Áramtolvajok.
 

Az áram eltulajdonítása sajnos mindennapjaink részét képezi. Természetesen mindenkinek az egyéni megítélésétől függ, hogy e tettet elfogadja, illetve megteszi-e vagy sem. Az áramlopás vétségnek, bűncselekménynek minősül, ezáltal büntetendő.

A probléma elsősorban abból adódik, hogy sokan sajnos nem tudnak vagy nem akarnak közösségileg gondolkodni — tisztelet a kivételnek. Nem csak a törvényi fenyegetettség az, aminek vissza kellene tartania őket.

A probléma teljes gazdasági kielemzése helyett a közösségből, mint egészből kell kiindulnunk. Feltette már magának a kérdést: kit károsít meg az, aki áramot lop? Az államot, az áramszolgáltatót, vagy esetleg éppen saját rokonait, szomszédait, ismerőseit?

Az áramszolgáltatók az áramlopásból származó hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy a rendesen fizető felhasználók költségeit növelik meg. (Ez havi szinten akár több száz forintot is jelenthet). A törvényi fenyegetettség mellett ezért a közerkölcs jobb működése is sokat segíthetne a problémán. Ahelyett, hogy azt kérdeznénk: „Hogy csináltad?”, azt kellene kérdeznünk: „Miért tetted?”. Ez azonban nem kötelező, így egyéni megítélés kérdése. Az egyedüli eszköz az áramlopás csökkentésére a törvényi fenyegetettség, illetve a szankció.

A lopást a hatályos büntetőtörvénykönyv vétségnek, bűntettnek minősíti, és természetesen büntetni rendeli. De el lehet-e lopni valamit, ami nem megfogható? Természetesen igen, a jog kifejezetten nevesíti a villamos energiát, mint rendhagyó dolgot, aminek eltulajdonítása bűncselekmény tárgyát képezi.

Hogyan követhető el ez a bűntett? Az áramlopásra körülbelül huszonötféle módszer létezik. A szakember szerint vannak olyan módszerek, amikor megfúrják, horgászdamillal, diafilmmel fékezik a forgómérőt, de láttak már ceruzát, csavarhúzót és számos egyéb módszert is. Egyébként jó tudni, hogy mindegyik nyomot hagy, ugyanis vákuum van az órában és pl. a megfúrás morzsalékai ott maradnak. Nem ritka az sem, hogy megcsapolják a méretlen vezetéket, az óra előtt elágazó vezetékre kötnek rá, ami viszont tűz- és balesetveszélyes.

A bűncselekmény minősítése szempontjából irányadó értéket (kárt, vagyoni hátrányt) az elkövetés időpontjában érvényes általános díjtétel alapul vételével kell megállapítani. Ez azért lényeges, mert a vagyoni kárhoz igazodik a büntetés is.

a) kisebb, ha a tízezer forintot meghaladja, de a kétszázezer forintot nem haladja meg,

b) nagyobb, ha a kétszázezer forintot meghaladja, de a kétmillió forintot nem haladja meg,

c) jelentős, ha a kétmillió forintot meghaladja, de az ötvenmillió forintot nem haladja meg,

d) különösen nagy, ha az ötvenmillió forintot meghaladja, de az ötszázmillió forintot nem haladja meg,

e) különösen jelentős, ha az ötszázmillió forintot meghaladja.

Ez azt jelenti, hogy a tett elkövetője rendkívüli esetben akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Sokan érvelhetnek így: „Nem én lopom az áramot, én csak megcsináltam”, vagy „Csak megmutattam, hogy hogyan kell csinálni”. Természetesen ez sem mentesíti őket a felelősség alól, mivel a felbujtókra illetve a bűnsegédekre is ugyanaz a büntetési tétel vonatkozik, mint a tettesekre.
Az áramlopások számának csökkentése érdekében az áramszolgáltatók jelentős része szervezetten igyekszik fellépni, ennek érdekében folyamatosan ellenőrzik a fogyasztásmérő berendezéseket. Az igazán jó megoldás a hagyományos mérőműszerek digitálisra cserélése lenne, mivel ezzel megszüntetnék e műszerek manipulálási lehetőségét.
 

KEZDŐLAP