|
![]() |
| Akkor minden erőszak nélkül azt javaslom, tedd, amit mondok! |
A gyűlésnek azonban még nincs vége, úgyhogy kényelmesen fáradjunk le a női írnok mögé is:
— A második vitapont néhány, a Vének Könyvtárában
található könyvvel kapcsolatos, melyek fényt deríthetnek az íratlan időkre.
Felmerült egy javaslat, hogy ezen becses kötetek kerüljenek át az írnokok
csarnokába további tanulmányozásra, ahol a sok vigyázó szempár biztosíthatná
az értékes krónikáknak a biztonságát. Nem titok, hogy történtek már eltűnések…
Tehát: Átvitessenek ezek a könyvek az írnokok csarnokába?
— Az egyetlen elfogadható határozat a könyvek biztonságának a figyelembe
vétele, vagyis át kell szállítani őket.
— [a női írnok] Ha az íratlan idők valóban a küszöbön állnak, akkor
annyit kell tanulnunk, amennyit csak tudunk, olyan gyorsan, ahogy csak
tudunk. Ez leginkább az írnokok csarnokában lehetséges, ahol többen is
tanulmányozhatnak egy kötetet.
— A könyvek sérülékenyek, és nem viselik el a szállítást vagy a
durva bánásmódot. Eddig biztonságban voltak odafönt. Ott kéne maradniuk,
ahol vannak.
— [a fenti vén, ha még nem ütöttük volna le] Ha valamiben van érték,
az a szavakban van, nem a papírban. És mi, Őrzők, nem csábulunk el arany
fedőlapok láttán. Legyenek csak átszállítva és lemásolva!
— Köszönöm mindenkinek a szavait. Megfontoltan mérlegeljétek az
elhangzottakat és mindazt, amit már tudtok! Az előttünk álló kérdés pedig:
Át legyenek-e szállítva a Vének Könyvtárában lévő könyvek a sűrűbben látogatott
írnoki terembe tanulmányozás céljából?
Ha mindkét Őrzőt leütöttük a terem felénk elő oldalán:
— A tanács döntése: NEM. A kérdéses kötetek maradnak a Vének Könyvtárában, és egy későbbi időpontban tanulmányozzuk őket. Ha nincs további hozzászólás, a tanácskozást berekesztem.
Ha pedig békepártiak voltunk:
— A tanács döntése: IGEN. A könyvek a Vének Könyvtárából el lesznek szállítva, és felkerülnek az írnokokhoz. Ha nincs további hozzászólás, a tanácskozást berekesztem.
Ha igenlő döntés született az első pontban, a tanácskozást vezető vén odamegy a déli kijáratnál álló őrhöz, aki úgy tűnik, nem nagyon figyelt eddig:
— Át lettél helyezve. Biztosítsd, hogy senki
sem közelíti meg Caduca gyilkosságának helyszínét!
— Kinek a megbízásából?
— A tanács megbízásából. Most pedig menj!
Ha eddig nem tettük volna, most már üssük le a női írnokot (vagy legalább csaljuk el a helyéről), és merészkedjünk ki teljesen a nyílás peremére. Ha balra kinézünk, két beugróval odébb szintén láthatunk egy Őrzőt, vagy legalábbis a kezében tartott gyertya fényét. Úticélunk a fölötte lévő boltív, ahová a falon felmászva, illetve a keskeny párkányokon kúszva juthatunk el.
![]() |
| Elnézést a zavarásért, én csak… ööö… a szavazatszámláló bizottságtól jöttem… |
A kérdéses boltív alatt egy kis nyitható ládikó rejtőzik, benne egy maroknyi drágakővel (200) és egy halom arany pénzérmével (75; Σ: 11%). A falakon óvatosan ereszkedjünk lejjebb, egészen a nagy szoborhoz, ami egy szinttel az elhallgattatott női írnok helye alatt található, és a szobor lába elől lopjuk el az aranytálat (175; Σ: 15%).
Jussunk le a földre, üssük le az azóta is lent mélázó tanácskozás vezetőjét, és a székről vegyük el az életerő italt. Délre hagyjuk el a tanácstermet, és ha az őrt nem helyezték át, üssük le a szobor előtt, majd bármelyik irányban menjünk be a Vének Könyvtárába.
Különleges zsákmány – 1: Amennyiben „rábírtuk” a tanácsot, hogy ne vigye el a könyveket lemásoltatni, a Vének Könyvtárának földszintjének asztalán megtaláljuk az Imbris válogatást (100; Σ: 17%) a levél mellett. Ha megszavazták a könyvek áthelyezését, akkor a válogatás az írnoki szoba pulpitusán lesz megtalálható.
Az alsó könyvtárak felé vezető Jel mellett megint olvasható egy levél az Átjáró Jelek ideiglenes működésképtelenségéről.
Különleges zsákmány – 2: A Vének Könyvtárának déli végében, az alsó könyvtárak felé vezető Jel fölött föl másszunk föl a falon, hogy megszerezzük az aranymérleget (450; Σ: 26%).
Menjünk fel bármelyik oldalon a lépcsőn (vigyázva a köröző fáklyás őrrel), és térjünk be délre az írnoki szobába. A nyugati szekrény tetején és a délkeleti sarokban, a hordón is találunk egy-egy ezüst gyertyatartót (2x50; Σ: 27%), továbbá az Imbris válogatást a pulpituson, ha nem lett volna ott a könyvtárban.
![]() |
| Jaj, fogd már be! Bárkivel (khm) megeshet, hogy
sírógörcsben tör ki, ha kiderül, hogy rossz könyvet vett ki a könyvtárból! |
Az írnoki szoba keleti kijárata előtt, az asztalon egy ezüst pénzkupacot (50) találunk a levél mellett, a tábla fölött, a falon pedig egy aranyharangot (150; Σ: 33%). Innen induljunk észak felé, míg el nem érjük a hálóhelyeket, ahol nyissunk be az ajtón. Bent hallgassuk ki a beszélgetést:
— Artemus a szobájában van? Megkért, hogy kölcsönözzem
ki neki Diocen leveleit, de nem láttam őt az esti étkezésnél.
— Nem, Artemus nem sokkal hajnal előtt távozott, és nem említette
visszatérési szándékát.
— Nem említette? Orland ezt érdekesnek fogja találni. Talán hallottad
a híreszteléseket a csaló Őrzőkről: egy szakadár csoport, sőt, talán csoportok.
— Orland csak akkor találja érdekesnek, ha valaki elmondja neki.
És nem gondolod, hogy már bőven elég vádaskodás történt?
— De igen. Nos, ha látod Artemust, mondd el neki, hogy nem találom
a leveleket. Biztos valaki más már kikölcsönözte őket, bár nem adtam rá
engedélyt…
— Ha látom, elmondom neki.
Húzódjunk félre az ajtóból, mert az Artemust kereső írnok arra fog távozni. Olvassuk el a könyvet az asztalon, tegyük el az ezüst gyertyatartót (50), majd nyissuk ki a fáklya alatti ládát, és rámoljuk ki belőle a moha nyílvesszőt, a két kupac aranypénzt (2x75) és a maroknyi drágakövet (200; Σ: 41%). Törjük fel a sarokban az ajtót:
— Úgy tűnik, ez Artemus szobája. Talán rájöhetek, hová ment.
Az ágya melletti ládából vegyük ki a három jádekristályt (3x100; Σ: 47%) és a gyűrűjét, majd olvassuk el a naplóját, amiből kiderül, mire használhatjuk a gyűrűt.
A szobát elhagyva menjünk föl a lépcsőn, és a körfolyosó legvégén lévő könyvespolcról emeljük le a két közönséges nyílvesszőt, illetve kicsit visszább olvassuk el a pulpitusra kitett levelet. Az emeleti hálóhelyekkel szembeni folyosórészen vizsgáljuk át a boltív alatti falat, és keressük meg a bemélyedést, amibe beleillik Artemus gyűrűje. A feltáruló lépcsők tetejénél nyissunk be Orland szobájába, ahol az Orland irodájában (és egy videóban) is látotthoz hasonló bűvös víztükör láttán Garrett megszólal:
— Orland, Orland… nem gondoltam volna, hogy az a leselkedős fajta vagy…
A ládából lopjuk el a két gyémántot (2x150) és az ezüstkelyhet (50), az asztalról meg az ezüst gyertyatartót (50; Σ: 55%). Olvassuk el a naplóját, amitől új fordulatot vesz a történet, hiszen Garrett kénytelen rájönni, hogy Orland mégsem bűnös.
A könyvespolcon, és az ágya mellett balra is elolvashatunk egy-egy levelet. A falon a naplóban említett zárópecsétet találjuk:
— Aha… Ez lesz az a pecsét, amit Orland az Átjáró Jelek elrejtésére használ. Ideje megszabadulnom tőle.
A munkát elvégzi egy tűz nyílvessző, de ha nem akarunk muníciót pazarolni vagy zajt csapni, egyszerűen vigyük magunkkal, hogy később tűzbe dobhassuk (a fáklyák tüze nem elég hozzá). Orland szobája előtt a másik, nyugati lépcső az étkezőhöz vezet; a lépcsők aljánál használjuk ismét a gyűrűt a falnál. Az étkező földszintjén a kandalló tüze pont megfelel a pecsétnek, ha nem akartuk tűz nyílvesszővel meglőni. A földszintre vezető lépcsők fölötti hordókon van két közönséges nyílvessző.
Különleges zsákmány – 3: Az étkező asztalán az Imbris válogatás (100; Σ: 58%) egy újabb példányát találjuk meg egy levél mellett.
Miközben azon gondolkozunk, hogy vajon mennyi értelme volt a tanácstermi vitának, ha egyesek evés közben lapozgatják az értékes könyveket, takarítsuk le az asztalt: egy réz gyertyatartót (25) és két rubinkelyhet (2x100; Σ: 62%) vihetünk el, illetve egy másik levelet is elolvashatunk. A kandalló fölül emeljük le az értékes portrét (150; Σ: 65%), aztán nyissuk ki a földszinti ajtót. Mielőtt kilépnénk a folyosóra, víz nyílvesszővel oltsuk ki a gyertyákkal kirakott csillárt, és húzódjunk vissza az étkezőbe, hátha a férfi Őrző vén méltatlankodik egy kicsit a sötétség miatt. Ha lenyugodott, lépjünk ki a folyosóra, és hallgassuk meg a beszélgetést:
— Már megint megtörtént.
— MI történt meg?
— Két írnok. Megkapták a délutánt, hogy lábadozzanak.
— Gondolod, hogy a Jelek? Mit másoltak?
— Semmi lényegeset. A Cepilont és az Aforizmákat.
— Az Aforizmákat? Azok aligha az írásművészet gyakorlására valók!
Több itt a tennivaló, mint gondoltam!
— Vajon ki az úr? Az írnok, aki a Jeleket írja, vagy a Jelek, melyek
az írnokot keresik?
— Ne beszélj így! Ura vagyok az általam használt Jeleknek…
ez biztos.
Kövessük őket a lépcsőig, ahol menjünk le a földszintre, és miután ismét működnek az átjárók, használjuk az alsó könyvtárak felé vezető Jelet.
Ha leszavaztuk az őr áthelyeztetését, egy lelket sem találunk a lépcső aljánál. Induljunk el balra, a szoborcsarnok felé, és az első adandó alkalommal forduljunk balra. A könyvekkel telerakott asztalról vegyük el a réztálat (100; Σ: 67%), aztán távozzunk a túlsó ajtón. A könyvtárszoba alsó szintjén a jobb hátsó könyvszekrényen áll egy ezüstszobor (50), míg ha megfordulunk, az első nagy könyvespolcról egy értékes könyvet (100; Σ: 70%) szerezhetünk.
A felső szintre vezető lépcső aljában a láda arany pénzérméket (75) rejt, a közeli asztalról meg egy arany gyertyatartó (75) és egy aranytányér (100; Σ: 76%) vehető el. A felső szinten a Jel mögött lesz majd a kijárat, de még ne használjuk, mert Garrett-nek igaza van, amikor ezt mondja:
— Valami azt súgja, ide nincs visszaút. Előbb végeznem kell minden egyéb teendőmmel.
Úgyhogy térjünk vissza az előző folyosóra, ahol balra kerüljünk át a szoborcsarnokba. A bal hátsó sarokban, a dobozokon három közönséges nyílvessző, vele átellenben, a ládában egy halom aranypénz (75) és egy maroknyi drágakő (200; Σ: 81%) lapul.
Menjünk vissza a kék köd alatti lépcsőhöz, és nyissunk be Caduca szobájába. A helyszín még mindig érintetlen, Caduca szó szerint szoborrá dermedve ül az asztalnál:
— Akárki is tette ezt, sokkal többet tud a Jelekről, mint a legtöbb Őrző. Ez nem túl biztató.
A korlát alatti hordóról vegyük el a két közönséges nyílvesszőt, Caduca asztaláról meg az aranykelyhet (75; Σ: 83%), végül olvassuk el a könyvet a keze alatt. Balra, a hálószobában még egy könyv olvasható. Ha eleget művelődtünk, pakoljuk el a polcokon lévő erszényt (50), a két jádekelyhet (2x75), valamint a ládába zárt aranytőrt (50), arany pénzérméket (75) és gyémánt diadémot (200; Σ: 94%).
![]() |
| Elolvafnád eft av üfenetet? Már vibbad a fám. |
Szemben, Caduca szobájában olvassuk el a nekünk hagyott feltűnő levelet:
— Elvileg senki nem tudja, hogy itt vagyok. Szóval ki hagyhatta nekem ezt az üzenetet?
Előbb azonban fosszuk ki ezt a szobát is: jobbra az asztalon egy ezüst gyertyatartó (50) és egy aranykehely (75), az asztal alatt egy ezüst gyertyatartó (50), a szekrényen egy jádegyűrű (50), az ágy melletti asztalon pedig egy harmadik ezüst gyertyatartó (50; Σ: 100%) található.
Engedelmeskedjünk az üzenetnek, és ismételten keressük fel a szoborcsarnokot.
A videó megtekintése után hirtelen megszűnik az alsó könyvtárak kihaltsága, és mindent betöltenek a járkáló szobrok. A már szintén meglátogatott könyvtárszoba felső szintjéig kell egy darabban eljutnunk. A szobrok épségére a tűz nyílvessző és a robbanóakna jelent némi veszélyt, de a legjobb, ha egyszerűen csak elkerüljük őket. A videó után a szoborcsarnok déli végéből indulunk, ahonnan először érdemes kioltani valamelyik oldalon a fáklyákat, hogy sötétben lopódzhassunk el a túlsó ajtóig, ami mögött jobbra elérjük a könyvtárat. Ha a szobrok észrevesznek, a legokosabb egyszerűen szaladni, illetve villanóbombát használni, ami szerencsére ellenük is hatásos. A könyvtárba érve balra a lépcsőn jussunk fel a Jelhez, ami mögött egy létrán felmászhatunk a kijáratig.
| ← Hatodik városi nap | Lap teteje | Hetedik városi nap → |