Főoldal

Hírek, beszámolók

Programok, események

Galéria

Templomaink

Határon túli kapcsolataink

Archívum

Bemutatkozás

Választás, politika

Állásfoglalások, felhívások

Kultúra

Népszavazás

Miniszteri „aranyköpések”

Mindenféle

 

HATÁRON TÚLI KAPCSOLATAINK

 

uuu

„A Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége”
létezésének és működésének fontossága

 Ötvennégy évig éltem Argentínában és hazatérve, lakhelyemnek a II. kerülethez tartozó „Nyugdíjas Pedagógus Otthon”-t választottam, amely valójában Pesthidegkút szomszédságában van.

Így kapcsolatba léptem a Pesthidegkúti Polgári Körökkel és azok szövetségével, ahol magam is aktív munkásságot fejtek ki. Ugyanis teljesen egyetértek a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetségének azzal a szándékával, hogy:

„ápolják a kapcsolattartást a Trianonban elszakított területeinken élő magyarjainkkal.”

Ennek a kötelezettségnek kettős indoka van:

Egyik: az elszakított területek magyarjai idegen állampolgárok, de a magyar nemzethez tartoznak.

Másik: Csonka-Magyarország Európa egyetlen állama, amelyet saját országa vesz körül.

Az elszakított országrészek kaphattak bármilyen elnevezést (Szlovákia, Románia stb.), származás-bizonyítékokra támaszkodnak, mert ilyennel sem a „szlávok”, sem az „oláhok” nem rendelkeznek.

A Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége tervszerűen végzi a külföldre szakadt magyarokkal való kapcsolat ápolását, tanácsokat is ad ennek végrehajtási módjaira és arra, hogy miért kell valójában ápolni ezt a kapcsolatot.

Magam is az ő utasításuk szerint mentem el IPOLYSÁG-ra, jó munkát végezve a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége képviseletében.

2003. február 5.

Prof. Dr. Badiny Jós Ferenc

 

uuu

 

A SZENT ISTVÁN-I NAGY-MAGYARORSZÁG

 

Minden magyar embernek, idősnek és fiatalnak, férfinek és nőnek egyaránt tudnia kell, mert nem felejtheti, hogy Magyarországot, hazáját 1920. június 4-én a franciaországi Trianonban kihirdetett békeszerződéssel, valójában „békeparanccsal” földarabolták, a magyar nemzetet megalázták!

Ezeréves hazánk területét, az egykori 282.000 km2-ről (Horvátországgal és Szlavóniával 325.000 km2) 93.000 km2-re csonkították.

Az elcsatolt területből Románia 103.000 km2-t és 1.700.000 magyart, Csehszlovákia 63.000 km2-t és 1.072.000 magyart, Jugoszlávia 21.000 km2-t és 465.000 magyart kapott. Még Ausztria is kapott 4.000 km2-t és 26.000 magyart.

Ezek az adatok bizonyítják, hogy a döntést hozó hatalmak teljesen az ún. utódállamok területi igényét elégítették ki. Láthatjuk és nem felejthetjük tehát, hogy az új határok kialakításánál a minduntalan hangoztatott nemzetiségi elv nem játszott semmiféle szerepet.

Trianoni döntésüket megismételték még kegyetlenebbül a II. világháború után az 1947. évi párizsi diktátumukkal. Így Magyarországot és népét, az összmagyarságot szinte életképtelenné tették.

Trianon óta eltelt 83 év. Ezen idő alatt a szomszédos országokhoz került magyarság a nemzetközi jog és a megkötött békeszerződések szerint is megengedhetetlen bánásmódban kényszerül élni és állandóan fogyatkozni.

Miért kell tudnunk az ezeréves Magyarországról? Azért, mert ha a szomszédos országokban folytatódik a magyar kisebbségekkel szembeni tarthatatlan bánásmód, csak idő – és nem sok idő – kérdése és ez a magyarság elpusztul. Ezt szent kötelességünk megakadályozni, mert ha nem, elkerülhetetlenül a trianoni hazának és magyar népének pusztulása következik be. Aki, vagy akik ennek a megállapításnak az ellenkezőjét vallják, sötéten látásnak minősítik, nem ismerik vagy nem akarják ismerni történelmünket, vagy járatlanok a politikában is.

A megakadályozás nem lehetetlen. Nem, mert a magyarság a maga 15 milliójával (ha mi számoljuk meg) a Kárpát-medence legnagyobb népe. Egyike azoknak a nemzeteknek ebben a medencében, amelyik az élet minden területén (tudomány, művészetek, sport stb.) halhatatlanná, felejthetetlenné tette magát. Mint ilyen nemzet ebben a medencében, nem pusztulhat el. Ehhez azonban föl kell adnia mesterségesen belétáplált eddigi elesettségét. Vissza kell szereznie elorzott életkedvét, elrabolt nemzettudatát. Tudnia kell, hogy ezer éves hazájához és száműzetésbe taszított nemzetrészeihez végül is újra hozzá kell jutnia. E tudata erősítéséhez egyetlen pillanatra sem feledkezhet meg régi magyarságáról, több mint ezer éven át létezett nagy országáról, igazi hazájáról.

A megakadályozás nem lehetetlen. Nem, mert Théophile Delcassé francia államférfi szerint „Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt – késsel a torkán – egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.” Ezeréves múltunk ezt nem engedi meg, jelenlegi nemzetközi helyzetünk pedig lehetségessé teszi tiltakozásunkat. Ebben az igyekezetünkben azonban számolnunk kell azzal, hogy ebben, ezen a téren vannak súlyos belső és külső akadályaink is. Ezeket azonban kellő összefogással – ismételjük – több mint ezer éves múltunkhoz méltó, tudatos együvé tartozással le kell győznünk. Ehhez önmagunkban és igazságunkban bízó népévé kell lennünk a Kárpát-medencének.

A rendszerváltás óta mint történész és író szünet nélkül, megállás nélkül e cél eléréséért dolgoztam. Ezt bizonyítja a mellékelt – kiadott és elterjedt műveimről szóló – összeállítás.

Budapest, 2003. február 22.

Dr. Kosztin Árpád

Dr. Kosztin Árpád jogász, történész, író művei

1.         A dákoromán legenda – keresztény kultuszhelyek Erdélyben. Népszava, 1989. Ez a munka angol nyelven is megjelent 1997-ben „The Daco-roman Legend – Cristian Cultic Places in Transsylvania” Matthias Corvinus Publishing, Hamilton Buffalo.

2.         A magyar-román hűbéri-hűbéresi viszony. INTERMIX Kiadó. Ungvár-Budapest, 1993.

3.         Magyarellenes román kegyetlenkedések Erdélyben. Bíró family kiadása. Budapest, 1998. Elnyerte a XXXVIII: Magyar Kongresszus (USA) bírálóbizottságának Arany Árpád-érem díját. Kanadában elkészült angol fordítása.

4.         Az Erdélyben elkövetett magyarellenes román kegyetlenkedések időrendje és leltára. Szenci Molnár Társaság, Budapest, 2000.

5.         A Herman Ottó Társaság nyílt levelei Sofronie Drincec gyulai görögkeleti román püspök úrnak és Ireni Comaroschi román külügyi szóvivőnek. Szenci Molnár Társaság, Budapest, 2000.

6.         A román nép ellen románok által elkövetett kegyetlenkedések időrendje és leltára. Szenci Molnár Társaság, Budapest, 2001.

7.         Magyar térvesztés – román térnyerés Erdélyben. Budapest, 2003. Bíró family kiadása.

 

uuu

 

Levél Kolozsvárról

 

2003. nyarán vendégül láttunk egy autóbusznyi kolozsvári unitárius fiatalt. Az alábbi köszönőlevél a csoportot vezető lelkésztől, Bálint Benczédi Ferenc tiszteletes úrtól érkezett 2003. karácsonyára.

Kolozsvár, 2003. december 13.

Kedves Pesthidegkúti Magyar Testvérek!

Most, amikor gyorsan közeledünk szent karácsony szép ünnepe felé, szeretettel gondolunk édes mindannyiatokra. Eleven él bennünk az augusztus első hetében együtt eltöltött napok emléke.

Lehet-e elfelejteni Titeket, akik értünk, kolozsvári ifjakért, oly sokat tettetek? Lehet-e elfelejteni a budapesti sétákat, az esti önfeledt játékot, a beszélgetéseket, Solymárt vagy Visegrádot, Esztergomot vagy a velencei lubickolást? Lehet-e elfelejteni a kiadós vacsorákat, a finom sütiket, a palacsintát, a búcsúzás kimondhatatlan szép pillanatait és a szép énekeket? Lehet-e elfejteni Lajost és Katalint, Józsit és Magdit, Jablonkay Gábort és Magdát stb. stb, a polgári körök lelkes tagjait? Nem, és nem is akarjuk.

Úgy imádkozunk templomainkban, hogy ti is érezzétek értetek mondott hálaimánkat.

Adjon a jó Isten édes mindannyiatoknak erőt, egészséget.

További lendületes munkát, hogy a köztünk levő távolságot, akadályt le tudjuk bontani az elkövetkezőkben.

Adjon a jó Isten boldog karácsonyt és áldott új évet!

A viszontlátás reményében szeretettel köszöntünk benneteket:

 

Bálint Benczédi Ferenc

lelkész

és még számos aláírás

uuu

 

SEGÍTSÉG A SIMÉNFALVI ISKOLÁNAK

Az erdélyi siménfalvi iskolát árvíz sújtotta. A Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége jótékonysági Erzsébet-bált rendezett, amelynek bevételét eljuttatta az iskolának. Örülünk, hogy segíthettünk.

Az iskola köszönőlevele

uuu