HÍREK, ESEMÉNYEK

Ebben az évben is két helyszínen volt megemlékezés és ünnepség az 1848 március 15-én kitört forradalom és szabadságharc 164. évfordulóján. Ezúttal mind Pesthidegkúton, mind a Gábor Áron szobornál Dr. Láng Zsolt polgármester úr mondott ünnepi beszédet, amely itt olvasható.

Dr. Láng Zsolt polgármester ünnepi beszédet mond

Polgármesterünk az Önkormányzat nevében koszorúz

A Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat nevében Dr. Csabai Péter elöljáró helyezi el koszorúját

A Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége nevében Makra Krisztina és Molnár Ferenc tiszteleg a hősök emléke előtt

Foto: Jablonkay Gábor

vvv

Dr. Láng Zsolt polgármester úr a Gábor Áron szobornál mond ünnepi beszédet

Foto: Mátyus Dezső

vvv

A PPKSZ március 15-én a Kossuth téren, a lengyel testvérekkel közös ünnepségen és március 16-án este a Nyugati pályaudvaron,
a hazautazó lengyelek búcsúztatásánál is képviseltette magát. Az erről készült fényképek itt tekinthetők meg.

l X. Pesthidegkúti Polgári Farsangi Bál

BESZÁMOLÓ A 10. JUBILEUMI PESTHIDEGKÚTI FARSANGI BÁLRÓL

Az idei – immár a tizedik – farsangi bálunk 2012. január 28-án került megrendezésre. Az első 2003. évben a Balázs vendéglőben, a következők az Ady-ligeti egykori határőrlaktanyában, majd a 2008. esztendőtől, a mostanival együtt a Kebelsberg Kultúrkúriában zajlott le.

A helyi hagyománnyá vált nagysikerű sorozat tavaly a bor, idén a pálinka jegyében fogadta a bálozó vendégeket.

A jubileum képi hangulatát a vendégek már a belépésnél érzékelhették, hisz’ a HÖLPP (Húsz Önkéntes Pesthidegkúti Polgár) fogadó csapatának tagjai mindenkinek egy erre az alkalomra készített jubileumi pálinkás kerámia kupicát ajándékoztak, amelyet mindenki, nemzeti színű zsinóron, a nyakába akaszthatott. Végighaladván a Kultúrkúria folyosóján és elérkezvén a színházterembe, az ember szinte „pálinkafőzdében” érezhette magát, hiszen „amerre a szem ellátott”, mindenhol professzionális pálinkafőző berendezések voltak találhatók (összesen négy darab, 20-100 literes készülékek - természetesen csak dekorációs jelleggel).

Átlépvén a színházterem küszöbét, a vendéget „Isten hozott” köszöntéssel, a kupicájába töltött remek szőlő és barackpálinka fogadta.

Bálunkat hagyományainkhoz híven dr. Nagy Pál János tárogatós szólója indította, majd Szentpéteri Eszter televíziós munkatárs vezetésével kezdődött a műsor. A jubileumi báli eseményt dr. Korényi Zoltán főrendezőnek, a rendezvénysorozat egyik elindítójának a köszöntője vezette be. A védnökök, a díszvendégek és a szolgálattevők „diplomáciai” üdvözlését követően a fővédnök megnyitója következett. Takaró Mihály író, irodalomtörténész és tanár megnyitóbeszédében közösségi eseményünket példaadónak, „az országban párját ritkítónak” nevezte, szónoklatában lebilincselő, lélekhez és értelemhez szóló katartikus hatású üzenetet nyújtott át mindnyájunknak.

A műsor főszámát az évek során összekovácsolódott HÖLPP csapatának a megelőző bálok történetét felidéző előadása szolgáltatta. A HÖLPP - Szentpéteri Eszter közreműködésével - egy háromrészes önálló műsorszámmal lepte meg a publikumot. Az első részben kórusként egy menasági népdal dallamára, Konthur Marika által költött, báljaink múltját visszaidéző érzelmes dallal debütált. A második részt egy vetítettképes visszaemlékezés képezte, majd a harmadik részben a HÖLPP kórusa folytatta, immár a közönséget is bekapcsolva egy refrain-nel („Hej, a Hidegkúti Farsangnak nagy a híre mára, Akinek ma jó a kedve, mind itt van a bálba’.”).

A műsorban újabb meglepetés következett, amikor dr. Láng Zsolt polgármesterünk, országgyűlési képviselőnk felolvasta dr. Orbán Viktor miniszterelnök bálozókat köszöntő személyes levelét. A polgármesteri és a PPKSZ elnöki köszöntő stílszerűen, Jablonkay Gábor által kitöltött pálinkával, kupicás koccintással zárta fellépésüket.

A műsor a Grazioso Vonósnégyes nagyszerű előadásával (Weiner Leo: I. Divertimento – „Rókatánc”.) folytatódott, amelyet a zenészek Detvay Marcella vezetésével, az est hangulatához illeszkedő kupicás koccintással fejeztek be.

Ezután a három helyi felekezet papjainak asztali áldását követően, immár ötödik alkalommal, Pete László Nimród Fogadója szolgáltatta a már megszokottan kitűnő vacsorát.

A nyitótáncot a Csillagszemű Táncegyüttes fergeteges előadása mutatta be, amelyet táncos lábú bálozók folytattak a Thomastik Trió zenéjére.

Azok, akik énekelve akartak mulatni, a Téli Kertben a Borvirág Zenekar segítségével tehették próbára hangszálaikat (a legkitartóbbak hajnali háromig bírták szusszal).

A tombola-sorsolás mindig külön színt ad a bálnak, amely most a FRER cukrászda által elkészített, tűzi játékkal dekorált három jubileumi torta kisorsolásával indult; végül, pedig Szepesi János népi iparművész által körtefából készített tulipános, pálinkás fali téka főnyeremény átadásával ért véget.

Jubileumi bálunk újdonsága volt, hogy Nemes Ákos kezdeményezésére sikerült a Barbakánban egy külön, fiataloknak szóló, ifjúsági bált is megszervezni. Örömteli volt látni, ahogyan a fiatalok az est folyamán megjelentek a „seniorok” táncparkettjén is.

A bál hajnaltájban egy spontán búcsú-meglepetéssel ért véget. Ugyanis a hazafelé induló, elfáradt „seniorok”, meghallván a Barbakán vérpezsdítő DJ (Szilágyi Samu) zenéjét, nagykabátjukat ledobva, a fiatalokra rálicitálva, rock-and-roll, twist és alacsonyra állított kabátfogasok „limbó” kapuja alatt tették próbára térdüket és gerincizmaik megmaradt rugalmasságát.

A HÖLPP értékelő találkozójára begyűjtött visszajelzések alapján is megállapítható, hogy az idei farsangi bál a jubileumi eseményhez méltóan, színvonalasra és jó hangulatúra sikeredett. Kiemelendő a „jó közönség”, a kitapintható közösségi érzés és együvé tartozás élménye. Külön újra kiemelendő a bál karakterét hangsúlyozó jelképrendszer, a jubileumi kerámia kupica, a jubileumi címkével ellátott borospalackok és a lenyűgöző látványt nyújtó pálinkafőző készülékek.

A bálról egy kétórás videó felvétel is készült, másolat a rendezőknél igényelhető.

Pesthidegkút, 2012- február

(A beszámolót a HÖLPP nevében megírta: Korényi Zoltán)

A bál fényképekben itt tekinthető meg.

l Békemenet Magyarországért

2011. január 21-én történelmi békemenet vonult végig a Hősök terétől a Parlamentig. A hazai és külföldi hazug, nyilvánvalóan anyagi és politikai érdekektől vezérelt Magyarország-ellenes támadásokat megelégelték a magyar polgárok, hazájukat szerető magyar emberek. Ezer éven át védtük a keresztény Európa nyugati felét a támadásoktól, amiért soha nem kaptunk elismerést, de annál több galádságot. Mint most is.

A legszerényebb hivatalos becslés szerint is legalább 400.000 hazaszerető ember – köztük a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetségének tagjai – vonult békességben, kulturáltan az Andrássy út széles aszfaltján, demonstrálva ezzel, hogy megvédi hazáját, kormányát, jogrendjét. A világ már kapott néhány ízelítőt, mire képes a magyarság, ha hazájáról, függetlenségéről van szó. Nagyon reméljük, hogy észhez téríti őket ez a figyelmeztetés. Ha nem, akkor ott leszünk a barrikádokon.

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

A PPKSZ csapatának egyik csoportja a békemenetben

l Bánffy György emlékpark Pesthidegkút kapujában

2011. november 12-én a hűvösvölgyi végállomásnál lebontott bódéboltok és bozótos helyén létesített szép parkban ünnepi eseményre került sor. A polgárok kezdeményezésére nevet kapott ez a szép zöldterület. Mától Bánffy György Kossuth- és Jászai-díjas sszínművész nevét viseli, emléket állítva ezzel a kerület díszpolgárának, Pesthidegkút nagy barátjának, a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége volt tiszteletbeli elnökének.

Az ünnepségen megjelent Bánffy György özvegye Bánffyné Sátory Tilda, Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye Mádl Dalma, több neves művész, közéleti személyiség és számos polgár, akik tisztelték és szerették Bánffy Györgyöt, nekünk „Gyurka bátyánkat”.

Jelen volt a mátrafüredi erdészeti és vadászati szakiskola delegációja is. Ők kapták meg Bánffy György 42 év alatt gyűjtött vadásztrófeáit.

Az ünnepséget Kondor Katalin konferálta és vezette le.

A Himnusz eléneklése után Dr. Láng Zsolt polgármester mondott avatóbeszédet.

A Múzeum 1956 Emlékére Alapítvány évek óta rendezett szavalóversenyt is, amelynek zsűrielnoke Bánffy György volt. A művész halálát követően ez a szavalóverseny már az ő nevét viseli. Az ünnepséget az idei szavalóverseny győztesének előadása színesítette.

A Máriaremetei Bazilika kórusa és a Pesthidegkúti Műkedvelő Kórus közösen énekelt egy Ave Maria-t, a mátrafürediek pedig a vadászhimnusz eléneklésével lepték meg a résztvevőket.

Az avatóünnepség végén Bánffy Györgyné és Dr. Láng Zsolt polgármester együtt leplezte le az emlékkövet és emléktáblát.

Az esemény a Szózat eléneklésével zárult.

Dr. Láng Zsolt avatóbeszéde

Az ünnepség képekben

l Átadták a 2011. évi Klebelsberg díjat

2011. november 11-én került sor a Klebelsberg Kuno díj ezévi díjának átadására a Klebelsberg Kultúrkúria színháztermében.

A Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat 1992-ben alapította a díjat azzal a céllal, hogy a pesthidegkúti közélet egy-egy kiemelkedő alakját, akinek élete és munkássága példaként állítható a kortársak és a jövő nemzedék elé, emlékplakettel jutalmazza - ismertette Csabai Péter, a városrészi önkormányzat elöljárója a gálaműsor keretében tartott díjátadón, hozzátéve: a beérkezett javaslatok és ajánlások alapján 2011-ben Fülöp Tibor érdemelte ki az elismerést. Fülöp Tibor a Budaligeti Polgári Kör vezetőjeként számos közösségi programot vitt sikerre nem csupán a polgári körösök, hanem egész Petshidegkút javára.

A díjátadásról néhány fénykép megtekinthető itt.

l Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulóján

2011. október 23-án hagyományosan együtt emlékezett meg a Széna téren az 1956-os forradalomról és szabadságharcról az I. és II. kerület. Az ünnepi beszédet Dr. Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere, országgyűlési képviselő, egyéni országgyűlési képviselőjelölt mondta.

A PPKSZ nevében Balpatakiné Gellén Andrea és Molnár Fernc koszorúzott.

Dr. Láng Zsolt beszéde:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A tér, ahol most állunk, 1956 őszén történelemi tettek színhelye volt. Egyszerű emberek fogtak fegyvert, hoztak áldozatot azért, hogy megtisztítsák nemzetüket a kisiklott „nagypolitika” bűneitől. Hogy egy megosztott világban a szabad és demokratikus országok oldalán vívják ki helyünket.

A diktatúra, amelyet a szovjet fegyverek hazánkra kényszerítettek, megtörte azt az eszmei folytonosságot, amelyet - az államalapítótól 1848-49 szellemiségén át mindmáig - a nemzet legmagasztosabb ügyének tartottak legjobbjaink. Ez mozgósított az ellenállásra, ez érlelte meg 1956 októberében azokat a napokat, amelyek nagy visszhangot váltottak ki szerte a világban. Minden szabadságszerető nép példájává váltunk akkor mi magyarok, mindössze maroknyian itt Európa közepén. Ahogyan Albert Camus fogalmazott 1957-ben: „A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.”

Tisztelt emlékezők!

Soha nem titkoltam: lokálpatrióta vagyok. Mint helyi lakos, itt az II. és I. kerület határán büszkén állok azon a földön, ahol a legendás Corvin-köziek után a forradalom második legnagyobb fegyveres ellenálló csoportja vívta harcát. Munkások, bányászok, értelmiségiek, egyetemi hallgatók, ipari tanulók és más hazafiak mozdultak a hívó szóra, és álltak e tér úttorlaszai mögé. A mi generációnknak erről már csak közvetett emlékei vannak, hadd említsek közülük egy személyeset. Édesapám mesélte a megrendítő történetet, hogy iskolatársa, aki a budai gimnázium büszkesége, mert legjobb tornásza és nagy reménysége volt, a barikádok felállításánál, két összetolt vagon között veszítette el a lábát és ezzel sportolói életét.

Sok hasonló, idővel legendává nemesült áldozatos epizód magyarázza, miért is nem tudta október 28-ig legyűrni a Széna térieket a túlerő. Elszántságukat az is jelzi, hogy halottaik száma megközelítően a támadó szovjet páncélos erők veszteségeivel egyezett meg. Bázisaikat azonban 28-a után is megtartották, és a Deák téri Nemzetőr parancsnokság határozatai szerint jártak el. A II. kerületi Nemzeti Bizottmány forradalmi csoportjával is szoros kapcsolatban álltak, míg november 4-én a megszállók sokszoros katonai túlereje meg nem törte az ellenállás minden eshetőségét.

Történészek és elemzők gyakran felvetik: volt-e értelme, realitása az eleve kilátástalan küzdelemnek? Hadd idézzem Illyés Gyula szavait, aki - visszatekintve a magyar história reménytelen harcaira – így válaszolt e kérdésre: legkiválóbb magyarjaink rendre nekiugrottak Góliátnak, noha tudták, hogy harcuk reménytelen. „…Történelmünk – idézem – nem a logikára oktat. Arra oktat, s ez benne a vigasztaló és magasztos, hogy a nemzetek életében olyan fogalmaknak is van értelme, mint a bátorság, a merészség, az ideákhoz való ragaszkodás…”

1956 őszén az Illyés által megidézett vakmerő és elvhű hazafiak között találunk több száz Széna térit is. Közülük azokat, akik a forradalom leverése után nem tudtak külföldre menekülni, elérte a kíméletlen bosszú. Mintegy 15 felkelő életét a vésztörvényszékek ítéletei nyomán oltották ki, és csaknem száz embert ítéltek súlyos börtönbüntetésre. Ha most nem emelek ki neveket, csak azért teszem, mert az ismertek és a névtelenek valamennyien egyaránt a szabad Magyarország hősei voltak.

Már csak kevesen vannak közöttünk az „ötvenhatosok”. Sokan, akik megbélyegzetten élték le életüket, nem érhették meg a fordulatot, amikor a bélyeg végleg lekerülhetett róluk. Sokkal tartozunk nekik kerékbetört, megroppantott életükért, és nem pusztán azzal, hogy fejet hajtunk előttük. A kárpótlás, a jóvátétel, a bűnösök törvényes elmarasztalása – ennyi év után - talán csak jelképes gesztusa a nemzeti kormánynak, mégis azt jelzi: a sok évtizedes késedelem, mulasztás hibáját kötelességünk helyrehozni.

Tisztelt emlékezők, tisztelt egybegyűltek!

Mit is jelent tisztességgel, méltósággal emlékezni? Azt jelenti, hogy soha ne hagyjuk a múló idő homályába veszni múltunk legszentebb értékeit. Jelenti azt, amire a legfiatalabb mártír, Mansfeld Péter nemrégiben megrongált szobra is int, hogy ne feledjük: még mindig vannak közöttünk szégyentelen emberek, akik képesek meggyalázni a magyar múlt kegyhelyeit. Azt jelenti, hogy meg kell keresnünk, meg kell találnunk azokat az „ötvenhatosokat”, akik még közöttünk vannak, hogy megkönnyítsük életüket, hogy megerősítsük az önbecsülésüket azzal: ismerjük, tiszteljük tetteiket.

Jelenti azt, hogy lojalitást érzünk a forradalom eszmei örököseivel, akik ma, az ország nehéz gazdasági helyzetében is egyfajta szabadságharcot vívnak minden függőség ellen, és elszántan küzdenek az elmúlt idők káros hagyatékának felszámolásáért. Mert a szabadságot többnyire csak nehéz küzdelemben lehet kivívni, de megőrizni, tovább formálni sem könnyű.

Hölgyeim és Uraim!

Az évfordulók megemlékezése arra is kötelez minden hazaszerető embert, hogy újra és újra hitet tegyen legmagasztosabb céljaink mellett. Hogy soha ne feledje azokat, akik itt a Széna téren és az ország más küzdőterein a fegyveres harcok hősei, vagy később a véres megtorlás mártírjai lettek. Hogy a főhajtás a nagy hazafias tettek előtt a magyarok életérzésévé váljon, és ne pusztán az ünnepi események gesztusa legyen. Az ’56-os hősök áldozata csak azzal nyerhet igazi értelmet, ha igazságuk beépül az utódok gondolkodásába, és 55 év, két generáció múltán is utat mutat zaklatott életünk hétköznapi küzdelmeiben.

Ma, kivívott önállóságunk napjaiban még mindig sok a megrögzöttség, ami változtatást és jobbítást követel. A közömbösség, a kishitűség, a zavarkeltés nem ritkán mérgezi közéletünket. Pedig nem kevés a feladat, és úgy kell elvégeznünk, hogy - élve a történelmi lehetőséggel – végre felzárkózhassunk a világ büszke és sikeres népei közé.

Ez volt 1956 hőseinek vágya, és ez rendelése is. Itt, az ő emlékhelyük előtt kívánok közös sorsunk formálásához sok erőt, elszántságot, jó egészséget Önöknek, akikkel most együtt emlékezünk, és mindazoknak, akik munkálkodni akarnak jövőnkért, hazánk felemelkedéséért.

Köszönöm a figyelmüket!

l Tisztelgő látogatás Pécskán és Aradon

2011. szeptember 21-én a PPKSZ Tere-fere Polgári Nyugdíjas Klubja tisztelgő látogatást tett Pécskán, Klebelsberg Kuno szülőhelyén, és az aradi vértanúk kivégzésének közelgő évfordulója alkalmából Aradon.

Szeged felől Aradra tartva útba esik Pécska, nagy földink, Klebelsberg Kuno szülővárosa. Megbeszélésünk szerint Pécska határában már várt ránk Nagy István tanár úr, aki érdemeket szerzett abban, hogy Klebelsberg-szobor áll Pécskán. Tanár úr elvezetett minket a katolikus templomhoz, amelynek kertjében található a szobor. A PPKSZ nevében elhelyeztük koszorúnkat a szobor talpazatán, és elénekeltük a Himnuszt. Ott egy órával előbbre vannak, mint mi, így éppen ekkor szólalt meg a déli harangszó. Megható volt.

Tanár úrtól megtudtuk, hogy Klebelsberg édesapja, aki századosi rangban szolgált – Kuno fia születésekor éppen Pécskán – nem sokkal fia születését követően lovasbalesetet szenvedett, amelybe egy évvel később bele is halt. Nagy földink szülőhelye éppen a templommal szemközti épület volt.

A templom falán több neves ember emléktáblája látható. Róluk is kaptunk tájékoztatót. Az 1879-ben épült szép neogót templom szerencsére szentségimádás miatt éppen nyitva volt. Így bemehettünk, és imádkozhattunk hazánkért, nemzetünkért.

Nagy István feleségének igen szép virágoskertje van, amelyet fényképekről már jól ismertünk. Tekintve, hogy tanár úrnak – nagy szerencsénkre – éppen szabad napja volt, így elvitt minket házához, és Marika megmutatta a kertet. Sajnos a nagy szárazság nem kímélte a virágokat sem, de még így is szép látványban volt részünk. Köszönjük!

Pécskáról Aradra vezetett utunk. Kitűnő kalauzunk volt, mert tanár úr ide is elkísért minket. Első utunk az aradi vértanúk kivégzési és elhantolási helyén, a vár alatt emelt emlékműhöz vezetett. Itt is a PPKSZ nevében koszorúztuk meg a hősök emlékművét, és elénekeltük a Szózatot. Megrázó élmény volt e helyen emlékeznünk.

Innen a városközpontba mentünk, ahol először az aradi vértanúk szobrát, Zala György alkotását kerestük fel. Tanár úr innen hosszabb sétára vitt minket, megmutatva a város egyéb nevezetességeit is. A sétán kedves kísérőnk egészen a búcsú pillanatáig velünk volt. Nagyon szép, emlékezetes napunk volt. Köszönjük!

A pécskai katolikus templom bejárata

Nagy István tanár úr szavait hallgatjuk Klebelsberg Kuno szobránál

Gróf Klebelsberg Kuno szobra a PPKSZ koszorújával

A koszorú felirata:

Tisztelettel és hálával nagy földinknek – Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége

A pesthidegkúti zarándokok Nagy István tanár úrral Klebelsberg szobránál

Emléktábla a templom falán

Az eddig elhelyezett emléktáblák Pécska híres személyiségeiről

Marika virágoskertjében

Az aradi vértanúk emlékműve a vár tövében

Emléktábla a vértanúk neveivel

Elhelyezzük a PPKSZ koszorúját az emlékművön

A koszorú felirata:

Tisztelgéssel hőseink előtt – Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége

Csapatunk az emlékmű talapzatán

Az aradi vértanúk emlékére készült szobornál

Az aradi katolikus templom homlokzata

A templom belseje

Emléktábla a templomban

A vörös (evangélikus) templom

A városháza

l Évfordulós megemlékezés és kitüntetés átadás a Szent Korona Dombnál 2011

2011. szeptember 10-én egy ragyogó nyárutói délutánon emlékeztünk meg a Szent Korona Domb létrehozásának, az egykori Fénykorona szertartás megtartásának nyolcadik évfordulója alkalmából. Most első ízben ekkor adtuk át a PPKSZ „Szállj magasra!” kitüntetését az idei díjazottnak, Dr. Gősi Pálné Áginak.

Laudáció

l Megemlékezés a Szent Korona Dombnál 2011 június 4-én

A visszajelzések szerint, a sűrű eső ellenére (vagy talán azzal együtt) felemelő, lelki megerősítést adó, magasztos, cselekvésre biztató esemény volt, amelyre barátaink néhány pesti oldali barátja is átjött Máriaremetére.

A megemlékezés ezúttal nem csak a kegyetlen trianoni békediktátumról, hanem a Nemzeti Összetartozás Napjáról is szólt.

A Himnusz eléneklése után a Szent Korona Domb őrzői nevében Korényi Zoltán nyitotta meg az ünnepséget, majd Jablonkay Gábor beszélt e nap jelentőségéről.

Két marék föld is érkezett a Lengyelországhoz került régi magyar területekről, amelyet Kovács Jenő és családja hozott, de akadályoztatásuk miatt Krasznói Mihály helyezett el részletes történelmi magyarázattal.

Köszönet dr. Murányi László előadóművész tanár úrnak a közkinccsé tett magvas üzenetekért és Fodor Viktor lelkész Úrnak az egyházak képviseletéért.

Külön elismerés illeti az értékes hozzászólásokat: Jablonkay Gábort, Nemes Ákost, dr. Ujváry Mariannet, Simon Imrét és Szilágyi Zsoltot.

Tisztelet Legeza Antal barátunknak, akinek ismerjük már a saját verseit. Ezúttal viszont kora hajnalban felkelt, hogy egy teljesen új, oda illő köteménnyel lephessen meg bennünket.

Köszönet a Szent Korona Domb Őrzőinek az előkészítésért.

(Korényi Zoltán)

Képek a megemlékezésről

l KILENCEDIK PESTHIDEGKÚTI POLGÁRI MAJÁLIS

2011. május 16-án rendezte kilencedik majálisát a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége. Szegvári gazda barátaink ezúttal is velünk mulattak. Ahogy ők mondták: „Pesthidegkút Szegvár külső.”

Az esemény ünnepélyesebbé tétele érdekében Dr. Láng Zsolt polgármester úr vállalta, hogy aznap tartja esküvőjét. Ezúton is gratulálunk neki.

A majálisról képekben:

Térdenállva, tárt karokkal várlak

Hozzák a fiúk a májusfát

Már a kanyarban járnak

Megérkeztek a helyszínre

„Biztonsági őrök” vigyázzák a bort

A legénycsúfolók kórusa

Velük szemben a leánycsúfolókat danászó férfikórus

Együtt a májusfa körül

Munkában a honvédelmi miniszter

Térdre kényszerítve

Minek a bort olyan magasra tenni? Úgyis megisszuk

Tetőfokon a jókedv. Várjuk a folytatást

l MÁRCIUS 15-I ÜNNEPSÉGEK

2011 március 15-én hosszú idő után felszabadult lélekkel, ragyogó szép időben ünnepelhettünk. Pesthidegkút Ófaluban a templomnál Dr. Csabai Péter elöljáró mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi hangulatot iskolások ének- és táncműsora színesítette. A zenei hátteret fúvószenekar adta.

A kerületi ünnepi megemlékezés helyszíne szokásosan a Gábor Áron szobornál volt. Itt Dr. Láng Zsolt polgármester és Dr. Balsai István országgyűlési képviselőnk mondott ünnepi beszédet.

A Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége nevében mindkét helyen a vezetőség két új tagja, Zabolai Csekme Éva és Balpatakiné Gellén Andrea koszorúzott.

Az ünnepségeken elmondott ünnepi beszédek itt olvashatók.

Pesthidegkúti ünnepség

A Himnusz hangjaival kezdődött a Pesthidegkút ófalui ünnepség

Dr. Csabai Péter pesthidegkúti elöljáró mond ünnepi beszédet

Ifjú néptáncosok

A kerület nevében Dankó Virág alpolgármester koszorúz

Dr. Csabai Péter Pethidegkút nevében koszorúz

Skublicsné Manninger Alexandra és Bándy Péter önkormányzati képviselőink koszorúznak

A PPKSZ koszorúját Zabolai Csekme Éva és Balpatakiné Gellén Andrea helyezi el

II. kerületi ünnepség

Korhű egyenruhások

Dr. Láng Zsolt polgármester ünnepi beszédet mond

Dr. Balsai István országgyűlési képviselőnk ünnepi beszéde közben

48-as honvédek sorakoztak fel a dísz-sortűzhöz

A PPKSZ itt is koszorúz

l Orbán Viktor levele a Budaligeti Polgári Körnek

Orbán Viktor miniszterelnök 2011. február 25-i kelettel levelet írt a Budaligeti Polgári Körnek, közvetve megtisztelve ezzel az egész PPKSZ-t is. Gratulálunk, és köszönjük!

A levél itt olvasható pdf formátumban.

l IX. Pesthidegkúti Polgári Farsangi Bál

2011. február 12-én rendezte IX. Polgári Farsangi Bálját a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége. Az immár hagyományos bál nagy népszerűségnek örvend Pesthidegkút határain túl is.

	Köszönet a lelkes, kitartó és leleményes rendezőgárdának (a Húsz Önkéntes Lelkes Pesthidegkúti Polgárnak, azaz a HÖLPP-nek) és Korényi Zoltán főrendezőnek.
Beszámoló a bálról

l Vezetőség-választás 2011

2011. február 7-én a PPKSZ tisztújító közgyűlést tartott. Az előző vezetőség négy éves mandátumának lejártával leköszönt, és a tagok megválasztották az új vezetőséget.

A következő 4 évre megválasztott 5 tagú vezetőség:

Jablonkay Gábor 58 szavazat újból elnökké választva

Zabolai Csekme Éva 52 szavazat

Balpatakiné Gellén Andrea 50 szavazat

Küzdi Lászlóné Tercsike 39 szavazat

Makra Kriszta 35 szavazat

További szavazatok:

Kádár György 25 szavazat

Szilágyi Zsolt 19 szavazat

Simon Imre 17 szavazat

Nemes Ákos 15 szavazat

Albrecht Beáta 13 szavazat

l Polgári Közösségekért Díj 2010

2010. november 20-án került sor a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúriában a Polgári Közösségekért Díj 2010. évi átadására.

A két díjazott: postumus Bánffy György, valamint Mendelényi Zoárdné Tünde. A díjakat Schmittné Makray Katalin adta át. Bánffy György díját felesége Bánffy Tilda vette át. Bánffy György elismerése a PPKSZ-esek számára is megtisztelő, és kissé halála miatt érzett fájdalmunkat is enyhíti.

Az ünnepséget a Budapest Stúdió Kórus és a Csillagszeműek Táncegyüttes feledhetetlen műsora színesítette. Mohai Gábor pedig nem csak konferált, hanem igen ihletetten verseket is mondott.

Bíró Ildikó, a polgári körök koordinátora felolvassa Bánffy György laudációját

Schmittné Makray Katalin átadja a díjat Bánffy Tildának

Bánffy Tilda köszönetet mond az elismerésért

A díjazottak az adományozó és az átadó társaságában

A Csillagszeműek ropják a táncot

A Budapest Stúdió Kórus éneke melengeti a szíveket

Foto: Bercsi Katalin (Klebelsberg Kultúrkúria) és Hidegkúti Kilátó

l Felvidéki kirándulás a Tere-ferével

A Tere-fere Polgári Nyugdíjas Kub 2010. október 27-én a Felvidékre kirándult. Meglátogattunk néhány emlékhelyet, amelyek a magyar történelem fontos és szerves részei.

Léván megnéztük a vár romjait. Ez a vár fontos szerepet játszott a török elleni harcban, a Rákóczi szabadságharc idején. 1558-1560 között Dobó István volt a vár kapitánya. A Magyar Református Gimnázium igazgatójával és lelkészével is találkoztunk. Kassai Gyula tiszteletes úr elvitt minketr a szépen felújított református templomba is, ahol képet kaptunk tőle a helyi egyházközség életéről, a felvidéki reformátusok és a felvidéki magyarok helyzetéről.

Innen Garamszentbenedekre mentünk, ahol az I. Géza királyunk által 1095-ben alapított bencés kolostor és templom szépségeit tekinthettük meg egy lengyel pap jóvoltából, aki kinyitotta nekünk a templomot. Végigvezetett minket, kezünkbe adott egy magyar nyelvű részletes ismertetőt, és a látogatók elől egyébként elzárt „Krisztus vére” kegytárgyet is elővette. Itt a mellékkápolnában imádkoztunk hazánkért, és elénekeltük a magyarság régi himnuszát, a Boldogasszony anyánkat.

Utolsó állomásunk Zólyom volt. Zólyom vára különleges, kívül-belül szép, és jó állapotban van. Nagy Lajos királyunk alapította. E várban született 1554-ben Balassi Bálint költő. A vár jelenleg kiállításnak és képtárnak ad helyet. Itt van a Szlovák Nemzeti Galéria. A belső részen két teremnek szép kazettás mennyezete van. A város főterének közepén található az 1381-90 közt épült gótikus indítású, nagyméretű Szent Erzsébet templom reneszánsz átépítéssel, barokk toronnyal, értékes berendezéssel.

Élménydús látogatásunk volt történelmünk nevezetes helyein. Maradandó emléket kaptunk. Köszönjük, Tercsike! Buszvezetőnknek is köszönet jár. Nagyon megbízhatóan, nyugodtan, de jó tempóban vezetett, udvarias volt.

Jablonkay Gábor – alkalmi idegenvezető

A kiránduláson készült fényképek itt tekinthetők meg.

l Meghalt Búza Barna

2010. október 16-án hajnalban, egy budapesti kórházban elhunyt Búza Barna szobrászművész, aki december 30-án lett volna száz éves. A Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István, majd római ösztöndíjasként Ferruccio Ferrazzi tanítványa volt. Haláláig a Százados úti művésztelepen dolgozott, kisplasztikái, domborművei és portréi mellett több mint hatvan köztéri szobrát, síremlékét, reliefjét láthatjuk szerte az országban.

Emléket állított többek között Rákóczi Ferencnek, Mikes Kelemennek, Petőfi Sándornak, Molnár C. Pálnak és Kálvin Jánosnak, de nevéhez fűződik a budavári Mátyás-templom előtti téren álló Szentháromság-szobor restaurálása is.

Már tanulmányai alatt megkapta a Ferenczy István-díjat, a Székesfővárosi és Balló Ede-díjat, később a Magyar Kultúra Lovagjává választották, s elnyerte a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét és a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét is.

(Klebelsberg Kuno általa készített mellszobra Pesthidegkúton a Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ kertjében látható.)

November 4-én 17 órakor gyászistentisztelet lesz emlékére a Szabadság téri református templomban, temetése Sarkadon lesz november 6-án 14 órakor.

l Kerületi megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról

Közös megemlékezést tartott az I. és II. kerület a Széna téren. A Himnusz elhangzása után Dr. Balsai István, a II. kerület országgyűlési képviselője ünnepi beszéddel nyitotta meg az ünnepséget.

Dr. Balsai István beszéde

Az I. kerületiek nevében Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester mondott beszédet.

Dr. Balsai István ünnepi beszédet mond

Dr. Nagy Gábor Tamás beszél

Dr. Balsai István koszorúz

1956-os nemzetőrök koszorúznak

A Nemzeti Fórum II. kerületi szervezete nevében Dr. Kádár György és Gárdos Pál koszorúz

Molnár Ferenc és Visontai József elhelyezi a PPKSZ koszorúját

l Megemlékezés az aradi vértanúkról

2010. október 6-án a Szent Korona Dombnál meghitten megemlékeztünk az aradi vértanúkról, sőt, családi vonatkozású relikviát is bemutattunk, ill. családi érintettségekről és emlékekről is beszéltünk.

Az aradi vértanúkról képes, szöveges összeállítás olvasható itt.

l Önkormányzati választás után

2010. október 4-én, az önkormányzati választás másnapján tartottuk októberi gyűlésünket. Ezen megjelent újraválasztott polgármesterünk, dr. Láng Zsolt, szintén újraválasztott pesthidegkúti képviselőink és dr. Balsai István, országgyűlési képviselőnk is.

Megtisztelt minket jelenlétével Bánffy Tilda és Magyar Örökség díjas énekművészünk Ferencz Éva is. Éva polgármesterünket szívhez szóló énekszóval köszöntötte, és áldást kért rá.

Augusztusban elhunyt tiszteletbeli elnökünket, Bánffy Györgyöt örökös tiszteletbeli elnökké, Bánffy Tildát pedig tiszteletbeli elnökké választottuk.

Jablonkay Gábor elnök köszönti dr. Láng Zsolt polgármestert újraválasztása alkalmából

dr. Láng Zsolt köszönetet mond a választók bizalmáért

Bánffy Tilda új tiszteletbeli elnök köszönti Jablonkay Gábort 70. születésnapja alkalmából

Ferencz Éva énekes köszöntője

dr. Csabai Péter pesthidegkúti elöljáró a PPKSZ-esek körében

Polgármesterünk Dolhai Istvánnal, a Klebelsberg Kultúrkúria igazgatójával

dr. Balsai István választóival együtt ünnepel

Kupaktanács

Ferencz Éva PPKSZ-es barátok társaságában

l Kirándulás Egerbe a Tere-fere Polgári Nyugdíjas Klubbal

2010. szeptember 29-én Egerbe kirándultunk, hogy ismerkedjünk a történelmi város hírességeivel, szépségeivel. Akiknek ez nem volt újdonság, azoknak is jó emlékfrissítés, szép nap volt. Köszönjük, Tercsike!

Megérkeztünk Egerbe 20 személyes kisbuszunkkal

Bevesszük az egri várat

Dobó István dobóruszkai (ma Szlovákia) szarkofágjának hű másolata a várban

Tüzéreink ágyúzzák a törököt

MEMENTO

Gárdonyi Géza sírja a várban

Csapatunk Gárdonyi sírjánál

Látképek a várból

A Főszékesegyház

A minaret

A várfalak, alatta a város

A panoptikumban

Dobó István

Dobó esküje

Tinódi Lantos Sebestyén

Jumurdzsák

Szulejmán szultán

Gárdonyi Géza múzeum – az író szobra a múzeumkertben

Ebédelés a Szépasszonyvölgyben

Vendéglőnk

Pompás ételek

Délutáni program

A Főszékesegyházban

Dobó szobra a Dobó István téren

A Páduai Szent Antal minorita templom a Dobó István téren

l Eltemettük Bánffy Györgyöt

Ma, 2010. szeptember 22-én eltemettük örökös tiszteletbeli elnökünket, Bánffy György Kossuth- és Jászai-díjas színművészt, a II. kerület díszpolgárát. Fájdalmas, hogy ő, aki minden alkalommal, amikor csak tehette, velünk volt, most eddigi módon nem teheti többé. Velünk örült, velünk bánkódott. Igazi jó barátunk, lelki támaszunk volt.

Temetésén sokan voltunk, nem csupán pályatársai, politikai harcostársai, tisztelői, de természetesen az általa mindenkor és mindenütt büszkén vállalt csapata, a PPKSZ is tekintélyes létszámmal búcsúzott tőle. Ez a búcsú csak a testi jelenléttől való elköszönést jelenti, mert továbbra is velünk marad, a mennyek országából irányít minket, mosolyog, vagy éppen dörög le ránk „az Úr hangján”.

Gyurka bátyánk szívünkben örökké élni fog. Nemzeti kokárda koszorúnk szalagjára is ezt írattuk.

Vigyázz ránk továbbra is, Gyurka bátyánk! Isten Veled!

l Hármas ünnep Pesthidegkúton

2010. szeptember 11-én, szombaton délután a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége ünnepi rendezvényt tartott a máriaremetei templomkertben lévő Szent Korona Dombnál.

A domb szakrális hely, a Szent Korona országainak, ill. minden magyarnak, éljen bárhol a világban, az összetartozást jelenti. Már jóval ezer fölött jár azok száma, akik egy-egy marék földet hoztak ide. Elsősorban a Kárpát-medencéből, de a Föld más tájairól is, ahol magyarok élnek. Még más kontinensekről is került ide föld. Volt, aki kis üvegekben élővizekből vett vizet hozott. Egy délvidéki asszony édesanyja fényképét temette ide, hogy kívánsága szerint magyar földben nyugodjék.

E helyen került sor most szombaton a pápai bazilika minor búcsúja alkalmával a minden évben Mária-napkor megrendezett évfordulós Szent Korona Domb ünnepségre, és most első ízben ezzel egyidejűleg a PPKSZ „Szállj magasra!” kitüntetésének évente esedékes díjátadására.

Idén ezt a kitüntetést dr. Ujváry Marianne orvos kapta a PPKSZ tevékenységében való rendkívül aktív részvételéért, kiemelkedő humanitárius tevékenységéért, a rendezvények szervezésében és lebonyolításában hosszú idő óta végzett rendszeres munkájáért, kivételes segítő-készségéért.

Az ünnepség számos résztvevője közös énekléssel, a három történelmi keresztény egyház papjainak vezetésével elmondott imával ünnepelt, és nem mulasztotta el, hogy megemlékezzék a PPKSZ most elhunyt tiszteletbeli elnökéről, Bánffy György színművészről, a II. kerület díszpolgáráról.

A rendezvényen beszédet mondott Jablonkay Gábor elnök, visszaemlékezést tartott dr. Korényi Zoltán, a Szent Korona Domb őrzőinek vezetője, szólt az ünneplőkhöz dr. Hargitay András, a Fénykorona szertartások szervezője. Csodálatos énekével járult hozzá az ünnepi hangulathoz Ferencz Éva Magyar Örökség Díjas énekművész. A műsorvezető szerepét Csabai János színművész vállalta. A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel dr. Láng Zsolt polgármester vezetésével a pesthidegkúti önkormányzati képviselők.

Jablonkay Gábor elnök megnyitó és üdvözlő beszédet tart

dr. Korényi Zoltán a Szent Korona Domb hét évéről beszél

Papjaink vezetésével imádkozunk és egyházi énekeket énekelünk

dr. Ujváry Marianne átveszi a „Szállj magasra!” kitüntetést

A kitüntetett megköszöni az elismerést…

… majd elhelyezi a magával hozott marék földet

Az ünneplők egy csoportja a körülállt Szent Korona Dombnál

l ELHUNYT BÁNFFY GYÖRGY

Most kaptuk a szomorú hírt, hogy tiszteletbeli elnökünk, BÁNFFY GYÖRGY Kossuth-díjas színész korfui nyaralásuk közben 2010. augusztus 31-én elhunyt. Sokat köszönhetünk neki, barátsága nagy megtiszteltetés volt számunkra. Egyetlen vigaszunk, hogy legalább megérhette a szoc-lib kormány leváltását.

Kérünk Benneteket, imádkozzatok érte és gyújtsatok gyertyát!

2010. szeptember 3.

l PARKÁTADÁS HŰVÖSVÖLGYBEN

2010. augusztus 9-én dr. Láng Zsolt polgármester és a II. kerületi Önkormányzat vezetése egy bejárás keretében átadta a hűvösvölgyi végállomásnál elkészült parkot és játszóteret. Az átadásra meghívták a PPKSZ tagjait.

Ezzel egy régóta meglehetősen rendezetlen terület helyére szép park került, amely alkalmas a kultúrált kikapcsolódásra, pihenésre, játékra, sőt, tanösvényével ismeretterjesztő funkciója is van.

Polgármester úr elmondta azt is, hogy a parkkal szemközt a lebontott „lebuj” jellegű üzletsor helyén – várhatóan jövőre – kis szolgáltatóház épül, amelyben kisebb boltok mellett az okmányiroda is helyet kap.

Köszönjük ezt a szép parkot!

Polgármesteri tájékoztató

A színpadnál

Parkrészletek

l ÁRVÍZI SEGÍTSÉG

A Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége 170.000,- Ft-ot gyűjtött és juttatott el a 360 lakosú árvíz sújtotta Komlóska községnek. Kétkezi munkát is felajánlottunk a rászorulóknak. Köteles László polgármester e-mailben köszönte meg a segítséget.

l MEGEMLÉKEZÉS A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM 90. ÉVFORDULÓJÁN

2010. június 4-én, a gyalázatos és szégyenletes trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége (röviden PPKSZ) a szintén pesthidegkúti Magyar Csodaszarvas Egyesülettel (MCSE) közösen nyilvános megemlékezést tartott Máriaremetén.

Erre meghívót küldtünk szét újságoknak ill. elektronikus úton.

A meghívó Pdf dokumentumban vagy Word dokumentumban megtekinthető vagy letölthető.

A gyászünnep a szabadtéri oltárnál kezdődött.

16:30-kor megkondult a pápai bazilika minor harangja, emlékeztetve a tragikus napra.

A harang elcsendesedése után Dr. Nagy Pál János tárogatósunk zenei kíséretével, Ferencz Éva Magyar Örökség Díjas énekművészünk vezetésével elénekeltük a Himnuszt.

A műsor Csúri Ákos újságíró műsorvezető bevezetőjével kezdődött.

Ezt követően Jablonkay Gábor, a PPKSZ elnöke

és Pálfi Zoltán, az MCSE elnöke köszöntötte a megjelenteket, és mondott bevezető beszédet.

Ferencz Éva megindító szép énekeket adott elő.

Bánffy György Kossuth-díjas színművész, a PPKSZ tiszteletbeli elnöke
József Attila hosszú ideig elhallgatott versét mondta el megrendítő erővel.

Őt a Dévai Nagy Kamilla által alapított Krónikás Zenede fiatal előadói követték.

Dr. Szabados György, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanára
mondott történelmi emlékbeszédet – együttgondolkodás jelleggel.

A PPKSZ tagjaiból alakult asszonykórus és a közönség együttesen két egyházi éneket énekelt el.

Ez után a három történelmi keresztény egyház papjai: Esterházy László c. prépost,
Kovács Gergely református és Fodor Viktor evangélikus lelkész ökumenikus imát mondott.

A szabadtéri oltárnál ezzel a megemlékezés első része végetért.
Dr. Korényi Zoltán főrendező ismertette a megemlékezés további menetét.

Innen Dr. Nagy Pál János tárogatószavával közösen átvonultunk
a PPKSZ által 2003-ban létrehozott Szent Korona Dombhoz.

A Szent Korona Dombot a 72 történelmi vármegyét jelképező gyertyával és
fenyőágakkal vettük körül Nagy-Magyarország határait szimbolizáló vonal mentén.

Itt a magunkkal hozott egy-egy marék földet a dombra szórtuk, a gyertyákat a Hármas-halomnál elhelyeztük és meggyújtottuk. A földet hozók elmondták a hozott földhöz fűződő élményüket, és beírtak az emlékkönyvbe.

A megemlékezés hivatalos része a Szózat és a Székely himnusz eléneklésével fejeződött be, de sokan még sokáig ott maradtak, beszélgettek.

A szomorú esemény kapcsán méltóságteljesen emlékeztünk.

Foto: Bozzay Kató és Jakabos Csaba

l LENGYELORSZÁG GYÁSZA

Nézem a Magyar Televízió közvetítésében Lech Kaczyński és felesége gyászszertartását.

Szívszorító érzés átélni ezer éves testvérnemzetünk gyászát. Megható és egyben felemelő érzés látni azt az óriási tömeget, amely megtölti Krakkó főterét. Legszomorúbb az, hogy a szerencsétlenül járt hozzátartozók és államférfiak, katonák azok meglátogatására készültek, akiket egy embertelen háborúban azért gyilkoltak meg aljas és brutális módon, mert hazájukat védték.

Lengyelországot nem tudta megtörni a kommunizmus fél évszázada sem. Élő hittel, töretlen gerinccel vallották és vallják: lengyelek vagyunk! Bárcsak a mi hazánk is elmondhatná ezt magáról. Csak remélni tudom, hogy nemsokára ránk is igaz lesz ez. Kell, hogy így legyen, mert csak így hajthatjuk végre azt az óriási feladatot, amely most ránk vár. És ehhez egységes nemzetre, közös áldozat-vállalásra van szükség.

Isten óvja Lengyelországot, és a mi hazánkat is, mert: "Lengyel, magyar két fivér a kardnál és a pohárnál".

Budapest, 2010. április 18.

Jablonkay Gábor

l ELHUNYT KEDVES BARÁTUNK, DR. KOVÁCSI ALADÁR

l TIVADAR ATYA VASMISÉJE

2010. április 5-én Máriaremetén a húsvéthétfői nagymise dr. Vida Tivadar atya vasmiséje volt, pappá szentelésének 65. évfordulója alkalmából. Tivadar atyát 1945. március 31-én szentelték pappá Pozsonyban, és április 2-án celebrálta újmiséjét a szovjet ágyúk dörgése közepette.

Tivadar atya viszontagságos élete folyamán előbb a Nagyszombati, majd a Székesfehérvári Egyházmegyében, végül 35 éve a Budapest-Esztergomi Főegyházmegyében teljesített szolgálatot.

Tivadar atya hazafiságáról mindenkor tanúságot tett. Jelenleg is a Budaligeti Polgári Kör tagja, a PPKSZ eseményein is részt vett egészségi állapota szerint. A Szent Korona Dombnál is többször ünnepelt velünk, ill. a Dombot is megáldotta.

Isten éltesse, áldja és vezérelje Tivadar atyát még sok éven át.

Az ünnepi áldáskor kapott szentképet Tivadar atya Zoltán öccse, festő- és szobrászművész festette

l MENTŐÁLLOMÁS ÁTADÁS PESTHIDEGKÚTON

2010. március 26-án mentőállomást adtak át Pesthidegkúton. Az élet és egészség védelmét szolgáló létesítmény a II. kerületi Önkormányzat telkén, mintegy 100 millió forint hozzájárulásával, valamint az Országos Mentőszolgálat 30 millió forintos kiegészítő hozzájárulásával épülhetett fel. Az Országos Mentőszolgálat ezen kívül az állomás üzemeltetését vállalta magára.

Az ünnepélyes átadáson először Dr. Láng Zsolt polgármester mondott ünnepi beszédet. Nagy tapssal köszönte meg a szép számú közönség ezt a nem mindennapi teljesítményt.

Ezt követően Dr. Göndöcs Zsigmond, az OMSZ főigazgatója mondott beszédet, amelyet szintén nagy taps-köszönettel fogadtak. Göndöcs úr egy kis humort is vitt a megnyitóba, mert először egy muzeális mentőautót toltak ki az egyik ajtón, amelynek rendszámtábláján ez állt: „Kresz Géza Mentőmúzeum”. A tréfát követően azonban megjelentek az „igazi” mentőkocsik is, egy normál és egy rohamkocsi.

Ezt követően SzékelyTamás miniszter elmondta, hogy ez az első olyan mentőállomás, amely túlnyomó részben az önkormányzat hozzájárulásával jött létre.

Az ünnepség záróakkordjaként a történelmi keresztény egyházak papjai (Esterházy László r. kat. prépost, Varga János r. kat. plébános, Fodor Viktor evangélikus lelkész és Kovács Gergely református tiszteletes) megáldották az épületet és az ott dolgozókat.

Az ünnepségen jelen voltak önkormányzati képviselőink is. A PPKSZ képviseletében jónéhányan részt vettünk. Közösségünk számára egy darabot elkértünk az avatásnál átvágott nemzeti színű szalagból is.

Ezúton is köszönjük mindenkinek, amit értünk tettek.

Néhány további kép az ünnepségről:

l PIAC AZ ANTARKTISZON

Az adyligeti Kőrösi Csoma Sándor pk. a hó és a hideg ellenére – a vásárlók és az árusok kérésére – a téli hónapokban is megszervezte és üzemeltette az őstermelői piacot a cserkészház kertjében. A legutóbbi piaci nap (febr. 13.) előtt pénteken délután a PPKSZ-ből hárman (Nemes Ákos, Szécsényi N. Pista, Molnár Feri), egy rövid időre Kerényi Péter – aki a báli dolgaival is el volt foglalva – és Erdős Éva mint a szebbik nem képviselője, valamint a mi cserkészcsapatunkból (1000. sz. Szent Korona cserkészcsapat) nyolc fiatal segített ellapátolni a cirka 100 köbméter havat. Köszönöm nekik. Másnap minden árus be tudott állni a részére kijelölt helyre. Nagyon kellemes volt a hangulat. A segítőim is szemmel láthatólag jól érezték magukat. Az árusok ezúttal is bőségesen hozzájárultak termékeikkel a kostoló szolgálatunkhoz. A piac közben és végén is minden segítőnek apró figyelmességekkel kedveskedtek. (méz, tojás, sajt, liszt, füstölt húsok stb.) Az ízek révén is erősödnek a kapcsolatok. A forralt bor is nagy siker volt.

Szilágyi Zsolt

l FARSANG 2010 A TERE-FERE POLGÁRI NYUGDÍJAS KLUBBAN

l KLEBELSBERG-SZOBOR PESTHIDEGKÚTON

2009. június 21-én felavattuk Dr. gr. Klebelsberg Kuno mellszobrát a róla elnevezett kultúrkúria kertjében, egykori kúriájának tőszomszédságában. A szobor Pesthidegkút és környékbeli települések civil szervezetei, számos magánszemély és az Önkormányzat adományaiból készült el. Alkotója Búza Barna, 99. évében járó szobrászművész, aki személyesen is ismerte gr. Klebelsberg Kunot, pályájára is az ő segítségével került.

Dr. Láng Zsolt polgármester avatóbeszédet mond

A szobor leleplezése

A szobor, mellette alkotója, Búza Barna szobrászművész. Mögötte gr. Klebelsberg Kuno unokatestvérének unokája Magyarpécskáról, Klebelsberg szülőhelyéről.

A szobor alkotója szól a megjelentekhez

Nagy István tanár úr Magyarpécska képviseletében beszél

l OBERSOVSZKY PÉTER A TERE-FERE KLUBBAN

2009. március 2-án zsúfolt házas részvétel mellett Obersovszky Péter, az Echo TV műsorvezetője volt a PPKSZ Tere-fere Polgári Nyugdíjas Klubjának vendége. Két kép az eseményről.

l ZEMPLÉNI KIRÁNDULÁS

2008. szeptember 23-án a PPKSZ Tere-Fere Polgári Nyugdíjas Klubja hazánk és történelmünk jobb megismerésére újabb kirándulást tett, ezúttal Zemplénbe. Ellátogattunk Vizsolyba, ahol megtekinthettük az 1590-ben nyomtatott első magyar nyelvű bibliát. Felkerestük Monokon Kossuth Lajos szülőházát. Onnan Szerencsre mentünk, ahol bejártuk a cukorgyár történetét és termékeit bemutató kiállítást. A gyárból már nem is működik más. Utolsó állomásunk a szerencsi vár volt. Szép és nagyon tanulságos nap volt. Köszönjük, Tercsike!

A vizsolyi református templomnál

Szenci Molnár Albert szobra a templomkertben

Mellette Károlyi Gáspáré, a biblia fordítójáé

Az első magyar nyelvű biblia

A XIII. századi szentély és az utólag hozzáépített gótikus templom

Az eredeti nyomda hasonmása a nyomdamúzeumban. Ki is próbálhattuk.

Kossuth Lajos szülőháza Monokon

Csapatunk hölgytagjai az emléktábla alatt

Az emlékhely szépen gondozott kertje

A Szerencsi Cukorgyár történetét bemutató múzeum

Süvegcukor a(z egykori) Szerencsi Cukorgyár múzeumában

Ízelítő a cukorgyár termékeiből

A szerencsi Rákóczi-vár bejáratánál

Politikusaink számára megszívlelendő emléktábla a várudvaron!

Néhány kép a várfalakon belülről

l ISMÉT SZEGVÁRRA LÁTOGATTUNK

2008. szeptember 13-án szegvári gazda barátaink meghívására újból ellátogattunk Szegvárra. Ezúttal már Szentesen fogadtak minket, ahol idegenvezető mondta el a Kossuth téren, a volt vármegyeház előtt a fontosabb tudnivalókat. Az épület előtt Horváth Mihály püspök szobra áll, aki 1848-ban csanádi püspök és egyben a főrendiház tagja, a trónfosztás után 1849. máj. 12-től aug. 11-ig a Szemere-kormány közoktatásügyi minisztere volt. A téren oldalt a klasszicista református templom mellett Kossuth Lajos szobra áll.

Az egykori barokk vármegyeház épülete ma három intézménynek ad helyet. A Csongrád Megyei Levéltárnak, a Néprajzi Gyűjteménynek és a Koszta József Múzeumnak. Vezetés mellett megtekinthettük az utóbbi kettőt.

Ezt követően a Városi Könyvtárba mentünk (a volt zsinagóga épülete), ahol a szegvári fafaragó Tóth József kiállítását tekinthettük meg a művész vezetése mellett.

Ez után együtt mentünk Szegvárra. Itt Gila László nyugdíjas pedagógus szakavatott tárlatvezetése mellett megtekinthettük egy elfelejtett festő, Szúdi Nándor kiállítását.

A bőséges kulturális program után a vadászházban már fínom birkapörkölt ebéddel várt minket a többi gazda. Ebéd előtt elénekeltük a Himnusz-t. A rendkívül jó, baráti hangulatban elköltött ebéd végére megérkezett a pesthidegkúti illetőségű, de környékbeli születésű EU-parlamenti képviselő Becsey Zsolt, aki e vidéket képviseli. Kérdés-felelet formájában sok fontos dolog elhangzott.

Délután a Kurca folyó hídjához is elsétáltunk, majd többen felkeresték a helyi üvegfestő asszony házát, ahol megtekintették munkáit.

A nap gyorsan elszaladt. Búcsúzóul nótáztunk, majd a Szózat és Székely himusz eléneklése után haza indultunk. Nagyon szép nap volt. Köszönjük szegvári barátaink!

Képek erről a napról

Szentes

A szentesi volt vármegyeháza. Az előtérben Horváth Mihály püspök szobra

A Néprajzi Gyűjtemény egyik tárlója

Koszta József: Mákvirágok

Koszta József: Piros fejkendős nő

Koszta József: Öregkori önarckép

Tóth József: Végtelen történet

Tóth József: Tűzmadár

Az alkotó: Tóth József

Szobor(csoport) a Városi Könyvtár előtt

Szegvár

Gila László tanító úr bemutatja Szúdi Nándor festőt

A hallgatóság

Szúdi Nándor: Ligetrészlet

Tulipánfa a szegvári volt vármegyeháza (Károlyi kastély) előtt

Terített asztal várt minket a vadászházban

Őzagancsok vigyázzák a PPKSZ és a MAGOSZ zászlaját

Fínom süteményeket kaptunk ebéd utáni desszertnek

Folyik az ebéd utáni beszélgetés

Lajos karalábé-termesztő versenyre hívja ki a gazdákat

Becsey Zsolt kérdezz-felelek órája

A Kurca hídjánál

Séta a Kurca partján

A búcsú percei: Bihari Ernő, a Gazdakör elnöke és Szilágyi Zsolt, a látogatás PPKSZ-es szervezője

l TEMPLOMKERTI ESTÉK

Pitti Katalin operaénekesnő, valamint Lakatos Mihály és cigányzenekarának fergeteges sikerű szereplésével véget ért a Templomkerti Esték 2008-as előadás-sorozata. Köszönjük mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak e sorozat sikeréhez. Külön köszönet illeti Schmittné Makray Katalint, az estek háziasszonyát, Dr. Láng Zsolt polgármestert, aki elvállalta a fővédnökséget, a Budaligeti Polgári Kört, az összes fellépőt, és mindenekelőtt Bődey Katit és Sándort, akik ezt a sorozatot megálmodták és végigszervezték.

Köszönet mindenkinek, aki ezeken az esteken részt vett, különösen azoknak, akik adományukkal is támogatták a máriaremetei bazilikát a rendezvények alkalmával.

Bízunk benne, hogy jövőre is találkozunk.

l „SZÁLLJ MAGASRA” KITÜNTETÉS

A Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége – ifj. Fülöp Tibor képzőművész kezdeményezésére támaszkodva és a Budaligeti Polgári Kör tagságának indítványára – új kitüntetést alapított az idén „Szállj magasra” mottóval. Az Adományozó Oklevél és az azt kísérő, „Hidegkúti Turul”-nak elnevezett bronz emlékszobor első kitüntetettjeinek történő átadását ünnepélyes keretek között, nagy érdeklődés mellett a Máriaremetei Bazilika előterében, 2008. augusztus 15-én este tartottuk.

A kitüntetést első alkalommal kivételesen hárman kapták meg:

Tóth József nyug. tanár úr

Barabás Miklós történész

Farkas Nándor Sándor építész, a Budaligeti PK tagja

A kitüntetést a jövőben évente át kívánjuk adni.

l PPKSZ trianoni megemlékezés 2008

Szokásosan idén is megemlékeztünk a kegyetlen és igazságtalan trianoni diktátum aláírásának dátumáról. Június 4-én a máriaremetei templomkertben lévő Szent Korona Dombunknál gyűltünk össze, hogy emlékezzünk erre a fájdalmas esményre a diktátum aláírásának 88. évfordulóján.

A torockói kopjafánál a Nemzetközi Szent György Lovagrend két tagja állt díszőrséget. A megemlékezésen Kárpátalján és Erdélyben járt tagjaink e helyekről hozott marék földeket és köveket helyeztek el a Szent Korona országainak egységét jelképező dombon. Az eseményen beszédek, imák és énekek hangzottak el hazánkért, nemzetünkért.

Képek a megemlékezésről:

l SZEMÉTSZEDÉS

2008. március 29-én a Kőrösi Csoma Sándor polgári kör vezetőjének, Szilágyi Zsoltnak kezdeményezésére és felhívására a PPKSZ tagjai közül 24-en jöttünk össze és nekifogtunk a "szemét" eltakarításának. 26 db 100 literes zsákot töltöttünk meg a Hűvösvölgy és Nagyajtai utcai 56-os villamos megállók közti szakaszon. Az 1000. számú Szent Korona cserkészcsapat fiataljai a csapat UNIMOG teherautójával összeszedték a zsákokat és "rendeltetési helyükre" szabályosan eljuttatták azokat. Köszönjük a csapat parancsnokának Szentváry Lukács Gábornak, hogy a gépkocsit és személyzetet biztosította.

Számos fotó készült. A Budai polgár részéről is velünk tartott egy fotóriporter és mások is szorgalamasan fotóztak. A Budai polgárban megjelent egy rövid beszámoló az eseményről. Dr. Láng Zsolt polgármester úr is velünk volt egy darabig, jelezve ezzel, hogy szívesen segít munkánkban és jelezve, hogy egyetért törekvésünkkel, miszerint takarítsuk ki környezetünket, ha már az illetékesek erről megfeledkeznek. /BKV és Főváros/

A hangulat kiváló volt. Minden résztvevőnek köszönjük munkáját minden környéken lakó nevében is.

Néhány kép az akcióról:

Gyülekezés

Szilágyi Zsolt eligazítást tart

A kellékek átvétele

A PPKSZ egyik hölgycsapata szorgoskodik

Munkában a polgármester és két önkormányzati képviselőnk

A fiatalság is tesz környezetünk tisztaságáért

Telik a zsák

Tömörül a csapat

Itt már nem sok van hátra

Árgus szemek keresik a szemetet

Utolsó símítások

l Vendégünk volt Bíró Ildikó

2008. január 7-i beszámoló közgyűlésünkön vendégünk volt Bíró Ildikó, országgyűlési képviselő, a FIDESZ MPSZ Civil Igazgatóságának vezetője, akinek megbizatása a polgári körökkel való kapcsolattartás. Vendégünk nagyra értékelte a PPKSZ tevékenységét, és országos érvényű elhangzott javaslatainkat is kedvezően fogadta.

l Megemlékezés Mansfeld Péter szobránál

2007. november 4-én kerületi megemlékezés volt Mansfeld Péter szobránál. Alább olvasható Dr. Balsai István, országgyűlési képviselőnk beszéde.

Tisztelt Egybegyűltek! Hölgyeim és Uraim, tisztelt Hozzátartozók!

Harmadik éve állhatunk itt, az országos közadakozásból megvalósult emlékmű Menasági Péter szobrászművész alkotása előtt, hogy tisztelegjünk Mansfeld Péter emlékének. Mansfeld Péter, ha közöttünk lehetne egy java korabeli 66 éves honfitársunk lehetne, de Mansfeld Pétert megölték.

Szándékosan használom ezt a kifejezést, mert ez a páratlan gaztett, amelyet úgynevezett bírósági eljárás keretei közé rendeztek, közönséges gyilkosságnak minősíthető.

Mansfeld Pétert úgy tiszteljük, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc hősét, mint aki ezért az ügyért adta életét, pedig a Kádár rendszer páratlan cinizmussal úgy rendezte meg bosszúálló művét, mintha Mansfeld Pétert nem a forradalomban betöltött tevékenysége miatt vonták volna felelősségre. Több mint két és fél évvel a forradalom eltiprása után, rendezték meg ezt a büntető pert, miután már több száz halálos ítéletet hozattak, több tíz ezer büntető pert folytattak le az ’56 hőseivel szemben azonban még ez is kevés volt nekik.

Hiányzott ugyanis, a felakasztott forradalmárok közül az a bizonyos Pesti Srác, aki a forradalmi napokban csaknem minden fegyveres felkelő csoport résztvevőjeként szolgálta a forradalom ügyét, és akik közül oly sokan vesztették életüket a harcokban.

A leszámolási eljárások, a forradalom időpontjában hatályos büntető jogszabályok szerint, ugyanis a legsúlyosabb büntetéssel a halálra ítéléssel csak azokat sújthatták, akik az úgynevezett „ellenforradalmi szervezkedés kezdeményezői” voltak. Csakhogy Mansfeld Péter és a hasonló korú 15-16 éves diákok, a Pesti Srácok természetesen nem voltak a felkelő, harcoló csoportok kezdeményezői, ezért velük szemben a legsúlyosabb büntetés kiszabására 1957-ig nem kerülhetett sor.

Meg kellett teremteni tehát a jogi lehetőségét annak, hogy fiatalkorú személyt is halálra ítélhessenek a vérbírák. Ezért aztán megszületett az 1957. évi 34. tvr., az a jogszabály, amely szabadkezet adott a népbíráknak ehhez is. Igen ám, de a büntető jogszabályoknak még a kommunista diktatúra idején sem volt visszamenő hatálya, tehát csak az azt követően megrendezett koncepciós perekben lehetett alkalmazni. Csak az volt a bökkenő hogy 1957 tavaszát követően úgynevezett ellenforradalmi bűncselekmény a terror és az elnyomás hihetetlen méretei miatt már nem fordult elő. Ezért kellett megrendezni egy ilyen ügyet, amelyre az okot Mansfeld Péter és vádlott társai - akik egy kivételével mindannyian fiatalkorúak voltak – szolgáltatták.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az a tényállás, amely miatt Mansfeld Péteréket letartóztatták és perbe fogták, az az itt jelenlévők előtt bizonyára ismert.

Egy rendőr lefegyverzése, autók jogtalan használata, filléres dolgok eltulajdonítása a szabadságharc után szétszórt néhány fegyver összegyűjtése. A nyomozás megindulásakor még szó sem volt ellenforradalmi szervezkedésről. A nyomozás menete során aztán szép lassan kialakult az „ellenforradalmi terrorbanda” képe, amelynek jellemzésére szószerit idézek a vádiratból, amely „a népköztársaság megdöntésére irányuló részvétel, gyilkosságra való szövetkezés, valamint fegyverrejtegetéssel” vádolta őket.

„Vádlott 1958. február 14-én találkozott Mansfeld Péterrel. Beszélgetésük során – miután tisztázták népidemokrácia-ellenes beállítottságukat – megállapodtak, hogy ellenforradalmi célzattal vezetésük alatt egy fegyveres bandát alakítanak. A alakítandó fegyveres szervezetek közvetlen programjául kitűzték, hogy támadásokat terveznek és hajtanak végre a fegyveres testületek tagjai, rendőrök, munkásőrök, üzemi őrök ellen. E terrorakciókkal a lakosságot állandó nyugtalanságban tartva gátolják, fékezik a népi demokrácia politikai konszolidálódását.”

Idézhetem az ügyész vádbeszédét is, aki tárgyalás végén a következőket mondta: „Igen nagy a vádlottaknak a társadalmi veszélyessége, akik a kapitalista restaurációra törekedtek. Kiemelni kívánom, hogy e bűnügyben másképpen kell vizsgálni ezt a tényt, hogy a vádlottak valamennyien munkás szülők gyermekei, úgy kell vizsgálni, mint osztályárulókat. Nem megtévedt emberekről van szó, hanem tudatos ellenforradalmárokról. Kiemelni kívánom, hogy Mansfeld Péternek és Bóna Rezsőnek az ellenforradalomból kifolyólag „múltja” van. III. r. Furka László vádlott pedig saját édesanyja ellen emelt fegyvert (ezt arra alapozza az ügyész, hogy az anya MSZMP-tag volt!) Bóna Rezső tipikus huligán csavargó, Egei Attila vádlott pedig 13 éves korában röpcédulákat szórt, s két bátyja szintén előzetes letartoztatásban van. Mansfeld Péter Holecz Istvánnal együtt csak éppen toronyórát nem loptak. Kiemelni kívánom, hogy politikai síkon nincs fiatal vagy idősebb korú vádlott. Vagyis nem lehet enyhébben ítélkezni fiatalkorúakkal szemben, mert fiatalok. Velük szemben a legdrákóibb szigorral kell eljárni.”

És most még, hallgassák meg azt a megdöbbentő szöveget, amely fk. Mansfeld Péter elmeállapotával kapcsolatosan, az úgynevezett orvos szakértői véleményt képezte: „Az egész vizsgálat alatt fölényesen és cinikusan, mereven beszél ellenforradalmi felfogásáról, és cselekménye helytelenségét nem hajlandó – még igen kis mértékben sem – belátni. Az egész jelen ügy azért történt, mert, „egy kis balhét akart csinálni, a rendőr menjen oda dolgozni, ahová való a gyárba”. Tovább kérdezve a legcinikusabb hangon adja elő, hogy ha a „balhé” sikerült, nem bánta volna, ha emberek elpusztulnak, mert „úgyis mindennap felakasztanak egy-egy embert”.

Ilyen tónus és hangvétel mellett azonban kisebb csoda történt, mert az elsőfokú bíróság mindezek ellenére sem ítélte halálra a Pesti Srácokat, „mindössze” életfogytig tartó szabadságvesztésre. Tudjuk a periratokból, hogy a népbíróság elsőfokú ítéletét olyan három bíró hozta, akik közül egyiküknek sem volt jogi diplomája, de ez nem volt fontos akkoriban.

Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megemlítjük: az elsőfokú bíróság figyelembe vette hogy az egész tevékenység két napig tartott és semmilyen súlyos eredménnyel nem járt. Magyarul, senkinek az élete nem forgott veszélyben legkevésbé annak a rendőrnek, akit lefegyvereztek, és aki maga is – dicséretes módon – igyekezett a fiuk életét menteni vallomásával.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosbítás miatt fellebbezett, így került sorra négy hónappal később 1959 március végén arra a tárgyalásra, amelyet Dr. Vágó Tibor vérbíró vezetett, aki addigra már tucatnyi ügyben szabott ki nagyszámú halálos ítéleteket. Idézzük fel mit mondott az utolsó szó jogán Mansfeld Péter, annál is inkább mert ezek a szavak még most félévszázaddal később is megrendítő szavak.

„A rendőrt nem akartuk megölni, csak a gépkocsit akartuk a szakadékba lökni. K-nét és a katonatisztet nem akartuk megölni, csak a rendőrsapkát akartuk megszerezni… Nem akartam szervezkedni. Furka röpcédulát ajánlott, tőlem kérdezték, milyen volt az élet a Markóban.

Hét nap sötétzárkát kaptam, mert nem akartam elvállalni a dolgot a rendőrségen. Egész biztos, hogy a nyomozók beszélték rá a társaimat arra, úgy mondják, a rendőrt meg akartuk ölni. Nem mindent ismertem el. A bíróságon 10 percig nézhettem az iratokat, s azt is megbilincselt kézzel. A nyomozati anyagot elolvasás nélkül kellett aláírni… Csoportot nem szerveztem… 1956 októberében a Széna térre keveredtem. „Szabó bácsi” megcsókolt és átölelt, és azt mondta: ilyen fiatalok kellenek nekünk…A halálbüntetéstől féltem, ezért akartam megszökni, Ha kikerülök a börtönből, a szakmámban szeretnék dolgozni.”

Dr. Vágó Tibor és tanácsa azonban nem húzta az időt, azonnal ítéletet hirdetett, amelyben Mansfeld Pétert halálra ítélte. Péter és védője kegyelmet kértek, a kegyelmi kérelem kapcsán tartott tanácskozásról nincsen adat, csak arról, hogy két nappal később 1959 március 21-én reggel 9 órakor a halálos ítéletet végre hajtották.

Tisztelt Egybegyűltek!

Le kell tehát szögeznünk két dolgot. Egy kicsit a közvéleményben elterjedt véleményekkel szemben is:

Mansfeld Pétert bár közvetve, 1956 ért, a Széna térért mint Pesti Srácot fogták perbe, közvetlenül pedig a gyilkos kádár rendszer konszolidációs törekvéseinek megfelelően, a forradalom után alakított „ ellenforradalmi terrorbanda” szervezésének vezetése miatt ítélték halálra.
A közvélemény sok-sok irodalmi és egyéb művészi alkotás úgy véli, hogy Mansfeld Péter kivégzésével megvárták 18. életévének betöltését, hiszen Péter 1959. március 10-én, tehát 11 nappal kivégzése előtt lett nagykorú. Mint hallhattuk, erre egyáltalán nem volt szüksége a hatalomnak, hiszen a jogszabály már közel két évvel korábban, 1957 tavaszától lehetővé tette a fiatalkorúak halálra ítélését.

Mansfeld Péter ilyen körülmények között áldozta életét a forradalomért, és a büntető per során tanúsított példátlan emberi helytállásával megmentette egyik vádlott társa életét. Ezzel világraszóló példát adott emberségből egy embertelen kor viszonyai között.

Idézzük ide Jobbágyi Gábor professzort, aki Mansfeld Péter ügyének krónikása, amely itt van a talapzaton is bevésve

”Nyugodj békében, Mansfeld Péter!

Életed és halálod emberségednek

és a kor embertelenségének példája.”

Köszönöm, hogy meghallgattak.

l A recski haláltábor meglátogatása

A PPKSZ Tere-Fere Polgári Nyugdíjas Klubja 2007. október 17-én meglátogatta a Recski Nemzeti Emlékparkot, ahol lerótta kegyeletét és elhelyezte virágait.

l Kirándulás Ópusztaszerre és látogatás Szegváron

2007. szeptember 15-én a PPKSZ Tere-fere Nyugdíjas klub vezetőjének, Tercsikének szervezésében honismereti kirándulást tettünk Ópusztaszerre, a Nemzeti Emlékhelyre. A viszonylag közeli Szegvár gazdáival régóta szoros barátságban vagyunk. Őket is meghívtuk erre a kirándulásra, majd annak befejeztével együtt indultunk Szegvárra baráti látogatásra.

Úton Ópusztaszerre

Ópusztaszeren már tízóraival vártak minket a gazdák

Az emlékparkban meglátogattuk nagy földink, Klebelsberg Kuno emlékszobáját is a tanyasi iskolában.

A millennium alkalmából emelt emlékmű

Emléktábla a Nemzeti Emlékhely bejáratánál

Végezetül néhány kép a szegvári vendéglátásból, ahol ismét nagy-nagy szeretetben volt részünk, és jól kibeszélgethettük magunkat. Köszönjük, barátaink!

l Keresztállítás a körforgalomnál

2007 szeptember 14-én az adyligeti polgárok a Nagykovácsi út - Nagyrét utca – Szépjuhászné út találkozásában lévő körforgalomnál felállították Erdélyi Tibor fafaragóművész 4 m-es faragott keresztjét.

Az ünnepség az adyligeti Szent István templomnál tartott szabadtéri szentmisével kezdődött. Kemenes Gábor nagykovácsi plébános a szentmise keretében megáldotta a keresztet, majd Kálmán Csaba református lelkész mondott áldást.

Az ünnepi alkalomból Bencsik Mónika, Nagykovácsi polgármestere, Szatmári Gergely, Remeteszőlős polgármestere, végül dr. Láng Zsolt Budapest II. kerületének polgármestere mondott rövid köszöntőt.

Ezt követően a három mázsás keresztet kézben vitték le a vállakozó férfiak a körforgalomhoz. A keresztvivőket a szertartás résztvevői elkísérték. A keresztet a helyszínen felállították és az előre elkészített alapra felrögzítették. Az álló feszületnél a résztvevők elénekelték a himnuszt, majd szívélyes beszélgetés mellett kis agapén vettek részt.

Köszönet mindenkinek, akinek bármi része volt ebben a szép, nemes cselekedetben.

l Erdélyi templom támogatása

A Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége szerény hozzájárulással támogatta az árvíz sújtotta erdélyi szórványbeli Gödemesterháza templomának tatarozását. Márton István, a falu jelenleg Magyarországon tartózkodó plébánosa ma átvette a támogatást, és megköszönte a pesthidegkúti polgárok segítségét. Plébános úr megtekintette a Szent Korona Emlékdombot, ahol imádkoztunk hazánkért, majd betért a kegytemplomba, és megnézte a szabadtéri oltárt is. (2007. július 19.)

Örülünk, hogy Erdőcsinád után újabb templom felújításához nyújthattunk segítséget.

l Tiszteletbeli elnökünk, BÁNFFY GYÖRGY, a II. kerület DÍSZPOLGÁRA

A II. kerületi polgárok javaslata alapján a képviselő-testület idén Bánffy György színművészt választotta kerületünk díszpolgárává. Az önkormányzat e határozatával az anyanyelv ápolása és kiművelt emberfők gyarapítása terén kifejtett egész életen át tartó tevékenységét ismerte el. Bánffy György a magyar színművészet kiemelkedő alakja, művész és pedagógus, aki emellett a helyi közélet aktív szereplője is. Életművével mindenkor példával szolgál a felnövekvő generációk számára. A Kossuth-díjas színművész színházi elfoglaltsága miatt nem vehette át személyesen a díszpolgári oklevelet, de videóüzenetben köszönte meg az elismerést minden II. kerületi polgárnak: „Az, hogy az átadási ünnepségen nem tudok részt venni — mondta Bánffy György —, a szakmám rapszodikusságából következik. Június 16-án. Erdélyországba utaztunk, ahol egy héten keresztül hat előadást tartunk. Amikor 21-én itt kellene lennem, hogy átvehessem ezt a megtisztelő kitüntetést, éppen a kolozsvári színház színpadán fogok játszani. Akkor majd összedobban szívünk, itt, a Marczibányi téren és ott, Kolozsváron.” A díjat felesége, Bánffy Györgyné vette át az ünnepi esten, aki férje nevében megköszönt az elismerést: „Azzal, hogy most Kolozsvárott játszik, éppen az összetartozás érzését erősíti az itt egybegyűltek és erdélyi testvéreink között. Nagyon sajnálta, hogy nem lehet itt, de ott talán még nagyobb szükség van rá ma este Erdélyben.”

Bánffy György 1927. június 19-én született Budapesten. 1941 és 1945 között a Keleti Károly utcai Rákócziánum diákja volt, itt állt először színpadra. 1945- ben malenkij robotra hurcolták. 1950- ben végezte el a Színművészeti Akadémiát, játszott a Nemzeti Színházban, később az Állami Bábszínházban és a Fővárosi Operettszínházban. 1956 októberében a forradalomban játszott szerepéért hároméves szilenciumra ítélték, nem léphetett magyar színpadra. 1960–1971-ig a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként színészi pályájának meghatározó szerepeit játszotta el: Faust, III. Richárd, Cyrano, Lear, Othello. 1971-től a József Attila Színház tagja lett, de fellépett a Madách Színházban is. A hatvanas évektől fontos magyar filmek — többek között a Sirokkó, a Tiltott terület, a Magasiskola, a Mephisto és a Redl ezredes — szereplője volt. Az elmúlt harminc évben a magyar nyelv szépségét és fontosságát hirdetve több mint kétezer előadást tartott szerte a Kárpát-medencében. Az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke. 1985-től 1994-ig két cikluson át a II. kerület országgyűlési képviselője volt. Életművét számos díjjal jutalmazták: megkapta a Jászai Mari-díjat, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Magyar Örökség-díjat, Kossuth-díjat. Bánffy György Érdemes és Kiváló Művész.

(A II. kerület honlapjáról átvett cikk)