kollégákat, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések értelmezésében legyenek a diákok segítségére!
Nem értékelhető sokra az olyan pályázat, amely egy vagy néhány internetes forrás anyagának egyszerű összevágásával jött létre (esetleg a források megadása nélkül), mert ez nem tekinthető saját munkának. Az ilyen szövegek forrása ma már elég könnyen felderíthető.

Kísérlet elvégzése, eszköz építése, ezek ismertetése
Igazán nagy értéke a pályázó által elvégzett kísérletnek, az általa megépített eszköznek van. Ilyenkor a kísérlet, az eszköz teljes leírását várjuk, amelybe az előkészületek és a sikertelen próbálkozások, a buktatók is beletartoznak. A saját kísérletet, mérést, az eszközt és annak megépítését fényképpel dokumentálhatjuk, a mérésnek pedig legalább a fő adatait adjuk meg!
Ha a pályázó - például kedvenc kísérletként - egy általa el nem végzett, látott vagy leírásból megismert kísérletet ismertet pályázatában, akkor ezt feltétlenül jelezze, mert ilyenkor más elvárások érvényesek a leírással szemben.

Fogalmazás, nyelvi megformálás
Ne vegyünk át szó szerint mások által írt, másutt megjelent (például az interneten található) szövegrészeket. Az így "összevágott" szöveg stílustalan, "szétesik"; hivatkozásai, utalásai hibásak lesznek, ezért nehezen olvasható.
Különösen veszélyes olyan szöveget szó szerint átvenni, amely általunk kevéssé ismert szakterületről szól. Ilyen esetben a szakszerűtlenség nevetségessé teszi írásunkat. Az "idegen", kevéssé ismert témáról ezért nem jó részleteket "átvenni", jobb, ha éppen csak megemlítjük a témát, vagy - ha nagyon szükséges - idézetként vesszünk át egy szövegrészt.

Személyesség, személyes kötődés
A kiírásban rendszerint szerepel, hogy a pályázatban "kedvenc" dolgokról is lehet írni. Érték a választott téma iránti elkötelezettség, a személyes viszony, az érdeklődés és a saját munka (kísérletezés, mérés vagy eszköz, játék megépítésének) bemutatása.