Vezetőkötések, áramkötések a villanyszerelői gyakorlatban.
 

A vezetékkötésekkel szemben támasztott legfontosabb elvárás az, hogy legalább olyan legyen a vezetőképességük, mint magának a vezetéknek.

Egy áramkör működésének egyik legkritikusabb hibafaktora lehet maga a kötés. A rossz kontaktus az elfogadhatónál nagyobb hőterheléssel jár, s ez tovább rontja az érintkező felületek áramátadási tulajdonságát, ami még nagyobb hőterhelést jelent. Tehát egy olyan körfolyamat alakul ki, amely akár tűzesetig is elvezethet; tragédiák sora következett be már emiatt.

A legfontosabb a kötésbiztonság, megfelelő kivitelezése nagy odafigyelést, pontos munkavégzést és szakmai felkészültséget igényel - és a szakembernek természetesen jó minőségű szerszámokra is szüksége van. Mint minden szakma, a miénk is megkívánja, hogy folyamatosan képezzük magunkat; kívánatos megismerni és alkalmazni az új technikákat, hiszen tudjuk jól: bármilyen ipari területről legyen is szó, a nem fejlődésképtelenek elmaradnak, míg a rugalmasak lehagyják a "szakma dinoszauruszait" és versenyben maradnak.

Manapság minden specializálódik, minden kiélezett precizitást igényel. Ha nem megfelelő szerszámot használunk, általában a végeredmény sem lesz megfelelő. Tehát egy kontaktus előkészítéséhez ne kombinált fogót, hanem az ehhez a munkához alkalmas szorítófogót használjunk. A mi álmunk is nyugodt lehet, s újabb elégedett partnereink lesznek - valamint a maga a munkafolyamat is látványosabb és gyorsabb lesz.



Kötési módok

Közvetlen vezetékkötéseket tömör vezetékeknél alkalmazunk. Nagyobb keresztmetszet vagy hajlékony vezetékek esetén viszont elő kell készíteni a vezetéket a kötéshez.

Jó minőségű sajtolt vezeték kötések feltétele a minél nagyobb érintkező felület, és a minél nagyobb összeszorító erő ötvözése. Így lesz két fém között a legkisebb átmeneti ellenállás. Mivel a kötés a kötőelem és a kötés szerelés minőségétől függ, ezért a kötőelem- és szerszámgyártók törekednek a minőségellenőrzéssel és szabványelőírásokkal (MSZ IEC 1238-1:1995) végzett gyártási folyamat betartásáról. Amennyiben a kötési munka is szakszerű, garantálni lehet a kötés minőségét.

Magyarországon már nem használják új szereléshez az alumínium vezetékeket 16 mm2 alatt. Mivel a tömör rézvezeték használata 2,5 mm2 fölött nehézségekbe ütközik, nagyobb méretnél a hajlékony vezetékeket alkalmazzák. Ezek viszont közvetlen kötésre nem alkalmasak, először a vezetékvégeket kell kialakítani. Itt használhatók az érvéghüvelyek és a saruk.
A lágyforrasztó anyagok használata nem javasolt, mert sem hőhatással, sem húzóerővel szemben nem ellenállók!
A kereskedelmi forgalomban lévő érvéghüvelyekből és sarukból kétféle változat, szigetelt és szigeteletlen létezik. A szigeteletlen változat kevésbé igényes és olyan helyeken használatos, ahol az érinthető kötésvég nincs feszültség alatt - például földelési pontoknál. A fémes felületen végzett sajtolási folyamatok általában négyszög alakúak, a szigetelésen keresztül sajtolt lenyomatok pedig ovál formát mutatnak.
A préselési erő a szabványban leírt F=20 x A kN (A = felület mm2-ben). Ez azt jelenti, hogy egy 10 mm2-es kábelre 20x10, azaz 200 kN erővel kell rápréselni a sarut - ekkor az kézzel már nem eltávolítható.



Tömör vezetékek kötése - a "hagyományos" módszer

A mai napig sok villanyszerelő arra esküszik, hogy a jó kötés, ha a hosszan csupaszolt vezetékeket összecsavarás után végigfuttatják forraszanyaggal és ezután szigetelik. Ez nagyon időigényes folyamat. Ettől gyorsabb megoldás a vezeték összekötők használata.



Vezetékösszekötők

HU-POL-FIX
Összekötő- és leágazó szorító, acélhuzal magja önmetsző és sodró hatást fejt ki, műanyag kupakban szigetelve. Maximum 4 db azonos keresztmetszetű vezeték kötésére használható. Egyik hátránya az, hogy csak azonos vezeték felület esetén használható.

Másik típus a rugós típusú vezeték-gyorsösszekötő. Előnye a bontás nélküli kötésvizsgálat. Különálló csatlakozópontokkal ellátott, így több vezeték és több vezetékméret is beköthető. A kötési erőt a benne lévő rugó állítja be, gyors munkát eredményezve. Hőingadozásra nem érzékeny, mivel egyedileg, rugósan fog minden vezetéket és nincs szükség szigetelőszalagra.
Egyre többen használják ezt a terméket a vezetékkötésben, egyre inkább terjed és kezdi kiszorítani a többi kötési módszert és anyagot, ugyanis az ára a kezdeti magasról mára már erősen redukálódott - köszönhetően a növekvő felhasználásnak.
Minden újdonságot nehéz bevezetni és a villanyszerelői szakma nagyon nehezen változik, de néhány folyamat gyorsulást mutat. A szerelők egyre nyitottabbak az újra -
főként mert megemelkedtek a munkadíjak és megjelent a kötbér fogalma. A gyorsabb, de ugyanolyan vagy jobb minőségű munkavégzés a dolgozók bérére is kihat.

Sokszor problémát jelent alumínium- és rézvezeték összekötése egy hálózatban, hiszen nagy a galvanikus különbség, így ez a két fém közvetlen nem alkalmas kötésre. Erre jelent megoldást a kontaktpaszta használata.



Sorkapcsok

Fajtái: csavaros, lemezes, sínre pattintható. Ez utóbbi előnye, hogy feliratozható, színezett, összekötővel szerelhető (nem kell áthidalni) és az előző kettőnél dekoratívabb.
A sorkapcsos kötésnél ügyelni kell, hogy a meghúzó erő ne legyen túl nagy, ugyanis deformálhatja, gyengítheti a vezetéket és ez nem megfelelő kötést eredményez. Ez a nem lemezes sorkapcsoknál fordulhat elő.

Mint tudjuk, a rendszeres kötés-utánhúzás nagyon fontos, hiszen az állandó hőtágulás miatt a csavaros kötések meggyengülhetnek.


 

KEZDŐLAP