A nevek pontos írása, helyesírás
Gyakori (hiba), hogy a pályázatban ugyanaz a név többféleképpen is szerepel, de az okról nem esik szó. Ha a különféle források eltérő írásmódot használnak, akkor erre ki kell térni, majd az egyik változatot kell használni az egész szövegben. A nyelvi szabályok, a helyesírás szabályainak betartása itt is kötelező!
Az összetett mondatokból gyakran kimaradnak az írásjelek (vessző, pontosvessző, kettőspont), ami a mondatot félreérthetővé teszi. Pedig a korszerű szövegszerekesztők helyesírás-ellenőrzői az ilyen jellegű hibákat is nagy biztonsággal jelzik.

Szövegtagolás, oldalcímek
A tagolatlan szöveg nehezen követhető, az ilyen munkában nehéz megtalálni egy korábban már olvasott részt, ezért a szöveg használata nehézkes. Ha a szöveg szerzője folyamatosan igényli a figyelmünket, akkor azt fenn kell tartania, különben hamar belefáradunk az egyhangúságba. Az oldalcímek is a keresést, a szöveg aktív használatát segítik.

Formátum, gépelés
A szövegszerkesztővel készített és kinyomtatott dokumentumok esetén már elvárás a sorkizárt (jobbszél kiegyenlített) formátum. Ez nem igényel külön munkát, a megjelenés viszont tetszetősebb.
A kiemelések használatában viszont legyünk mértékletesek, mert az általuk jelölt másodlagos szerkezet zavarhatja a szöveg természetes szerkezetének követését. A gépelés során legyünk figyelmesek, ne feledjük el a különleges formátumú részek beállításait beírni (például kitevő, alsó index) és ellenőrizni az eredményt!
Lehetőleg a Times New Roman betűtípust használjuk, ezt a legkönnyebb olvasni! Ne használjunk 12 pontnál kisebb betűméretet, mert az apróbetűs szöveget - különösen hosszabb sorok esetén - nehéz olvasni! Érdemes arra is gondolni, hogy az, aki a munkánkat bírálja, sok hasonló írást fog megnézni (ami több tíz oldalt jelent), tehát nem mindegy, mekkora erőfeszítést várunk el tőle. (Ezt a szempontot más pályázat készítésénél is érdemes megfontolni.)

Témaválasztás, terjedelem
A kiírásban szereplő témák a pályázat kereteit adják meg. Ezek közül egyet kell választani, és csak azzal kell foglalkozni, azt kell kidolgozni. Nem szabad a kiválasztott témától eltérő dolgokat belekeverni a szövegbe, mert az "testidegen" része lesz a pályamunkának. A kevesebb gyakran több!

Irodalom, könyvészeti adatok, hivatkozás
Tudományos igényű munkák esetén a szakmai irodalomra való hivatkozás elengedhetetlen feltétel, ugyanakkor szigorú szabályok kötik.
Az irodalomjegyzéknek nem célszerű kölönféle neveket adni, mert ezek felesleges kötöttségeket fejeznek ki; például "Felhasznált irodalom", "Ajánlott irodalom". Az ilyen megadás jogviták alapja is lehet. A felsorolás címeként elegendő annyi, hogy "Irodalom".
Irodalom megadásában kötelező megadni a szerző nevét, a mű címét, a kiadót és a kiadás évét. Ha a műnek van valamilyen különleges sajátsága (tankönyv, egy sorozat tagja, folyóirat vagy különleges, alkalmi kiadvány cikke), akkor ezt is fel kell tüntetni.
Az internetes forrás esetén a honlap címén kívül a letöltés időpontját (legalább a napját) is meg kell adni.
Az irodalomjegyzéket sorszámozni kell.
A versenybizottság tapasztalatai és az utóbbi időszak hazai eseményei miatt külön lapon foglalkozunk más munkákból átvett szövegek, idézetek korrekt kezelésével. Kérjük a kollégákat, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések értelmezésében legyenek a diákok segítségére!
Nem értékelhető sokra az olyan (leggyakrabban történeti témájú) pályázat, amely egy vagy néhány internetes forrás anyagának egyszerű összevágásával jött létre (esetleg a források megadása nélkül), mert ez nem tekinthető saját munkának. Az ilyen szövegek forrása ma már elég könnyen felderíthető.

Kísérlet elvégzése, eszköz építése, ezek ismertetése
Igazán nagy értéke a pályázó által elvégzett kísérletnek, az általa megépített eszköznek van. Ilyenkor a kísérlet, az eszköz teljes leírását várjuk, amelybe az előkészületek és a sikertelen próbálkozások, a buktatók is beletartoznak. A saját kísérletet, mérést, az eszközt és annak megépítését fényképpel dokumentálhatjuk, a mérésnek pedig legalább a fő adatait adjuk meg!
Ha a pályázó valamelyik témához egy általa el nem végzett, látott vagy leírásból megismert kísérletet ismertet munkájában, akkor ezt mindenképpen jelezze, mert ilyenkor más elvárások érvényesek a leírással szemben.

Fogalmazás, nyelvi megformálás
Ne vegyünk át szó szerint mások által írt, másutt megjelent (például az interneten található) szövegrészeket. Az így összeállított szöveg stílusában "szétesik", hivatkozásai, utalásai hibásak lesznek, ezért nehezen olvasható.
Különösen veszélyes olyan szöveget szó szerint átvenni, amely általunk kevéssé ismert szakterületről szól. Ilyen esetben a szakszerűtlen szövegkörnyezet nevetségessé is teheti az elkészült munkánkat. Az "idegen", kevéssé ismert témáról ezért nem érdemes részleteket "átvenni", jobb, ha éppen csak megemlítjük a témát, vagy csak idézetként vesszünk át rá utaló szövegrészt. Ha valóban nagy szükségünk van egy hosszabb idegen eredetű szövegre - például azért, mert értelemzés, valaminek a leírása található benne -, akkor azt eltérő formátummal (tipográfia) szerkesszük be dolgozatunkba - termszetesen a forrás pontos megadásával.

Személyesség, személyes kötődés
A kiírásban rendszerint szerepel, hogy a pályázatban "kedvenc" dolgokról is lehet írni. Érték a választott téma iránti elkötelezettség, a személyes viszony, az érdeklődés és a saját munka (kísérletezés, mérés vagy eszköz, játék megépítésének) bemutatása.