Korunk egyik civilizációs problémája a környezetszennyezés, ami egyenes következménye a fogyasztói társadalom kialakulásnak, amelyben sajnos a legkevésbé gondolunk a jövő nemzedékre.

Tekintettel a kialakult helyzetre, az EU két irányelvet dolgozott ki az elektromos és elektronikai hulladékok kezelése céljából. A hulladékok kezelése magában foglalja azok visszavételét, begyűjtését, hasznosítását és ártalmatlanítását. Az irányelvek alapján valamennyi tagország – így Magyarország is – megalkotta az erre vonatkozó rendeletet. A hulladékkezelésre vonatkozó rendelet 2005. augusztus 13-án lépett életbe. A rendelet 9 csoportba sorolja a hatálya alá tartozó termékeket, itt említhetők többek között a háztartási gépek, az irodagépek, a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök, valamint a világítótestek és fényforrások.
A felsorolt termékek esetében a kormányrendelet kimondja a gyártó visszavételi kötelezettségét. Gyártónak minősül a Magyarországon elsőként forgalomba hozó vállalkozás is.
A visszavételre két lehetőséget biztosít a rendelet: egyik a gyártó általi megfelelő anyagi garanciavállalás és az újrahasznosítás feltételeinek megteremtése, a másik pedig mindezen feladatok átadása egy erre a célra engedéllyel rendelkező környezetvédelmi kht. részére. Ilyen például az Electro-Coord Magyarország Kht., amellyel 81 világítótestet és fényforrást gyártó/forgalmazó cég kötött hulladékkezelési megállapodást.

A rendelet 14. § 1. bekezdése rendelkezik a kereskedőknek fogyasztók irányából történő visszavételi kötelezettségéről. A keletkezett hulladékot új termék vásárlása esetén a kereskedő köteles visszavenni, függetlenül a termék márkájától és vásárlási helyétől (történelmi hulladék). Ezen kívül a hulladékot a településen kialakított ún. Hulladékudvarokban lehet elhelyezni.
Az EU-irányelv – és annak alapján a hazai rendelet is – lehetőséget ad a gyártó cégek számára, hogy új készülék értékesítésekor az ún. történelmi hulladékok (vagyis a 2005. augusztus 13-a előtt gyártott elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladékok) kezelési költségének alapján meghatározott összeget elkülönítetten feltüntessenek az árban. Ez az a bizonyos „Hulladékkezelési díj”, amelyet nem csak a gyártók jeleníthetnek meg külön a kereskedők felé kiállított számlán, hanem a kereskedő a fogyasztó felé ugyancsak elkülönítetten jelenítheti meg a számláján vagy az árcédulán, éppen a fogyasztók tájékoztatása céljából. Erre a jogszabály azért adott lehetőséget a gyártóknak, mert utólagos kötelezettséget állapított meg számukra, amikor a történelmi hulladékká váló készülékeket a gyártó piacra helyezte, mivel annak ármeghatározásakor még nem kalkulált azzal a most megállapított kötelezettséggel, hogy a készülék hulladékká válásakor ő lesz köteles gondoskodni annak kezeléséről. Azonban erre az elkülönített díjfeltüntetésre a jogalkotó határidőt szabott: 2011. február 13. (nagyháztartási gépeknél 2013. február 13.), tekintettel arra, hogy feltehetően ezen időszak alatt válnak majd hulladékká a 2005. augusztus 13. előtt piacra helyezett készülékek.

Például a gyártók által megállapított hulladékkezelési díj a gázkisüléses elven működő fényforrásokra a 2005-ös évben 60 Ft/darab. Ez egy egységesített díj, amely a fényforrás teljesítményétől függetlenül minden egyes gázkisüléses elven működő fényforrásra egyformán 60 Ft/db hulladékkezelési díjat jelent. A díj megállapításánál mindazokat a célokat is figyelembe kell vennünk, amiket az Európai Uniós direktíva és a magyar kormányrendelet előír. A gázkisüléses elven működő fényforrások (ide tartoznak az energiatakarékos lámpák és fénycsövek is) veszélyes hulladéknak minősülő higanyt és fényporokat tartalmaznak. A higany veszélyessége abból ered, hogy környezeti hőmérsékleten párolog, és a higany belélegzése káros az egészségre. A különböző fényporok pedig a környezetbe kijutva környezetkárosító hatással bírhatnak. Az elhasznált fényforrások 2005. augusztus 13-át megelőzően kommunális hulladékgyűjtőkbe, veszélyeshulladék-égetőbe vagy lerakóba kerültek. Magyarországon gázkisüléses lámpa-újrahasznosítás és -újrafeldolgozás nem létezett. A Hulladékkezelési díjból most már a gyártók gondoskodnak a fényforrások gyűjtéséről és arról, hogy azok a megfelelő módon hasznosításra és újrafeldolgozásra kerüljenek. Ha majd néhány év elteltével megint új, gázkisüléses elven működő fényforrást vásárolunk, akkor ezt a most újonnan vásároltat a kereskedő ingyen köteles lesz tőlünk visszavenni, és ez sem kerül majd a kommunális hulladékgyűjtőkbe vagy a veszélyeshulladék-égetőbe. Mindezzel részesei és együttműködő partnerei leszünk egy olyan rendszernek, amely végre megoldást jelent a hulladékkezelés jelenlegi problémáira.