Jó munkához jó terv kell.
 

Tervezési vagy kivitelezési hibákkal rendelkező új épületek szerelvényezése

Régi korokban, ha új házat emeltek, a terv csak a fejekben létezett. Később már tervrajzok alapján építették az alapot - ha volt alap -, húzták fel a falakat, rakták össze a tetőszerkezetet és a tetőt. Megjelent és rohamléptekkel fejlődött a gépészet és a villamosság; e tudományok vívmányainak alkalmazása már komoly felkészültséget, teljes hozzáértést feltételezett - és feltételez ma is. A modern kor embere abban a szerencsés helyzetben van, hogy a tervezés és a kivitelezés munkájának oroszlánrészét erre szakosodott, kitűnően képzett szakemberek veszik le válláról. Noha családi házak esetén mind a mai napig nem kötelező villamos tervet csináltatni, több lakással rendelkező épületek, illetve közintézmények esetén ezt törvényerejű rendelet írja elő. Aki figyelembe veszi, hogy egy-egy szakember közreműködése jelentős károkat és sok bosszúságot előzhet meg - és pénztárcája is megengedi, hogy villamos tervet csináltasson - általában él is a lehetőséggel. Ez azért is jó, mert a szakember előre megtervezheti a vezetékek elhelyezési nyomvonalát, így a villamos kivitelezés során nem kell sem a fontos, sem a kevésbé fontos szerkezeti elemeket gyengíteni, azaz már a tervezési fázisban kiküszöbölhetők a hibák.


A villamos terv elkészülte után mindenképp célszerű kikérni egy másik, független villamossági tervező véleményét is. A "több szem többet lát" elve mellett nem elhanyagolható az a lehetőség sem, hogy egy másik tervező egy adott munkaszakaszhoz más, esetleg számunkra kedvezőbb javaslattal él, sőt az is előfordulhat, hogy egy másik szakember esetleges könnyítésekre is felhívhatja az általunk megbízott szakmabelije figyelmét.

Ne feledjük: míg csak a terv létezik, a változtatás egy-két tollvonást jelent, míg a kivitelezésnél akár több órás pluszmunkát is adhat.


Ha a hiba mégis megesett

Legfontosabb talán a megelőzés; az élet oly sok területén beigazolódott már: könnyebb megelőzni a bajt, mint többszörös energia- és időbefektetéssel elhárítani a hibát. Nem is beszélve arról, hogy a csorba kiköszörülése a megingott presztízst nem állítja helyre.

Alternatív megoldások kidolgozása sokat segíthet abban, hogy előre nem látható problémák esetén se álljanak le a munkálatok. Tudjuk jól: ha beüt a krach, ha vesztegelnek az emberek, az mindig időkiesést jelent, ez pedig azontúl, hogy az építtetőnek és nekünk is többletköltséget jelent, súlyosan veszélyezteti vállalkozásunk jó hírét, esetleg magát a vállalkozást is. S mivel senki nem szereti, ha Damoklesz kardja a feje fölött lebeg, érdemes számításba venni: mivel többen dolgozunk ugyanazon a projekten és más is tévedhet - előfordulhat, hogy mások hibáját magunknak kell helyrehoznunk.


Ha tehetjük, legyünk ott a főbb munkafolyamatoknál és előre egyeztessünk a kivitelezői partnerekkel. Meglátjuk: ez a kis időráfordítás később sokszorosan megtérül. Kivédhetünk vele egy plusz betonvésést vagy akár egy nyomvonal-változtatást is.



Eső előtt köpönyeg

Padlózatba még a lépésálló gégecső használata sem ajánlott, mivel a betonnal teli talicskát akkor sem bírja meg, ha mellé áthidalást készítünk. Az áthidalás el is törhet, de történt olyan is, hogy a kőműves egyszerűen szétszedte, mert megnehezítette a közlekedését. Ennél a konkrét esetnél már a betonozás után, a fűzésnél derült ki, a gégecsövön nem lehet semmit átvezetni. Így ki kellett vésni az aljzatbetont - amiben padlófűtés volt - így ez újabb óriási kockázatot jelentett. (Ezért inkább ajánlott a symalen cső használata, mivel igen nagy terhelés elviselésére képes.) Monolit beépítés esetén érdemes alternatívákat is kidolgozni, mivel egy esetleges elmozdulás következtében betont vésni két okból sem érdemes: egyrészt nagyon nehézkes, másrészt pedig fokozottan fenyeget a szerkezeti vagy egyéb sérülés veszélye.


A kivitelezés hibáinak kijavítása

Egyik kézenfekvő módszer a falon kívüli szerelés. Vezetékeknél és kábeleknél - ipari környezetben - vastag falú védőcsővel, lakókörnyezetben műanyag csatornával lehet megoldani. A szerelvényezést falon kívüli szerelvényekkel vagy az adott szerelvény kiemelő keretének alkalmazásával végezhetjük.

Más alternatívákat - és egyre inkább elterjedő megoldásokat - jelent az oldalfalazat helyett az aljzatban, vagy a födémen át a tetőtérben vezetni a kábeleket. Az első esetben a kábelek vezetése előzőleg történik meg, a másodikban pedig akár utólag is, sőt e megoldásnál a kötések (a tetőtérben elhelyezett kötésdobozokban) könnyebben kivitelezhetők.

Használhatunk MM vezetéket, ennek minimális horony is elegendő, s ennek kialakítása utólag is könnyen megoldható.

Ha az épület külső festése még nem készült el, a kívülről történő csövezés is jól működő alternatíva lehet.
Az utólagos gipszkarton-burkolás vagy egyes díszítő elemek mögé rejtéssel is megfelelő eredmény érhető el.

Kivitelezési hiba vagy a megbízó által utólagosan kért változtatás miatt álmennyezet készítése is lehetséges, ez azonban többletköltséget jelent. Az építtetőnek mégis megéri mélyebben a zsebébe nyúlni, hiszen e módosítás az adott helyiség arculatának megváltoztatására, például utólagos halogén világítás kiépítésére is alkalmas.

Az aljzatba helyezett vezetési technikák átalakítása - mivel szinte mindig beton kerül rájuk - óriási energiát és jelentős plusz kiadást követelnek. Példának okáért: padlófűtés esetén a rendszer átépítése teljes bontást igénylő feladatot jelent, ami megoldható ugyan, de hatalmas anyagi terhet ró a tulajdonosra.

Mivel a villanyszerelési munkák épületszerkezeti elemeket érintenek, ezért a villanyszerelőnek építészeti alapismeretekkel is rendelkeznie kell. Az épület bizonyos részei egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan véshetők. A vésésnél nagyon kell ügyelni arra, hogy milyen mértékben gyengíthetjük és valójában mennyire gyengítjük meg a falszerkezetet. (A függőleges hornyok kevésbé, a vízszintesek és ferdék viszont jelentős mértékben rontják a statikai tulajdonságokat.) Egyértelmű, hogy teherhordó falaknál jóval kisebb a gyengíthetőség mértéke, mint kitöltő- vagy válaszfalak esetén.

Nyílásáthidalót, pillért, kéményt egyáltalán nem szabad vésni, s amennyiben fő tartóelemeken kell efféle munkát végeznünk, mindenképp kérnünk kell a statikus tervező írásbeli hozzájárulását.

KEZDŐLAP