Szokták mondani: a lakásból otthont kell teremteni ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat benne. Ez egészen pontosan annyit tesz, hogy kellemes és "meleg" környezetet kell biztosítanunk mind a magunk, mind családtagjaink számára.
Noha alapjában nem a külsőségektől lesz boldog az ember,
ám mint tudjuk, a fények, színek és formák nagyon erős hangulatalakító és
-befolyásoló tényezők. A biztonság és a családias légkör ugyanúgy fontos a
felnőtt embernek, mint a gyermeknek - a nyugodt, békés otthon megléte a
kiegyensúlyozott lélek - építésének és karbantartásának - egyik alapvető eleme.
Ezernyi praktikus eszköz van, mellyel megteremthetjük e légkört; az egyik
legfontosabb a fény, még pontosabban: maga a megvilágítás.
A hangulatos világítás létrehozásánál a számszerűleg kevesebb, de nagyobb
fényteljesítménnyel bírókkal szemben érdemes a több, ám kisebb teljesítményű
fényforrás használatára törekednünk. Lényeges a meleg színek használata, ezekkel
varázsolhatjuk igazán emberközelivé ottonunkat. Bizonyos helyiségekben előtérbe
kerül a színes fények használata, ezeket az adott tér alapszíneivel
kombinálhatjuk.
Nem szabad elfeledkeznünk róla: a különböző helyiségek más-más funkcióval
bírnak, ezáltal más az ott használható fény tulajdonsága is. A fehér és kékes
szín műszaki, tárgyilagos. Ez kissé rideg, távol áll az emberek lelkivilágától,
lakótérben ezért nem ajánlott ezek használata; az ilyen fénynek irodák, műhelyek
esetén van szerepe. Ezzel szemben a sárga és piros fényszín kellemes, meghitt
hangulatot teremt.
Közérzetünket nagyban befolyásolják a fények. A világítást az adott
élethelyzethez, életvitelhez kell igazítani, így tökéletes hatást érhetünk el.
Egy helyiség megvilágítása napszak- és aktuális funkció-függő is lehet.
Példaképpen: egy étkezővel egybeépített konyha főzés közben - a házimunka
jellegéből adódóan tárgyilagos, míg étkezés közben hangulatos megvilágítást
igényel. E szempontok figyelembevételével kell megterveznünk a világítást.
Egyre jellemzőbb pénzügyi megfontolásokból a kis fogyasztású, energiatakarékos
lámpatestek alkalmazása. Noha az egyszeri beruházás magasabb költségeket
feltételez, már viszonylag rövid távon is megtérülő befektetést jelentenek és
egyre többen hajlandók áldozni rájuk.
A laikusok általában nem a műszaki jellemzők, hanem az ár alapján választják ki
a lámpatesteket; ám ha elgondolkoznak azon, hogy a dupla ár akár háromszoros
élettartamot is jelenthet nem is beszélve a már említett energiatakarékosságról
könnyen meggyőzhetők: érdemes egyszer nagyobb összeget kiadni, mint többször
kevesebbet.
Ahogy a világ változik, úgy változnak az igények. Régen egy helyiség központos,
egy- vagy két áramkörös, 100 W-os világítása elegendő volt, de ma már
energetikai és esztétikai megoldásokat is figyelembe kell venni. A mai
elvárásokra jellemző, hogy ugyan-olyan vagy kisebb energiafelhasználás mellett
nagyobb fényteljesítményre van igény. Ebben az esetben kerülnek előtérbe a
kompakt fénycsövek és a kisülőlámpák.
A helyiségek egészére vonatkozóan ma már jellemző az általában színes rejtett
világítások használata, ami erősen hangulatfokozó hatású. Ezeket belsőépítészeti
anyagokkal fedik el, gipszkartonnal, gipsz- és hungarocell díszítőelemekkel. A
helyiségben lévő tárgyakhoz, épületelemekhez például akváriumhoz, épített
bútorokhoz, lépcsőkhöz, korlátokhoz, oszlopokhoz és falfülkékhez is köthetjük
ezeket. Érdekes hatás érhető el üvegfelületekkel: az élfelületen megvilágított
üveg oldalán nem, míg vele párhuzamos felületén a fény kilép az anyagból.
Elterjedőben van az indirekt világítás használata is, ennél viszont kívánalom,
hogy a megvilágítandó falfelület kidolgozása hibamentes legyen, ugyanis itt a
legkisebb felületi egyenetlenségek is észrevehetővé válnak.
Helyiségek
Fürdőszoba
A tükörhöz mindenképp erős helyi megvilágítás ajánlott. A többi területre
általános fényhatás is megfelelő.
Szobák, nappalik
Tévélámpa a televízióhoz közel a szem kímélésének érdekében (kontraszthatás
csökkentése). Erre kitűnő eszköz lehet egy megfelelően megvilágított akvárium
természetesen csak annak, akinek van hozzá kedve és van rá ideje, hogy
karbantartsa azt. Olvasólámpa fotel mellett vagy az ágy fejrészénél és egy
éjjeli lámpa is szükséges. Azért ajánlott mindkettő, mert az éjjeli lámpa fénye
az olvasáshoz kevés (és szemrontó), az olvasólámpáé pedig éjszaka kellemetlenül
erős.
Konyha, étkező
Az étkezőasztal fölé mindenképp helyi - vagy elég erős általános - világítás, a
konyhai munkalap és mosogató fölé munkalámpa (erős direkt fényű lámpatest)
szükséges. Itt egyéb konyhafelszerelési kiegészítő saját beépített világításának
használata is jól érvényesül, például a sütő és a páraelszívó belső világítása.
Folyosók, közlekedők
A közlekedést segítő fénymennyiség használata, elsősorban az árnyékhatások miatt
fenyegető balesetek elkerülése végett (például lépcsőknél, lépcsőfordulóknál).
Udvari, külső világítás
Itt vagyonvédelemi szempontokat is figyelembe kell vennünk. Erre a célra
használhatunk mozgásérzékelővel ellátott lámpatesteket (akár kényelmi funkciójuk
is lehet). Amik szintén elterjedőben vannak - igaz, hogy elsősorban
hangulatteremtésre alkalmasak -, azok a leszúrható, napelemmel működő kerti
lámpák. Noha fényteljesítményük kicsi, nem kell külön energia-ellátást
biztosítani számukra.
Kültéren is használhatunk megvilágított hangulatteremtő elemeket. Ezek lehetnek
kerti tavak, sziklakertek és az épület egyes részeit megvilágító lámpatestek is.
A biztonsági előírásokra is fokozottan figyelemmel kell lennünk. Egy lakásban
több éghető anyag van, mint egy ipari környezetben. Egy lakásvilágításnál szinte
az összes fényforrástípust alkalmazhatjuk - eltekintve néhány kivételtől.
Alapfogalmak, világítástechnikai meghatározások
Fénysűrűség: egy megvilágított felületen érzékelhető világosság. Mértékegysége a
cd/m2 vagy cd/cm2. A megvilágítás minőségét ez jellemzi a legjobban.
Fényerősség: a fényforrásnak egy meghatározott térszögbe kisugárzott fényárama.
Egysége a candela (cd). A fényelosztási görbék formája és szimmetriája szerint
vannak mély- és szélesen sugárzók.
Fényeloszlási görbe: pofárkoordináta rendszerben ábrázolt síkgörbe, amely a
fényforrás vagy világítótest fényerősségét ábrázolja valamilyen kiindulási
iránytól mért szög függvényében. Gyártmánykatalógusokban 1000 lumen fényáramra
vonatkozóan adják meg a fényeloszlási görbéket. A fényeloszlás jellemzésére
tengelyszimmetria esetén elegendő egy síkgörbe, míg aszimmetrikus eloszlás
esetén 15-30°-onként felvett görbecsoport szükséges.
A világítótesteket a következőképpen, fényeloszlá-suk alapján csoportosítják:
- közvetlen sugárzók, fényáramuk 90-100%-át lefelé sugározzák,
- elsősorban közvetlen sugárzók, fényáramuk 60-90%-át lefelé, a többit felfelé
sugározzák,
- szórt sugárzók, fényáramuk 40-60 %-át lefelé, illetve felfelé sugározzák,
- elsősorban közvetett sugárzók, fényáramuk 10-40%-át, a többit felfelé
sugározzák,
- közvetett sugárzók, fényáramuk 90-100%-át felfelé sugározzák.
Fényforrás: azoknak az eszközöknek a gyűjtőneve, melyek látható fényt
sugároznak. A mesterséges fényforrások alatt ma már kizárólag a villamos üzemű
fényforrásokat értjük.
A fényforrások fajtái (a fénykeltés módja szerint):
- hőmérsékleti sugárzók (izzólámpa, ívlámpa),
- lumineszcencia- v. gázkisüléses sugárzók (fénycső, higanygőzlámpa, fémhalogén
lámpa, xenonlámpa, nátriumlámpa).
Alakjuk szerint megkülönböztetünk pontszerű (izzólámpa, higanygőzlámpa stb.) és
vonalszerű fényforrásokat (fénycső stb.).
Fényforrások
Fénycsövek
A fény előállításának módjában különböznek az összes, eddig tárgyalt
fényforrástól. Kisnyomású gázkisülő lámpáknak is nevezik őket, ezek alacsony
nyomású higanygőzzel és argongázzal feltöltött, belső falukon fényporral
ellátott üvegcsövek.
A cső két végén elektródok vannak. Ezeket feszültség alá helyezve kisülések
keletkeznek. A fénykibocsátás oka nem a hevítés, hanem az elektromos térből
történő energiafelvétel, azaz a gerjesztés. A higanyatomok a kapott energiát
UV-sugárzás formájában adják le, s ezt - a fénypor minőségétől függően - látható
fénnyé alakítják át. Az előállítható színhőmérséklet 2700-6000 K.
Fényhasznosításuk közel van a 100 lm/W-hoz, s ez - a mai technikai körülmények
között - nagyon jónak számít.
Különböző színárnyalatokban készülnek. Hosszú élettartam, típusfüggő, jobb
színvisszaadás a jellemzőjük.
Előnyük, hogy speciális fények, például flóra-, biolux-, UV- és húsvilágítócső
stb. előállítására alkalmasak.
Noha a lámpatestek elsősorban szórt fényt biztosítanak, tükrökkel irányított
fényűvé alakíthatók.
Környezetvédelmi előnyök: kevesebb elektroszemét keletkezik, mivel a jobb
fényhasznosítás és élettartam miatt kevesebb fényforrást kell használni;
ritkábban szorulnak cserére.
Mára - az elektronikus előtétek használatával - sikerült kiküszöbölni két
hátrányukat: az üzemelés közben tapasztalható villódzást (ami szemmel alig
érzékelhető, de hosszú távon nagyon fárasztó), és a villogva beindulást, amit a
gyújtó okoz.
KEZDŐLAP