egy 30cm-es dobson távcső építési tervei, verziók, agyalás, megoldások stb...

Dobsonépítés

megjegyzések

1.a főtükör tartó

2.a tükör doboz

3.és összeadása a főtükör taróval

4.segédtükörtartó

5.aLT félkör

6.a fókuszírozó

7.a tükrök

8.aZ zsámoly

9.csövek

10.súlyozás/fókusz belövése

11.az egész egyben

12.egyebek

linkek

Más

más eszközök

könyvek

sáfár péter
Elöljáróban
a jól ismert magyar munkákról nem írnék, az az alap, szinte mindenki ismeri őket. Majd ha lesz magyar guide.
1. Burnham’s Celestial Handbook (An Observer's Guide to the Universe Beyond the Solar System); Robert Burnham Jr.; 1978; Dover Publications
Szerintem sok amatörcsillagásznak nem kell bemutatni ezt a művet. Ha máshonnan nem is, de Szentmártoni Béla és mások forditásaiból régóta hozzá lehet férni részleteihez.
A könyv 3 kötetes, 2138 oldal összesen. Az első kötet elején van egy kb 100oldalas bevezető és alapozás. Ez tényleg kezdőknek szól. Utána abc sorrendben a csillagképek. Egy-egy „fontosabb” csillagkép majdnem 100 oldal… Ezen belül a szerkezet azonos. Egy katalógussal kezdődik: kettősök / változók / mélyég. Utána alfa, beta és a fontosabb látnivalók részletes leirása. Közte fotók, (bár f/f) táblázatok, fénygörbék, keresőtérképek. Ha egy „reprezentánshoz” ér, részletes leirás található a témáról (igy lett pl. a Siriusról + fehér törpékről írott rész 47 !!! oldal)
Ez a jóember egy adott dologról mindent össze próbált szedni. Még a történelmi / irodalmi / művészeti kapcsolódásokra is figyel.
Egyébként Burnham a Lowell obszervatóriumban dolgozott 21 éven kereszül. Felfedezett vagy 5 üstököst, meg jó sok kisbolygót is. Kisbolygót is nevezett el róla exkollegája. Majd vége lett a projectnek (csillagok saját mozgásának feltérképezése), meg az állásának. A könyv akkor már készen volt, szerette is a nép, mármint a könyvet. Ő meg nagyjából eltünt. Még a család is 2év múlva értesült haláláról. Az amatőrcsillagász társadalom meg egy darabig összekeverte egy másik Burnhammel, aki az egyik amatörcsillagász lapba irogatott…(S&T?)
Ha jól jött le nekem a webről, olyasmi a respektje a műnek ámerikában, mint nekünk a Távcső világa. (csak egy picit megfigyelés orientáltabb, ami érthető)
Sok helyről meg lehet szerezni a weben, még .hu-ról is, persze nem készletről.
Szerintem alapmű.
(a 3. azaz 1. Burnham az S.W. keresztnevü, ő a kettősöket katagolizálta a 19.sz.-ban)


2.Sky & Telescope Pocket Sky Atlas
A cloudynights –on a 3. lett 2006 olvasói véleményi szerint. Spirálfüzet, A5 méretben. 7,6 m ig mutatja a csillagokat, 10-12m ig a mélyég objektumokat. Strukturája érdekes, „szeleteket” vesz át az égen, 8 szelet, +90 től -90 fokig, 3 óránként, az óra szerinti irányban. Egy ilyen szelet 10 térképet tartalmaz. A végén van 4 nagyobb felbontású térképet: Fistyúk, Orion, Virgo galaxishalmaz, Nagymagellán (11m-ig), valamint néhány index (név és tipus szerinti csoportositás, Caldwell, Messier)
Legfontosabb előnye szerintem a kis méret – hordozható, a spirál fűzés miatt 360fokban visszahajtható. A papír nem csillog a fényben. Jó hogy a fényesebb csillagok nevei is ki vannak irva, meg hogy minden fontosabb dolog, a mélyég objektumok, a csillagképek összekötői, a tejút szinekkel vannak kiemelve. A fedőboritás szerintem előbb utóbb le fog válni a spirálról és a már emlitett magnitudo mélység, valamint a kis méret miatti felbontás nem sok. De nem is akar egy 1000%os térkép lenni, csak könnyű, kint is használható térkép, jól látható kiemelésekkel. Ez is volt a szerzők célja, egy kényelmesen használható térkép. Ezt szerintem rendben is van vele. Nagyon jó áttekintőtérkép.


3.The Night Sky Observer’s Guide - George Robert Kepple, Glenn W.Sanner. – Willmann Bell, Inc. - 1998.
Két kötet, amerikai A4es méretben (=letter) jó vastag, összesen kb 900 oldal – apróbetüsen. 1. kötet tavasznyár, 2.ősztél. Összesen 5541 égi bizbazról ír. Van persze az elején bevezető, magyarázat, +hogyan is működik a könyv. A fejezetek csillagképenként tagoltak, minden fejezetnek 3 része van: áttekintés / érdekes csillagok / mélyég. Az elején van egy áttekintőtérkép (szerintem lehetne jobb is) egy katalógus meg egy fő kereső térkép, ami a következő oldalakon található keresőtérképek keresőtérképe (ami jó). Egy egy objektumról persze leirja hogy hol mi merre, néhány szót a látottakról, de ez utóbbi ismétlődhet, pl. jobb esetben:
4/6” scopes – 75x: blabla…
8/10” scopes – 100x: blabla…
12/14” scopes – 125x: blabla…
16/18” scopes – 150x: blabla…
(Hát nekem a 10” is sok, de 18”!!?? - az egyik szerzőnek 17,5” a másiknak 18,5” f5 newtona van) Közben fotók (ff) és rajzok!!! (vizuálisan mi a helyzet) ez viszont nagyon jó! (szerintem vizuálisan tényleg hasznos a rajz.) Van még egy praktikus dololog, minden objektum, amiről ir, megfelelő számú csillaggal van jelölve. A fontosabb/láthatóbb = 5csillag. Az ilyeneknél a leirások is hoszabbak. Ez azért elég jó iránytű kisebb kukkereseknek is. Valamint ami szerintem nagyon fontos. Egy térképen sok mindent megtalálunk, ami „elméletileg ott van”, de ez el is monjda azt, hogy mivel látható és hogy mivel mit láthatunk.
Az egyik kötet végén van egy fotoalbum a szerzőkről, vannak vagy 30-40-en, ugyanis ezt a könyvet az olvasókkal közösen valósították meg. (Kepple az esztergályos, Sanner meg a patikus, csináltak egy havilapot, az olvasói észlelésekkel bővült hónapról hónapra. Néhány év alatt összeállt.) Nem állom meg hogy ne hasonlitsam össze a Burnhammel (ahogy szerzők is megteszik az előszóban).
Burnham: olvasmányos, kezdőknek haladóknak megfelelő, és ami a legfontosabb, az „egészet” akarja.
NSOG: haladóknak, profi amatöröknek való, technokrata, olyan aki „mindent” akar. Szerintem rám nagy ez a „kabát”. Kellene hozzá egy 30-40 cm es cső. Dobson? Nem tudom hogy bele növök é valaha. Bámulatosan részletes gyüjtemény. Irigylésre méltó megvalósítás.
 
lastupdated 2008.09.02