T3Icon A pogányok szentélyében T3Icon

„A dőrember teste törni és vérezni,
de a Lombok Urában ismét felemelkedni…”
/Véset egy fakéregbe, ismeretlen szerző/


Feladatok:

  • Lopd el Jacknall Mancsát a pogányoktól!
  • Ha végeztél a többi feladatoddal, valahogy juss ki a pogány járatokból!

Megjegyzések:

  • Hasznos lenne térképet szerezni erről a pogány területről.

Megszerezhető zsákmány:

  • Fém: 825
  • Drágakő: 1250
  • Értéktárgy: 500
  • Összesen: 2575

Térkép megszerzése:

  • Nem lehet előre megszerezni – a pályán fogjuk megtalálni.

Külső barlangok

A küldetést egy kalandor trió közelében kezdjük, akik közül kettő éppen vitázik:

— Miért álltál meg?
— Pszt! Próbálok hallgatózni. Soha nem lehet tudni. Bármibe belebotolhatunk.
— Akarod mondani, az ezüströgökbe, amikről mondtad, hogy idelenn vannak?
— Azt mondtam, hogy HALLOTTAM, hogy LEHET ezüst vagy arany néhány bányában, talán itt is, igen… de… ah, azt is hallottam, hogy más is lehet itt.
— Például micsoda?
— Például lehet néhány furcsa ember idelenn. És talán nem akarnak látogatókat… nem akarják, hogy bárki megtudja, hogy itt élnek…
— A fenébe is, Burt, ugye nem azt akarod mondani, hogy a pogányok területére hoztál minket? Pogányok?! A rohadt életbe, éreztem, hogy itt valami bűzlik! Húzzunk el innen! Ha itt találnak minket…
— Ami azt illeti, nem tudunk elhúzni, mivel eltévedtünk. De nyitott vagyok a tanácsokra. És öö… próbáljunk meg csendben maradni, rendben?
— Nos, talán egyikünknek előre kéne mennie. Csak hogy megnézze, tiszta-e a levegő.
— Na, én nem megyek. Nincs az a kincs!
— Akkor kisorsoljuk. Kész vagy? Ec-pec kime-hetsz… ah, na jó, hagyjuk! Majd én megyek. Te fedezz hátulról! Indulok. És mindezt pár nyamvadt ezüströgért, amik nem is biztos, hogy itt vannak…
— Sok szerencsét! Én fedezlek hátulról! Kiálts, ha látsz egy pogányt! Vagy aranyat!

Míg hallgatjuk őket, vegyük fel a földről a réz pénzérméket (25; Σ: 1%), aztán lopakodjunk előre. A talaj rendkívül hangos, ezért a kalandorok közelében csak osonjunk.

Szóval állítólag kirajzolódik a jövendőbelid nevének kezdőbetűje… Én viszont lassan semmit sem látok, úgy csípi a szemem ez az átkozott füst…
Szóval állítólag kirajzolódik a jövendőbelid nevének kezdőbetűje…
Én viszont lassan semmit sem látok, úgy csípi a szemem ez az átkozott füst…

Próbáljuk megkímélni az életüket, már csak azért is, mert a közelben pogányok vannak, akikkel felvehetik a harcot. Ez hamarosan be is következik, mert a beszélgetés után az egyikük elkezdte járni a barlangokat, és előbb-utóbb mindenképpen keresztezi egy pogány útját. Kis szerencsével ezt a tűz közelében maradtak is meghallják, így elszaladnak harcolni, mialatt mi a jobb sarokból elvehetjük az aranyrögöt (150; Σ: 6%), a tűzből a tűz nyílvesszőt, a ládarakás tetejéről meg az életerő italt (felugorva elkaphatjuk).

Induljunk el az északi oldalon, amerre a póznára tűzött állatkoponyák vannak, és a szerszámosláda elől vegyük el a rézkanalat (25) a rubinkővel (125; Σ: 12%) együtt. Másszunk fel a közeli állványzatra, annak is a legfelső deszkáira, ahol kicsit beljebb, a ládákon egy rubinkehely (100; Σ: 16%) áll. Ugráljunk vissza a talajra, és folytassuk az utat. Balra egy sarokban egy ezüströg (100; Σ: 20%) hever, vagyis tényleg igaza volt a kalandoroknak. Amikor meglátjuk az őrködő pogány sámánt, osonjunk a jobb falhoz, és lapuljunk a gerendához, hogy meghallgassuk bentről a két pogány nő fura nyelvezetű beszélgetését:

— Hogy sikerülni?
— Először Bibe, az Erdők papnője bűbájt alkalmazni, és elméjüket megszállni…
— Igen?
— Aztán a dőremberek, miközben azt gondolni, hogy saját akaratukból cselekedni, valójában azt tenni, amit mi akarni…
— Hahaha! Bolond, gyenge dőremberek! És aztán?
— Azután, miután a bűbáj elmúlni, a rontás már elvégezve lenni, és ha esetleg valami baj lenni…
— Szarkaláb gondoskodni róluk, hogy továbbra is… megigézve lenni…
— Igen, vagy ő egyszerűen megölni őket.

Amikor a világító zöld ködgomolyag nincs a közelünkben, valamilyen módon rendezzük le az őrt (esetleg zajkeltő nyílvesszővel csaljuk el onnan; ha az előző táborhelyen maradt túlélő, még egymásra is uszíthatjuk őket). A barlangban, ahol a két nő beszélgetett, a sziklán egy levél olvasható, az előtte lévő ládából meg két közönséges nyílvesszőt és egy jáde kristályt (100; Σ: 24%) vehetünk ki. Balra, a földön heverő halak között egy réz villa (25; Σ: 25%) bújik meg az oszlop alatt, amire egy újabb levél van tűzve.

Új megjegyzés:

  • A Lombocska nevű pogánynál van egy térkép, aki valószínűleg a csatornákban van valahol.

A déli kijárat egy másik úton vezet vissza a táborhelyhez. Nem kell addig visszamennünk, csak egy balról kiugró szikláig, ami mögött egy ezüströg (100; Σ: 29%) található. Útközben rendezzük le a pogányt, és a láda tetejéről tegyük el a három közönséges nyílvesszőt. Az iménti, levelekkel tűzdelt barlangi üreget hagyjuk el a harmadik kijáraton kelet felé, vegyük fel a moha nyílvesszőt a földről, és a csatornát elérve kezdjünk gázolni a vízben. Az első elágazásnál forduljunk jobbra, majd a nyitott csatornához érve megint jobbra, végül másszunk fel jobb oldalon, amikor a fejünk fölötti pallót elérjük. A sarokban, aminek a közelében felmásztunk, van egy láda, benne egy rubingyűrűvel (75; Σ: 32%). Kerüljünk körbe a belső sarkon, és a ládákról vegyük el a két robbanóaknát és a jádekelyhet (75; Σ: 34%).

Az ajtónyíláson forduljunk be balra, és álljunk meg a sötétben. Amikor a lenti csatornában masírozó faszörny és az előttünk álló női sámán is távolodik, osonjunk el a rács túlsó feléig, és oltsuk ki a fáklyát (ha gondoljuk, útközben jobbról vegyük fel az életerő italt a lenti „polcról”). Ha jön a sámán, a falhoz lapulhatunk, majd üssük le, amikor hátat fordít. A túlsó oldalon ácsorgó pogány maga Lombocska, akinek a ládájából a térkép mellett még egy rubinkő (125; Σ: 39%) is előkerül. Ha szemből közelítjük meg, a sarok mögül hallhatjuk, amint méltatlankodik:

— Ahh! Lombocska nem lenni boldog ettől. De én megmutatni nekik! Ha bárki megpróbálni a térképet ellopni Lombocskától, Lombocska megölni őket! Ha! Akkor Lombocska majd hős lenni! Akkor majd Lombocska magát Jacknall Mancsát őrizni, és éjjel-nappal csak szilvát enni! Ha-ha!

Miután kicsit odébb megy, egy párbeszédet eljátszva magában így folytatja:

— Én Lombocska lenni. Én mit tudni őrizni?
— [szigorú hangot utánozva] „Ó, Lombocska, te buta lenni, csak vinni ezeket a térképeket a sámánnak!” – Pfft. Én nem is lenni buta. Én biztos tudni őrizni valamit. Hadd őrizni a Mancsot!
— [szigorú hangot utánozva] „Nem, Lombocska, te nem lenni elég bátor. Vinni csak ezeket a térképeket Vadszőlőnek!” – Ez nem is munka lenni! Egyáltalán nem! Én inkább csak itt maradni a csatornáknál, ahol senki nem találni meg engem…

Én igenis hős lenni! És a hős Lombocska bizonyítani bátorságát egy fejessel…
Én igenis hős lenni! És a hős Lombocska bizonyítani bátorságát egy fejessel…

Menjünk be a belső peremről nyíló helyiségbe, ahol a létrán felmászva átkelhetünk a pálya másik felére.

A romos épületek

Olvassuk el a levelet, ami a Mancs hozzáférhetőségéről szól.

Új feladat:

  • Tudd meg, hogy végezhető el a „gyökér rítus”, hogy hozzáférhess Jacknall Mancsához! A sámán ismeri a szertartást, úgyhogy keresd fel az ő lakrészét!

A mászkáló pogány férfit üssük le, majd tegyünk így a tűz közelében maradó nővel is. A ládában van egy villanóbomba, az ajtónyílás mellett jobbra meg egy rubinkő (125; Σ: 44%). Másszunk föl a rozoga tetőre, és a ládákról halásszuk le az ezüst gyertyatartót (50; Σ: 46%). Ha sikerül átugrálnunk a tető délnyugati sarkába, a ládából három közönséges nyílvesszőhöz, a közelében lévő polcról meg egy zajkeltő nyílvesszőhöz juthatunk, ami alatt egy hajdani lakos tanulságos naplóját olvashatjuk el.

Ha nem akarunk útban lenni a lenti sámánnak, a felső szint keleti ajtónyílásából ugorjunk át a szemközti épületbe. Garrett ekkor megszólal:

— Hmmm. Az a régi fogaskerék bizonytalannak látszik. Még valaki balesetet szenvedhet…

A fogaskerék alatt pogányok gyakorlatoznak, Garrett szerint nem pusztán játékból (akkor mondja, ha a földszinten közelítjük meg őket):

— Szóval a pogányok háborúra készülnek…

Ha nekimegyünk veszélyesnek ítélt fogaskeréknek, az lezuhanva agyonlapíthatja legalább az egyik gyakorlatozó pogányt. Most, hogy így elrontottuk a játékot, ugorjunk (vagy a gerendán egyensúlyozzunk) be az ajtónyíláson, és balra használjuk a lépcsőt. Egy hajdani Kalapácsos gyár területén vagyunk, ami a többi helyhez hasonlóan eléggé lepusztult.

Különleges zsákmány – 1: A Kalapácsos gyár végében, ami a földre lökhető fogaskeréktől nem messze helyezkedik el, egy ősi szobrocska (50; Σ: 48%) található.

Ne menjünk teljesen vissza a fogaskerékig, csak a gépezetig, amiből a gőz szivárog. Mielőtt lemásznánk a létrán, fentről oltsuk el a lenti fáklyát, és várjuk meg, míg lenyugszanak a kedélyek. Leérve a híd felől álló két pogány beszélgetését hallgathatjuk meg:

— Látni? Itt semmi nem tudni megteremni. Még a vérszőlő vagy a vajgyom se.
— Én látni. Csak nem azt gondolni…?
— Én úgy gondolni, hogy a kalapácsfejűek megátkozni!
— Egyedül a sámánok tudni varázslattal a kalapácsfejűek ellen harcolni…
— Vagy a papnőjük, Bibe…
— Igen, de ő fontosabb munkákkal lenni elfoglalva.

A nyugati helyiség polcáról emeljük el az ezüsturnát (150; Σ: 54%), és továbbhaladva nyugatra jussunk ki az utcára, ami fölött átugrottunk a most elhagyott épületbe. Jobbra fordulva érjük el az üres hidat, amin átkelve jussunk el a tábortűzhöz. Balról néha bejön egy pogány nő, akit üssünk le, amikor megfordul, majd tegyünk így a tűznél melegedő férfival is. A lángok közül szerezzük meg a tűz nyílvesszőt, aztán a déli „szobából”, ahol a fa magasodik, vegyük fel az aranytőrt (50; Σ: 56%) a földről.

A sámán a tűzrakó helytől nyugatra lakik, úgyhogy menjünk föl hozzá a fa lépcsőkön, és olvassuk el az ágyán lévő könyvet, ami a rituálé részleteit tartalmazza:

— Egy rítus Jacknall Mancsához, mi? Úgy tűnik, jó nyomon vagyok…

Új megjegyzés:

  • A gyökér rítus teljesítéséhez tégy felajánlásokat mohából, vízből és vérből az „áldozati oltár” megjelölt helyein a Karógyökér barlangban!

Olvassuk el a bejárat melletti törmelékkupacon lévő levelet, melyben a sámán az átkait fogalmazta meg a civilizált ember számára. A sarokban lévő ládából lopjuk ki az életerő italt és a rubin diadémot (100), aztán másszunk föl a félig leszakadt lépcsőn a felső szintre, és keressük meg a kacatok között a gyémántkelyhet (150; Σ: 66%), ami a többi zsákmánytól eltérően valamiért nem csillog. Egyensúlyozzunk át a túloldalra az egyetlen megmaradt gerendán, és olvassuk el a kislány naplóját a földön.

Különleges zsákmány – 2: A sámán lakrészének felső szintjén a kislány naplója fölötti gerendák közé van rejtve egy aranyfésű (125; Σ: 70%).

A felső szint kijárata a patakra néz, és a magas létrán le is tudunk mászni a vízig.

Miért nem akar senki játszani velem???
Miért nem akar senki játszani velem???

Vegyük fel a víz nyílvesszőt, és amikor a faszörny éppen távolodik, induljunk utána. Az ajtónyílás melletti sötétben megvárhatjuk, hogy visszajöjjön, és mi háborítatlanul továbbmehessünk. Az ajtónyílás után újabb víz nyílvessző hever a patakfenéken, illetve leghátul egy ezüsttálra (125; Σ: 75%) tehetünk szert a rács alatti párkányról, aminek megszerzése után menjünk vissza majdnem teljesen a létráig. Kapaszkodjunk föl a fejmagasságig lelógó fémlépcsőkre, és a tetejénél lévő ablaknyílásból essünk le a földre. Balra visszajutunk a tűzrakó helyhez, amitől északra még nem jártunk; nézzünk hát át a hiányzó fal mögötti bozótosba.

Üssük le az itteni pogányt, vegyük el a sarokból a moha nyílvesszőt, majd olvassuk el az az ajtófélfára tűzött levelet, és törjünk be az ajtón. Ha szükséges, pogányt rendezzük le (néha előfordulhat, hogy holtan fekszik fejjel a tűzben, mikor benyitunk).

Különleges zsákmány – 3: A sámán lakhelyétől keletre, a póznákra tűzött koponyákkal szegélyezett zárt ajtó mögött egy ládában egy bronzbogarat (350; Σ: 89%) találunk.

Micsoda arcpirító dolog! Hogy nem sül le a képéről a bőr!
Micsoda arcpirító dolog! Hogy nem sül le a képéről a bőr!

A szoba előtti bozótos téren menjünk föl a lépcsőn, és a deszkák végéből, amiken átszűrődik a fény, vegyük föl a madár szobrocskát (125; Σ: 94%), majd ugorjunk le a földre.

A szentély

Használjuk a föld alá vezető északi a lépcsőket, és az első fordulóban vegyük föl a víz nyílvesszőt. Odalent üssük le a pogányt, és jobbra az első szekrényről vegyük el a két jádekelyhet (2x75; Σ: 100%). A Karógyökér barlang a járat végéből nyílik, ahol ismét elolvashatjuk a rituálé fontosságára felszólító levelet.

A szentély területén egy női sámán és egy faszörny körözik az oltár körül. A sámánt üssük le vagy gázosítsuk el (lényeg, hogy ne öljük meg), a faszörny elé meg tegyünk ki egy robbanóaknát vagy lőjük le tűz nyílvesszővel. Az oltárnál mindegy, hogy milyen sorrendben hajtjuk végre a teendőket, lényeg, hogy lőjünk rá egy víz nyílvesszőt, egy moha nyílvesszőt, vérontáshoz pedig sebezzünk meg egy élő személyt (kézenfekvő a leütött sámánt), akit előzőleg odacipeltünk az oltárra. Az oltár mellett van egy-egy víz- és moha nyílvessző, hátha híján lennénk az alapanyagnak. A végrehajtott rítus után hozzáférhetünk Jacknall Mancsához:

— Jacknall Mancsa. Azt hiszem, „ő” már nem fogja használni többet…

Mivel végeztünk az összes feladattal, jussunk vissza a kijárathoz: a legutóbbi tűzrakó helytől délnyugatra keljünk át a hídon, majd a falnak támasztott nagy fokaskerék mellett elhaladva jobbra visszajutunk arra területe, ahol felbukkantunk a csatornából. Menjünk le a létrához, ahol kellemes meglepetésként kiderül, hogy nem kell az előző pályarésznek is visszamenni az elejére, mert a küldetést máris befejezhetjük.



← Második városi nap Lap teteje Harmadik városi nap →