Mint minden szakma, a villanyszerelői is megkívánja a folyamatos fejlődést, sokszor a tevékenységi kör szélesítését. A piacon farkastörvények uralkodnak, az marad fenn, aki minél több mindenhez ért, minél több lábon áll. Emellett a határok is kezdenek összemosódni; hiába a specializálódás, "mindenkinek érteni kell mindenhez."

Sok szakmabelinek volt már dolga füstjelzővel - ők nagy valószínűséggel jól ismerik ezen készülékeket. Jelen cikkünk leginkább azoknak szól, akik munkájuk során még nem találkoztak ilyen alkalmazással, de szeretnék alapjaiban megismerni azt.

Mivel a füstjelzők ára ma már mintegy 3000 forint körül kezdődik, egyre többen vásárolnak ilyen készüléket. Noha beüzemelése egyáltalán nem bonyolult feladat, a legtöbb ember mégis villanyszerelőhöz fordul - akárcsak egy csillár felszerelésekor.

Ahogyan nincs füst tűz nélkül, tűz is csak ritkán van füst nélkül. A tűz keletkezésének első jele legtöbbször a gyorsan terjedő füst. Szaglásunk meglehetős biztonsággal figyelmeztet a pörkölődött, égett szagra, mely veszélyt jelezhet.

Mégis adódhat olyan helyzet, amikor nem támaszkodhatunk csupán érzékszerveinkre - arról nem is beszélve, hogy az észlelésnek fizikai korlátai is vannak: legyen szó akár lakóépületről, akár egy szekcionált üzemcsarnokról, egyszerre nem lehetünk ott minden helyiségben. Az éjszakai pihenés óráiban pedig a test tökéletesen kikapcsol, így joggal merül fel az emberben az igény, hogy - külső segítségre - támaszkodjon.

Ekkor jön a képbe egy nagyszerű találmány, a füstjelző. Bizonyos mértékű füstkoncentráció felett automatikusan jelez, sőt, ha a lakás riasztórendszeréhez kapcsolódik, a riasztási jelet akár egy felügyeleti központba is eljutatthatjuk, innen pedig azonnal indul a válaszreakció, adott esetben a tűzoltóság értesítése.

A füstjelző készülék létén vagy hiányán múlhat nem csupán ingó és ingatlan vagyonunk, de elsősorban családunk, szeretteink testi épsége, sőt élete. Az egyszeri befektetés tehát bármikor, sokszorosan megtérülhet!



A füstérzékelők általános leírása

Érzékelőegység

Az egység két, egymással szemben álló fémlapból áll, ezek távolsága mintegy 20 mm. A fémlapok egy elemhez vannak csatlakoztatva. Normál körülmények között a két lap közötti távolságot nem lehet áthidalni. A füstjelzőben azonban a levegő ionizált a két lap között. Egy enyhe sugárzás következtében, a két lap között áram folyik a levegőn keresztül. Amennyiben ezen a térrészen a füstrészecskék hatolnak át, ez az áramlás csökken, ezt érzékelve a mikroprocesszor beindítja a vészjelzőt.


A kis szerkezet egy igen fontos része a beépített mikroprocesszor. Ez ellenőrzi a két fémlap közötti elektromosság erejét. Az észlelőegységbe kerülő füst magába gyűjti a szerkezetben helyet foglaló fémgolyó sugárzásának egy részét. (Az érzékelőegység egy kis radioaktív fémgolyót is tartalmaz. A radioaktivitás által a golyó folyamatosan bocsátja ki a részecskéket magából, s ezek a levegő molekuláival összeütközve elektromos töltéseket hoznak létre. A levegő ionizálódik. Az ionok vezetik az áramot, így az elem gyenge elektromossága szabadon áramolhat.) Ettől a levegő ionizációja csökken és vele gyengül az áram ereje is. Ezt a változást érzékeli a mikroprocesszor és elindítja a riasztási folyamatot.


Vívmányok

Nemrég jelent meg a mobiltelefonba építhető füstjelző, a gyártásáról már tárgyalások folynak.
Mivel működése azon alapszik, hogy egy "eltárolt" levegőmintát hasonlít össze az aktuálissal, ezért nem csak füstöt, hanem egyéb, az az emberi érzékszervek által nem érzékelhető, de annál veszélyesebb gázok jelenlétére is figyelmezteti használóját.

Ez megoldhatná a sok épületben tapasztalható tűzriasztó- és gázérzékelő-hiányt. Mivel mobiltelefon ma már szinte mindenhol van, ki lehetne védeni, ha a mennyezeti füstjelzőben nem cseréltek időben elemet - vagy ha egyáltalán nincs is ilyen készülék felszerelve. Ennek természetesen előfeltétele, hogy a mobiltelefon mindig feltöltött állapotban legyen.

Mivel a tervek szerint a szenzor az akkumulátorban kapna helyet, egy szoftverrel - és természetesen egy akkumulátorcserével - akár a régebbi telefonok is használhatóak lennének a vészhelyzet jelzésére.

Sokan kevernek két fogalmat; a gázérzékelők és a füstérzékelők között nem tesznek különbséget. Hasznos lehet tisztázni: a füstérzékelő csak és kizárólag füstöt érzékel és nem véd egy esetleges kéményel-záródás vagy hibás tüzelési folyamat következtében fellépő szénmonoxid-mérgezéssel szemben. Ezzel szemben a gázérzékelők kimondottan erre a célra születtek.

Zárszóként érdemes megjegyezni, hogy egyes, tőlünk nyugatabbra lévő országokban - az új építésű épületekben - e készülékek felszerelése már kötelező.

KEZDŐLAP