Összehasonlítás A téma, ami mindig elő- elő bukkan

Mitől teljesít az egyik kutya jól, a másik jobban, vagy sokkal gyengébben. A kiképzésen múlik? A kiképző személyén? Vagy a kutya ösztönös adottságain?

Is-is. Nagyon kiterjedt és szerteágazó téma.
Na, de hogyan dönthetjük el melyik tényező játszik nagyobb szerepet egy-egy kutyánál?

Talán úgy, hogy nem csak felületesen szemlélődünk, hanem igyekszünk minél többet megtudni a kutyáról. Gyakorlatban és elméletben egyaránt.
Nézzük meg a kutyát.
Mit látunk?
Látunk bármit is?

Vagy csak egy kutyát látunk, amiről csak azt látjuk, hogy rottweiler, kutya - fekete, barna jegyekkel.

Szóval először látni kell a kutyát , ismerni a kutya testi és hangulati adottságait, e nélkül bajosan tudnánk bármilyen munkát is értékelni.
Az első benyomás igen fontos. Amikor egy felszabadult, jó kedvű, elfogulatlanul viselkedő kutyát látunk, nagy baj nem lehet. Ő egy kiegyensúlyozott, minden helyzetben magabiztos kutya. Leginkább azt látjuk, hogy a kutyának nem teher a munka, szívesen végez feladatokat.
(élénk mozgás, farok vidáman csóvál, vagy izgalommal telve, megemelve nyugalomban áll) Azt gondoljuk, a gazdi és a kutya összhangja meg van. A kiképzés a motiváción és a jutalmazáson alapul. Persze, a megfelelő irányítás és fegyelem megkövetelése mellett.
Ellenkező esetben, amikor a kutya feszült, bizonytalan, gyanakvó, igen alárendelt pozícióban áll a gazdája mellett, arra kell gondolni, hogy egy kevésbé magabiztos, kiegyensúlyozatlan viselkedésű kutyával állunk szemben. (enerváltan, behúzott nyakkal és farokkal áll.) A kutya és a gazda páros összhangja nem jó, a kutyának nem öröm a munka. A kiképzés csak látszólag alapul a motiváción és a jutalmazáson. A fegyelem, a gyakorlatok végrehajtásának megkövetelése nagyobb hangsúlyt kap.
Miért?
Itt egy sor lehetséges válasz van. Amire csak akkor kapunk választ, ha tudjuk ki a kutya, ki a gazda, mi a cél a vizsgával.
Van, hogy nem a gazda, hanem egy „profi” kiképző, vizsgázik a kutyával. Itt érthető, ha az ő párosuk, nem mutat olyan szoros kötödést, hiszen a bérképzés, nem az öröm munkáról, mindinkább egy vállalt feladat teljesítéséről szól. Itt valóban sok múlik, a kiképző teljesítményén. Mennyire ügyes, mennyire érti a kiképzés csínját-bínját, mennyi szaktudás van a háta mögött. Mennyi időt szánt a képzésre, milyen tematikát alkalmazott. (mennyit fizetett a gazdi)
Azt sem árt tudni, hogy bár a gazda vezeti a kutyát, az alapképzést másra bízta, és csak a megtanított kutya mellé állt, bemutatva a kutya munkáját. A kutya a jól megtanult dolgokat sem tudja hibátlanul bemutatni.
Érdekes szempont még az is, hogy a gazdi, első kutyás, első rottweileres, vagy már tapasztalt kutyás, rutinos, kiképzői gyakorlat van a háta mögött.
Ezek mind befolyásoló tényezők a végső pontszámoknál, mert a vizsgán nem csak a kutya, de a felvezető is vizsgázik.
Na, de kanyarodjunk vissza az eredeti gondolathoz. Kiképzés, vagy ösztönös adottságok?
A tudományos magyarázat helyett gyakorlati példa, az életből merítve.
Két kutya és két kiképző-gazdi munkáját és teljesítményét összehasonlítva, talán érthetőbb lesz a dolog.
Első kiképző: Elismert szakember, versenyzői múlttal és teljesítménnyel. Nem csak itthon, de nemzetközi szintű szerepléssel a háta mögött. 3-4 (?) IPO 1-es szintű és egy IPO 3-as FH vizsgás, saját kutya képzésével, vág bele az új feladatba.
Második kiképző: Még nem elismert szakember. Egy IPO1 szintre képzett keverék kutyával, egy BH szintű stafforsir terrier kannal a háta mögött vág bele az új feladatba.

Mindketten vesznek egy rottweilert.

Első kiképző: (2001.02.) Gondos válogatás és utána járás után, komoly pénzért Németországból hoz egy kant. ADRK import, jó nevű és eredményes tenyészetből. Komoly versenyzői tervekkel, felvértezve a legújabb kiképzői tematikával. Maga mellett tudhatja, az akkori idők legmenőbb kiképzőit. Minden szakmai segítséget megkap, és igénybe vesz. Időt, pénzt, fáradságot nem sajnálva menetel az úton.
Telik múlik az idő. A szokásosnak mondható út. Kutya felnevelése. Szakszerűen, tudatosan építve. (Gyakorlattal 6-7. rottweilere volt már) Kiállításon felvezeti, jó, kitűnő, nagyon jó minősítés, OMÉK díj.(2002.) Tenyészszemle=Győr =tenyészthető, HD+
(2005.05.)A kutya 4 évesen IPO 1-es vizsgát tesz. 79 84 88, majd további két év gyakorlás és
(2007.11.)6,5 évesen IPO 2-vizsgát tesz. 99 82 93.
(2008.03.)Majd 7 évesen FH verseny és vizsga, mely a VB válogató is volt egyben. Sikeres, első hely, 179 ponttal.

Sajnos sporttörténelmet nem sikerült írni, mintahogyan az eredeti cél, a versenyzői karrier sem valósult meg.
Mi hiányzott?
- A segítség
- Nem.
- Az akarat?
- Nem!
Valami, amit úgy hívunk ösztönös adottságok. Az a sok „apró” képesség, amitől a kutya kiemelkedik az átlag kutyák sorából.
Na meg a szakértelem, ami a valódi kutyát látja, és ahhoz rendeli a felkészítés tematikáját.

Második kiképző:(2003.03.) Régi vágya teljesülni látszik, vehet egy rottweilert. Szukát, mert a családban sok apró kutya és sok családtag van, akikre tekintettel kell lenni. A választást némileg a tenyésztőre bízza, hiszen egy kevésbé harapós, hajlékony rottweiler szukát szeretne. Szerencséje van, 5 szuka születik az alomban így van választási lehetőség.
Ja, mondanom sem kell, Magyarországon, jó nevű és eredményes tenyészetből. Bár a tenyészet kiválasztása, nem gondos keresgélés eredménye, hiszen „csak” ismeri a tenyésztő munkáját és eredményeit, kutyáit, mert a segítségével kezdte el megismerni a kutyakiképzés alapjait. Az ő kezében látott sok rottweilert, amitől megtetszett neki a fajta.
Haza vitte a kutyát, majd egy lényeges változás állt be az életében. Újabb költözés. Új (régi) család, visszaköltözött a szüleihez. Gyakorlatlan, első rottweilere.
Megtetszett neki a mentőkutyázás, így a kutya egy éves kora után, komolyan ebben az irányba indult el. Szocializáció felsőfokon, barátságosság, irányíthatóság, a domináns viselkedés teljes elnyomása. Harapni tilos! Nem is vesz részt ilyen képzésben. (2005.) BH vizsga.(2005.2006.) BH szintű versenyzés. 4. 7. hely.
Mégsem maradt a mentőkutyázásnál, visszakanyarodott a munkakutyázáshoz.
(2005.12.)Előzetes készülődés nélkül = tenyészszemle- OMSE-tenyészthető, HD +/-
(2007.10)4,5 évesen K99 vizsga E/5 91 pont Ő-V/5 89 pont,
(2007. nov.)IPO1vizsga 89 90 91pont.
A szuka tüzel. Legyenek kölykei, születik meg a döntés. A várható ellés időpontjában, kiderült hogy a kölyökáldás elmarad.
(2008. márc) Ezután, első és egyetlen kiállítás R.CAC, ADRK bírónál.
(2008. ápr.)5 éves IPO 2-es vizsga 88 81 89 pont, erőlködés és megfeszített munka nélkül, a kutya képességeihez igazodva.
Sikerült neki?
-Igen.
-Miért?
A kutya képességeihez, ösztönös adottságaihoz igazított cél és terv.
Elvégzett munka, de behatárolt idővel és pénzbefektetéssel. Nem mindenáron törekvés a versenyzésre, tenyész karrierre.
Eredménye, egy teljesen elégedett, büszke gazdi, egy vidám, felszabadult kutya.
Minden elbizonytalanodásnál, a tenyésztőtől kapott segítséget, ami előre billentette a mérleget.

A dolog érdekessége, és amiért a két kutya összehasonlításra került, hogy mindketten ugyan abban az iskolában és ugyan azzal a segéddel készültek a vizsgáikra. (őrző-védő fázis) Ugyan azon iskola szervezésében lebonyolított vizsgán teljesítettek.
A nyom és az engedelmes fázis tanítása, döntően a gazditól függ. Az őrző-védő, jó segítő nélkül nem sikerülhet. A segédnek látszólag ugyan arra kellett megtanítani a kutyát. Az őrző-védő gyakorlatok eredményes bemutatására. A feladat mégsem volt azonos. Első kutyánál, a magabiztosság, terhelhetőség fejlesztése volt a cél. A másodiknál, a barátságos, emberszerető, fogát nem használó kutya picit agresszívvá tétele, hogy a fogása stabil és megtartott legyen.

Első, profi kiképző, soha sehol, nyilvánosan, verseny keretében, a nyomkövető vizsga kivételével, nem mutatta be kutyája teljesítményét.
Második, nem profi kiképző, több esetben is szerepelt nyilvános versenyen, még ha BH szinten is. Majd „vakon” próbából, egyes szintű K99-es vizsgán indult, idegen pályán, idegen segéddel.
Szóval?
Lehet, hogy az ösztönös adottságok nagyobb szerepet játszanak, mint azt sokan igaznak gondolnak?
Ja, és attól, hogy ADRK, még lehet gyengébb alapadottságú akár őrző-védő fázisban is.?
Lehet.
Nem ezen múlik.

Ide tartozó gondolat, hogy vajon a két kutya viszonylag azonos teljesítménnyel (vizsgák számával) milyen tenyész értéket képviselnek? Erre a választ, csak akkor kapnánk meg, ha mindkét kutya utódait megvizsgálhatnánk és értékelhetnénk. Hiszen az ösztönös adottságok öröklődnek, nem a tanított, fejlesztett képességek.
A kannak vannak utódai. A szukának nem, így nincs mód ezt összehasonlítani.

Viszont van mód összehasonlítani, a két kutya szüleinek és testvéreinek teljesítményét.
A kan ősei, testvérei eredménye nyomon követhető, mert az ADRK tenyészkönyve erre módot nyújt.
A kan utódai nem nyomon követhetőek, mert Magyarországon erre nincs mód és lehetőség. Csak annyi adatot láthatunk, amit a tenyésztő közzé tesz. Vagy kitartó böngészéssel, véletlenszerűen akadhatunk rá. Vagy nem akadunk rá, mert sehol nem jelennek meg.
A szuka ősei, testvérei nyomon követhetőek, de ez is csak a tenyésztőn múlik, mert nyilvánossá teheti a szülők, testvérek eredményeit, teljesítményét.

A kan szülei munkavizsgásak.

A szukáé nem.

Kinek a teljesítménye jobb? A két kutya általános viselkedését szemlélve a szuka „nyerne”. A pontszámok? Ott sem egyértelmű.
A két gazdi és a tenyésztő, nyilván a sajátját tartja „jobbnak”. Hiszen érzelmileg közelebb állnak a saját kutyájukhoz, ezért arra húz a szívük.
A kívülálló kit fog jobbnak tartani?
Lesz egy első benyomása, de végül:
azt, tartja majd jobbnak, amelyikről a nagyobb legendát hallja.
Azaz a jobban „menedzselt” kutya benne lesz a köztudatban és évek múlva, mindenki, mint kiváló kutyára emlékszik
Ezért lenne fontos, hogy a hiteles, kozmetikázatlan, tényszerű adatok nyilvánosságra kerülhessenek. Minősítés, besorolás és kommentár nélkül, mint az ADRK tenyészkönyvében.
2008. 04.30. Kné Tünde

ui: a szöveg megvágásához, részletek kiemeléséhez nem járulok hozzá! A másoláshoz sem! Ez úgy kerek és összefüggő ahogyan le van írva. Dolgozat, cikk, blog ? A gondolataim ami a témához kapcsolódnak.

Vissza