|
Békaszörny tojások, víz nyílvesszők, egy-két zuhanáslassító ital, a maradékból villanóbombák, moha nyílvesszők, esetleg a láthatatlanság- és pár sebesség ital.
Ahogy elkezdődik a küldetés, azonnal szaladjunk északnyugat felé a legközelebbi árnyékba, nehogy az őrszem elkezdjen riadóztatni. Mint az átvezető filmben láthattuk, a katedrálison belül kezdünk, amit Viktória önfeláldozó tette után teljesen beleptek a növények. A hangszórókból Karras hangzik fel:
— Te vagy az, Garrett, igaz? Tehát ismét találkozásunk lőn! És az erdők asszonya? Tán együtt jöttetek vala? De íme, a gonosz mily könnyen leteríttetik, midőn az igazságos kezében van a buzogány! Hehehe… Átlátok rajtad, Garrett! Látom, hogy még most is a megállításomra törekedsz, de nincs semmi, mit tenni tudnál e célért. Az óvóhelyem a behatolás minden formájának ellenáll, még egy oly képzett ember próbálkozásainak is, mint te. A szolgák csak az én utasításaimra figyelnek, és még most is a parancsaimat várják. Meglehet, tán túl sokat várakozék már. Garrett, behatolásod vala a végszó, hogy most megtegyem a végső előkészületeket. Készüljön a világ az Építő érkezésére! Nem félek tőled, Garrett, de elküldém vala teérted az Építő néhány gyermekét, hogy feltartóztassanak tégeeed! Jövel pusztulásod, minekutána többé… már nem árthatsz nékem!
A nyugati oldalon másszunk fel a létrán a békaszörny tojásért, majd északra kerüljünk körbe valamelyik irányban, és menjünk végig a nagy folyosón. Legyünk óvatosak, mert útközben könnyen összefuthatunk robotokkal és felfegyverzett szolgákkal. Vigyázat, a fegyverkészletünk messze nem elég a robotok elpusztításához! Ezért amennyire csak lehetséges, a robotokat kerüljük el.
Tipp: A nagy kék robotok tönkretehetők fegyver nélkül is; egyszerűen csak rá kell venni őket, hogy pusztítsák el magukat. Ennek a trükkje nagyon egyszerű, hiszen csak annyit kell elérni, hogy úgy találkozzunk szembe a robottal, hogy az egy bal kezünk felőli sarok vagy fal mögül bukkanjon fel. Amikor meglát, azonnal lőni fog, és ha szorosan a falnál áll, az ágyúja „elmerül” a falban, így a lövés azonnal felrobban, amivel csak magában tesz kárt. Ekkor általában egy-két lépést hátrál a faltól, ezért húzódjunk vissza a sarok mögé. Amikor ismét közel jön a falhoz, újra lépjünk elő, hogy a következő lövés megint a falban robbanjon fel, ami már általában végez is a robottal.
![]() |
| Még jó, hogy aktiválható az önmegsemmisítő programjuk |
Mielőtt az elágazáshoz érnénk, vegyük föl a két inda nyílvesszőt a földről, aztán forduljunk jobbra, a tervezőirodák felé. Még az útbaigazító pulpitussal egy teremben, a jobb kijárat előtt észrevehetünk a plafonon egy négyzet alakú rácsot. Ebbe egy inda nyílvesszőt lőve felmászhatunk a párkányra, hogy megszerezzük a felderítő szemet. Hagyjuk el a termet, és a körgyűrű alapú folyosó egyetlen túlsó kijáratán jussunk el a három boltíves átjáróig. Itt átkelni elég veszélyes a strázsáló robot és az őrszem miatt is.
Megjegyzés: A pályán található őrszemek legtöbbje riasztáskor különféle lezárt ajtókat nyit fel, ahonnan az amúgy is sok robot mellé még további robotok jönnek elő, hogy elpusztítsanak minket.
Egy-egy ilyen riasztáskor Karras is meg szokott szólalni, az alábbi variációk egyikét mondva:
— MI?! Te még élsz?! Ezúttal nem menekülsz!
— Garrett! Valójában már ama tudatban valék, hogy már rég elpusztultál vala. De akkor hamarosan így lesz!
— Az Építőre mondom, Garrett, úgy fogsz összezúzattatni a fogaskerekek között, akár a száraz avar az ember talpa alatt!
— Garrett, közelg a végzeted! Hagyj fel vergődéseddel, és esdekelj a lelked üdvéért!
— Látlak tégeeed! „És egy nap eljöve, kit Garrett-nek hívtak vala. Olyan ember vala, ki mindenbe beleüté az orrát, és a csalás és lopakodás valának az ő fegyverei. Aztán Karras, a bátor, elfogá őt, és lesújta reá az igazság haragjával és az erény buzogányával.” Dicsőség Karrasnak!
— Nem-nem! Hagyd abba a pusztítást, Garrett! Te egy… á, nem fontos… hisz' te nem is építél vala semmit, nem úgy, mint Karras, hm-hm… Ezúttal biztosan sikerrel csapok le reád!
— Megint látlak, tolvaj! Hagyj fel a csúszás-mászással! Távozz innét… vagy elpusztulsz! Nekem most fontos előkészületekkel kell foglalkoznom…
— Hálás vagyok, hogy Karras választatott ki arra, hogy megtisztítsa Néki a világot. Építő, vezess engem a végső felkészülésben! Építő, táplálj engem… és sújts le ellenségeimre! Sújts most le e kellemetlenkedő alakra, akit megint magam előtt látok!
— Nem tolvaj volnál? Akkor… lopd el magad, te sorscsapás! He-hehehe-hehe… Igen, siess, és lopd el magad e felettébb szent helyről, mielőtt az Építő Gyermekei ismét megérkeznek, hogy ezúttal bizonyosan sikerrel sújtsanak le reád!
— Törekedsz megállítani, de ez nem lehetséges! Egy kicsinyes tolvaj vagy a legrosszabb fajtából, és a legjobb esetben is csak egy ingatag barátja vagy a halott erdők asszonyának! Én vagyok Karras, a tiszta, a bátor, és jó! Most Karrasnak a szent irataival kell törődnie, az Építő Gyermekeinek meg a te végzeteddel!
— A gyermekeimet keresed? Karras gyermekeit? Tán nem elég engedelmesek? Tán nem elég serények? Hálát adok az Építőnek, hogy a büszkeség nem bűn, különben bűnös büszkeség töltene el irántuk! És most, hogy ismét látlak, így szólok hozzájuk: „Menjetek, és hozzátok el a tolvajra ama kegyetlen végzetet, mit megérdemel!”
Ha tehát a három boltív mögötti területre szeretnénk biztonsággal bejutni, a plafon fémrácsába ismét lőjünk egy inda nyílvesszőt, és másszunk körbe a sötét párkányon, át az északi világos terembe, ahonnan több ajtó is nyílik. Továbbra is legyünk óvatosak, mert a robot és az őrszem innen is megláthat minket.
![]() |
| Szerencsére a tolvajokra is gondoltak az épület kialakításakor |
A manővereink során Karrasnak gyakran különösebb ok nélkül is támad mindenféle mondanivalója, melyek az alábbiak lehetnek:
— Tudom, hogy nem vagy hívő, Garrett! Ugyanakkor mindaz, amitől tartasz, annak a felét valódi Mechanista szerkezeten keresztül látod. A fémszemed! Én adám vala néked ama szemet, abban a reményben, hogy egy szövetségesem leszel… de nem így lőn. Sikerrel kitérél előlem a múltban, Garrett, de senkiii – még te seeem – szöksz meg ma éjjel!
— Miért választod a gonoszság oldalát, Garrett? Miért a boszorkánynő oldalát? Véled, mint terveim segítőjével, sokkal messzebbre juthattunk volna. Hmm, mily remek is lehetett volna…
— Nem, Garrett, nem fogok keseregni afelett, hogy nem válál szövetségesemmé. Számodra az állhatatosság és a hűség ismeretlen fogalmak! Ezt Konstantin könnyelműségéből megtanulám vala. Bizony, tudok minden múltbéli ügyedről! Különben miért foglalkoznék egy magadfajtával?! Szerettelek volna téged az irányításom alá venni, máskülönben meg megölni! De most… mindkettő teljesül!
— Egykoron rájöttem vala, hogy amaz eretnekek soha nem fogadnák el szerepüket az Építő eljövendő Paradicsomában. Én már előre látám a szembeszállásodat, Garrett, és a többiekét, kik megpróbálának megölni engem. Ezért védelmez engem az Építő. Ezen az óvóhelyen, ahonnét beszélek, hmm… Ez az Ő karja, ami átölel engem, és minden, mire szükségem van, itt megtalálható. Nem szükségeltetik előjönnöm, míg az Építő Paradicsoma el nem érkezik, és belőled nem marad egyéb, mint por… mit elfúj a szél.
— Még élsz, Garrett? Úgy szaladgálsz fel s alá, mint egy kisegér. De minek? Miért nem hagyod el e helyet, és próbálod meg elpusztítani az összes szolgát? Óóó, de van harminc birtok – csak nem túl sok, hogy egy éjszaka alatt behatolj mindegyikbe?! Csak eltékozlod életed utolsó óráit! Ez éppoly méltóságteljes, mint leheveredni a mezőn és várni tennen halálodat… hehehe…
— Az Építő vala az ki lesújta reájuk: az előfutárokra. Ő megadá nékik a hatalmat, hogy elhozzák az Ő Paradicsomát…! De ezt megtagadák… vagy csak híján valának a tisztalelkűségnek. Ennek okát már sosem tudjuk meg, de az világos, hogy gyarlóságuk miatt lőn rajtuk büntetés! Civilizációjuk eltöröltetett vala, hogy felemelkedhessék a sajátunk, és most e sajátunké fog utat nyitni az Építőéhez.
— Az előfutárok világának maradványait megvizsgálván megtalálám az eszközöket, miket az Építő nékem ajándékoza. Miért is tettem volna félre ezeket, mikor minden régi használójuk már halott? Az Építő kijelenté magát Karrasnak – képzelheted, mily örvendetes vala számomra, midőn összeálla a rejtély minden darabja! Mily régóta várt vala e rejtély egy olyasvalakire, mint én, aki elhozhatja az időt, amikor az Építő ismét a földön járhat!
— Nézz körül, Garrett! Én építém vala e gépeket, miket látsz, és cserébe ők létrehozák az Építő Gyermekeit. A nekrotikus mutoxot, a szolgákat, mindent! Ez az én ajándékom az Építőnek: a Lélekkohó Katedrális, és minden, mi benne találtatik! Ez lesz az Építő Paradicsomának legeslegközepe. Ez biztosan csodálattal hasít még a te szívedbe is!
— Ki gyilkolá meg ama bolond Truartot? Te valál? Vagy tán az erdők asszonya? Truart… szórakoztató vala megtudni, hogy megöletett. Nem vala ő egyéb, mint egy fontoskodó paraszt a sakktáblán, ki királynak képzelé magát. A szolgák létrehozásához ugyan biztosíta nékem alapanyagot, de hasznavehetetlennek bizonyula a pogányok megállításában… meg a tiedében!
— Hálát kéne adnom a Fenevad eltávozott asszonyának, minthogy ő vala, ki figyelmeztete engem. Érkezése előtt már azt hivém, hogy a város teljesen vak az Építő Paradicsomának érkezésére, mit hamarosan elhozok. Mégis csak ti valátok, kiknek tudomástok vala róla. De nem számít, még ha az egész város meg is tudja, mert engem nem lehet megállítani!
— Sajnos egyedül kell várnom a megtisztulásra. Életben kell maradnom, hogy üdvözöljem az Építőt, míg körülöttem mindenki más megtisztíttatik az Ő csodálatos lehelete által. De eljő a nap, mikoron én is belélegzem az Ő tökéletességét. A terhem most a legnehezebb, de a jutalmam később csak annál nagyobb lesz. Dicsőíttessék az Építő hatalmas bölcsességéért!
— Nem tudom, miért ellenkezel vélem. Egyetlen cselekedettel véget vetek minden emberi szenvedésnek, és megtisztítom az utat az Építő számára, hogy ismét a földön járhasson. Nagyot lép előre a történelem! Fáradhatatlan gyermekeim az Ő nevében fognak építkezni, oly fejlődést mutatván fel, mi túlmutat a mi értelmünkön. Most a világosság napjai előtti sötét időket éljük. MIÉRT ELLENKEZEL VÉLEM?!
— Hamarosan minden megáldatik az Építő leheletével, a nektrotikus mutoxszal, mit én alkottam vala. Minden lélek: a gazdagok, kik elutasítának, a Városi Őrség, kik elárulának, a förtelmes pogányok, a buta polgárok, sőt, Karras hűséges követői is, mindenki! Mindenki megkapja az áldást… és a megtisztulást. De vajon felemelik karjaikat, dicsőítvén Karrast, midőn a pára megtisztítja őket? Neeeem! Visítani és sikoltozni fognak, felettébb hálátlanul!
— Garrett! Fel kell készítened a lelkedet az Építő érkezésére. Tisztítsd meg gondolataidat, és fogadd be igéit! Örvendezz az Építő Paradicsomának érkezése felett, és boldogítson a szerény szereped tudata, mit az Ő tervében játszottál vala!
— Mit építél vala, Garrett? Midőn eljő az idő, hogy elszámolj életeddel az Építőmester színe előtt, és feltétetik a kérdés: „Mit építél vala?”, mit fogsz akkor mondani, szegény Garrett? Mert te a pusztítás embere vagy, nem az alkotásé. Ez minden bűnök legnagyobbika. Építs ma tenmagadnak egy jó házat! Azzal nagyban megörvendeztetnéd Őt!
— Kicsoda Karras, ha nem az Építő kezeinek alkotása? Mit az Építő parancsol, Karras végrehajtja. Mit az Építő akar, Karras megteszi. DICSŐSÉG KARRASNAK! …és az Építőnek…
— Oly sok dolgot építék vala! Szolgákat alkoték… u-utcai söpredékből! Toronymagas boltíveket hoztam vala létre nyers ércből! Mindent azért építék vala, hogy dicsőítsem azt, ki az Építő és a Tanító. Ha valaha bármit is tevék, azt mind… é-érte tevém! Ő tudja ezt, mert Ő tud… Ő tud MINDENT!
— Hogy volna képes az egyszerű ember kigondolni a fogaskereket?! Neeem, az Építő vala az! Ő beszél róla először várakozó fülünkbe, és azután irányítja a tollunkat, mikor ideje írni róla! Nem Karras vala, ki kigondolá e tervet! Az Építő beszéle róla először az ő fülébe, és vezeti most őt, a végső órák idején.
— Midőn az ítélet idején megállok az Építő előtt, ő megkérdezi: „Karras, mit építél vala?” – én eképpen válaszolok néki: „Építettem vala… egy templomot Tenéked. Szilárdat és jót… és ugyancsak néked… számtalan alkotást. Létrehozám… a gyermekek tömkelegeit, megszámlálhatatlan kovácsolt eszközt… mindezt a Te nevedben.” És Ő örvendezni fog efelett, és én elfoglalom helyem az Ő oldalán.
Az első ilyen megszólalás után Garrett ennyit mond:
— Persze, szövegeljél csak, Karras!
No de ideje végre tenni is valamit, törjünk hát be nyugatra a fémajtón, ami a tábla tanúsága szerint az 1. raktár. Bent egy akna, és mindenféle érdekes nyersanyag található: négy oltatlan mészkeverék, hat savas keverék, egy jelzőfény keverék, két huzaltekercs, három mérce, négy vas szerelvénylap, négy acéllemez és két bantam köteg. Ha nincs is fogalmunk róla, hogy ezek micsodák, azért tegyük csak el ezeket, biztos jók lesznek még valamire – és hát szerencsére Garrett nem csak feneketlen zsákkal, de végtelen erővel is bír. Északra megtaláljuk a 2. raktárat is, ahonnan szintén gyűjtsünk be mindent: három jelzőfény, egy villanóakna, két jeladó alapegység, három oltatlan mészkeverék, három savas keverék, két huzaltekercs, hét acéllemez és egy bantam köteg hever szerte a polcokon.
Északra, az ajtók mögött, ahol a növények előtörnek a szellőzőrácson keresztül, két víz nyílvessző lapul a levelek alatt. Törjük fel a duplaajtót, és nyissunk be a tervezőirodába. Középen, a besüllyesztett nagy félköríves asztalon, a kulcs mellett megtaláljuk az irányadó vezérhang tervrajzait egy útmutatóval együtt. Az útmutató elolvasásakor némileg tisztulnak a teendőink:
Garrett is végre úgy érzi, nem céltalanul bolyong már a katedrálisban:
— Pontosan ezt kerestem. Most már van egy igazi tervem.
![]() |
| Ööö… én lenni barát… békés szándékkal jönni… |
Másszunk ki a gödörből, és nyitogassuk ki sorban a zárt páncélszekrényeket a kulccsal. Balról jobbra a következők kerülnek elő: felderítő szem tervrajzok, egy könyv az őrszemek és a löveghajító szerkezetek összehasonlításáról, akna tervrajzok, szabályozó gyűrű tervrajzok, jelzőfény tervrajzok.
Titkos helyszín – 1: A tervezőirodában a páncélajtók fölötti bal felső ablakmélyedésben van egy kapcsoló, ami félrehúzza a középső süllyesztett terület nagy fémlapját. A kapcsolóhoz akár az egyik nyitott páncélajtón felmászva, akár a plafon fémrácsába lőtt indáról átugorva juthatunk el. A megnyílt üregben egy íróasztalon hever Karras legújabb szentírás részlete, az asztal mellett meg egy jelzőfény. Az asztal mögötti kar meghúzásával az északi szentélyben nyithatjuk fel a jeladó nyílásokhoz vezető lift előtti rácsot. Az üregből a sötét túlsó végen található létrán felmászva juthatunk ki, miután meghúztuk mellette a kart.
Miután kimásztunk, vegyük föl a békaszörny tojást a levelek közül, majd távozzunk a tervezőirodából.
Megjegyzés: Ez a leírás csak az irányadó vezérhang legyártásához ad lépésről-lépésre történő útmutatást, de az alábbi táblázatokban megtaláljuk, mi minden és hogyan készíthető az egyes gyárakban.
A tervrajzokból látjuk, hogy milyen alapanyagokból miket kell elkészítenünk. Mindenekelőtt induljunk északra, és haladjunk át a szentélyen, a nyugati oldalon elhagyva azt. Közben lehetséges, hogy több új típusú, harcias, kis méretű robottal is találkozunk, melyek a nagy kék robotokhoz hasonlóan két víz nyílvesszővel hatástalaníthatók (a kazánjuk halványabban izzik, de azért megvan). A vörös téglás épület túloldalán, ahol a fémtalajt elérjük, egy nagy kék robot áll őrt, akit a helyzetéből adódóan könnyen rá tudunk venni az öngyilkosságra, úgyhogy még csendes lopakodásra sem kell törekednünk.
Az ajtón keresztül, amit a kék robot őrzött, egy rövidebb föld alatti járaton el tudnánk jutni a „D” gyárrészlegbe, de talán érdemesebb kívülről bemennünk (az ajtó helyett tovább nyugat felé, majd balra, át a duplaajtón és ismét balra a moha nyílvesszőt rejtő növények után nem sokkal). Azért tanácsosabb a külső bejáraton bejutni, mert ezt bejáratot két kék robot őrzi, melyek közül az egyik befelé néz, ami a titkos járat igénybevétele esetén is észrevenne minket, ráadásul a gyárrészleg belsejében van egy harmadik kék robot is, így könnyen két tűz közé kerülhetnénk, ha nem tesszük meg a kerülőt. Nyugodtan használjuk el az eddig megszerzett aknát, de ha lehet, vegyük ismét rá a robotokat az önpusztításra.
Tipp: Ha megsérülnénk, a „D” gyárrészleg kijáratától északra, a dupla boltív mögötti sötét területen van egy létra, amin másszunk fel, majd a felüljárón átkelve a barnás falú folyosókon jobbra indulva jussunk egy szentélybe, ahol egy gyógyító kút található. A kút egy használat után csak igen sokára kezd újból működni.
A „D” gyárrészleg belső terméből nyílik a 3. raktár, amit a kék robotok kiiktatása után szintén fosszunk ki: két jelzőfény, egy szferoid fényörvény, négy oltatlan mészkeverék, négy savas keverék, öt huzaltekercs, négy mérce, három vas szerelvénylap, négy acéllemez és öt bantam köteg söpörhető be innen.
Bár fogunk még alapanyagokat találni máshol is, most már tényleg nekiállhatunk alkotni. Ehhez hasznos lehet az alábbi két táblázat:
| Részleg | Gépek | Hely | Alternatív megközelítés |
| A | Hengerlő gép | Főbejárat mögött, ahol kezdtük a pályát | – |
| B | Keverő gép | Az „A” gyárrészlegtől északnyugatra, lift visz fel | – |
| C | Légsűrítő gép | Az „A” gyárrészlegtől északkeletre, lift visz fel | – |
| D | Hegesztő gép, Integráló gép |
Az északi szentélytől délnyugatra | Az északi szentélytől nyugatra található belső épületből nyíló alagúton át |
| E | Fúziós gép | A tervezőirodáktól délre, az őrszemmel védett folyosórész mögött | A gyógyító kúttól délre található kijáraton át |
| Termék | Lépés | Részleg (/ gép) | Alapanyagok | Félkésztermék |
| Szabályozó gyűrű | 1. |
„D” / integráló gép |
Mérce, bantam köteg | – |
| Irányadó vezérhang | 1. |
„C” |
Jeladó alapegység | 1. fázis munkadarabja |
2. |
„A” |
1. fázis munkadarabja, acéllemez | 2. fázis munkadarabja | |
3. |
„D” / hegesztő gép |
2. fázis munkadarabja, szabályozó gyűrű | 3. fázis munkadarabja | |
4. |
„E” |
3. fázis munkadarabja | – |
|
| Akna | 1. |
„B” |
Vas szerelvénylap, oltatlan mészkeverék | Aknatest |
2. |
„D” / hegesztő gép |
Aknatest, acéllemez | – |
|
| Felderítő szem | 1. |
„E” |
Huzaltekercs, savas keverék | Szferoid fényörvény |
2. |
„C” |
Szferoid fényörvény, bantam köteg | – |
|
| Jelzőfény | 1. |
„B” |
Oltatlan mészkeverék, savas keverék | Jelzőfény keverék |
2. |
„A” |
Jelzőfény keverék | – |
|
| Villanóakna (*) | 1. |
„B” |
Oltatlan mészkeverék, savas keverék | Jelzőfény keverék |
2. |
„B” |
Jelzőfény keverék, vas szerelvénylap | – |
|
| Villanóbomba (*) | 1. |
„E” |
Huzaltekercs, savas keverék | Szferoid fényörvény |
2. |
„E” |
Szferoid fényörvény, acéllemez | – |
|
| Robbanótöltet (*) | 1. |
„B” |
Vas szerelvénylap, oltatlan mészkeverék | Aknatest |
2. |
„D” / hegesztő gép |
Aknatest (jobb csúszda), bantam köteg (bal csúszda) | – |
|
| Idézetlista (**) | 1-5. |
„A” |
acéllemez, kék robot roncs (egymás után ötször) | – |
Titkos helyszín – 2-4: A fenti gyártható termékek táblázatában szerepel pár (*)-gal jelölt tárgy (villanóakna, villanóbomba, robbanótöltet), melyekhez nem találhatók tervrajzok, ezért az elkészítésük titkos helyszínnek minősül (még ha itt nem is a helyszínek titkosak, hanem inkább az összetevők).
Húsvéti tojás: A fenti gyártható termékek táblázatában a (**)-gal jelölt idézetlista (nincs lefordítva) szintén a gyárban készíthető el, de csak az 1.18-as verzióban működik.
A 3. raktárral szemben látható az integráló gép. A használati utasításból kiderül, hogy miután a tetején bedobtuk az alapanyagokat (mérce, bantam köteg) a működtetéshez a szemközti sarokban lévő emelvény tetején kell megnyomni a gombot. Ez okozhat némi nehézséget, mivel a liftet lentről nem tudjuk működtetni, és felmászni sem tudunk az emelvényre. A megoldás: az integráló gép tetejéről másszunk át a csövön a szomszédos szerkezetre, és innen egy közönséges nyílvesszővel találjuk el a lift alsó gombját. Viszont hiába jött le a lift, lentről továbbra sem tudjuk működtetni, így felmenni sem tudunk vele, viszont a megnyílt nyíláson át a plafonba tudunk már lőni egy inda nyílvesszőt, így felmászhatunk a vezérlőpanelhez. A jobb gomb megnyomására az integráló gépből kiesik a szabályozó gyűrű. A gép és a raktár közötti medencéből halásszuk ki a két víz nyílvesszőt, majd hagyjuk el ezt a részleget a rendes kijáraton át.
Vegyük célba a „C” gyárrészleget, azaz induljunk dél felé. A körfolyosón, ahol véget érnek a növények, két moha nyílvesszőt tudunk fölvenni. A kezdeti helytől északkeletre megtaláljuk a sarokban a liftet, mellyel fel tudunk menni a légsűrítő géphez. A használati utasításból kiderül, hogy itt semmi gombot nem kell nyomni, egyszerűen csak dobjuk be az alapanyagot a tetején, és a futószalagon kijön a végtermék, azaz a jeladó alapegység bedobása esetén az 1. fázis munkadarabja (a jeladó alapegység a használat gombbal nem, csak a tárgy letevése gombra ejthető a tölcsérbe). Ha mindenáron szükségét érezzük egy felderítő szem elkészítéséhez, itt azt is megtehetjük (lásd a tervrajzokat vagy a táblázatot). Távozás előtt még olvassuk el a lifttel szembeni sarokban található naplót.
Praktikus lehet most átmenni a nyugati „B” gyárrészlegbe (a négylábú kis harci robotot kedélyeit a két gyárrészleg között hűtsük le), hogy a keverő géppel legyártsunk annyi aknatestet, amennyi csak a nyersanyagainkból kitelik (vas szerelvénylap és oltatlan mészkeverék kell hozzá). A gép működtetése a használati utasítás alapján egyértelmű.
![]() |
| És végy hét üveg öt literes salátaöntetet… |
Liftezzünk le, és a szomszédos „A” gyárrészleg hengerlő gépével dolgozzuk össze az 1. fázis munkadarabját egy acéllemezzel (lásd a használati utasítást a gép mögött), hogy elkészüljön a 2. fázis munkadarabja. (A táblázatban látható húsvéti tojáshoz a környéken eleve van pár robot roncs, de az elpusztult robotokat a karddal amúgy is feldarabolhatjuk).
Fáradjunk vissza a „D” gyárrészlegbe, hogy a hegesztő géppel (vagyis nem azzal, mint először) a 2. fázis munkadarabját és a szabályozó gyűrűt összehegesszük a 3. fázis munkadarabjává. Az esetlegesen legyártott aknatestekből is itt készülhet akna vagy robbanótöltet. Mint a használati utasításból kiderül, a gép működtetéséhez minden alkalommal fel kell másznunk a szomszéd szoba vezérlőemelvényére, hogy megnyomjuk a gombot.
A gyárakban az utolsó állomásunk az „E” gyárrészleg. Ha nem akarunk túl nagy feltűnést kelteni, használjuk az alternatív útvonalat: a „D” gyárrészleg kijáratától északra, a boltívek mögötti sötét területen menjünk föl a létrán, át a hídon, a barnás falú folyosón jobbra a gyógyító kút szentélye felé, és onnan délre ki a folyosón. Ha minden igaz, most az „E” gyárrészleg felső szintjén vagyunk, ahonnét létrán mászhatunk le. Az őrszem ellen a legjobb, ha pontosan alá szaladunk, majd a megfelelő időben tovább, a gép felé. A fúziós géptől balra egy hitében megingott Mechanista naplóját olvashatjuk a használati utasítás mellett. A géppel végezzük el az utolsó simítást a a 3. fázis munkadarabján, azaz dobjuk bele a gépbe, húzzuk meg a kart, és vegyük ki a kész irányadó vezérhangot:
— Feltéve, hogy a tervrajzokból nem maradt ki semmi, sikerült a dolog.
Azért még messze nem vagyunk kész. Következő feladatunk üzembe helyezni az irányadó vezérhangot. A géptől jobbra, hátul találunk egy kis kapcsolót, ami felnyitja a falban a lemezt, így talán kicsit gyorsabb (de legalábbis veszélytelenebb) visszajutni az északi szentélyhez. Ha az első titkos helyszínnél meghúztuk a kart az íróasztal mögött, a szentélyben a felvezető lift előtti rács már nem akadályoz minket. Ha nem férünk a lifthez, akkor vagy menjünk vissza a kart meghúzni, vagy a gyógyító kút megközelítésekor útba eső barnás falú folyosón balra fordulva jussunk ki a pillérekhez, ahol elkezdetünk pillérről-pillére ugrálni, illetve a létrákon, valamint a plafon rácsába lőtt indán felmászni (magyarán jóval egyszerűbb a liftet használni, bár az ugrálás közben egy víz nyílvesszőhöz juthatunk az egyik pillér mögötti vizes mélyedésből).
Az elkészült irányadó vezérhangot helyezzük a „B” jeladó nyílásba, hogy sugározni tudjuk a szolgáknak a katedrálisba visszahívó szót.
„Mindössze” az maradt hátra, hogy az adótornyokat átállítsuk.
Megjegyzés: A lerás mind a nyolc tornyot érinti, bár elég belőlük hetet (könnyebb fokozatokon ennél is kevesebbet) átkapcsolni. Az egyes tornyok megközelíthetőségének nehézségét csillagok jelzik: * – könnyű; ** – közepes; *** – nehéz
Az első torony mindjárt a jeladóktól balra, az ajtó mögött, a létra tetejénél megtalálható. Csak kapcsoljuk át a kart az „A”-ból „B” állásba:
— Nos, hogy képes-e Karras bármi módon észlelni, amit most csinálok, arra hamarosan rájövök.
Menjünk vissza a földszintre, és észak felé hagyjuk el a szentélyt. Szerencsére Karras teljesen gyanútlan, legalábbis nem fejezi ki különösebben rosszallását a merényletünk ellen:
— Karras nem kezdett el szövegelni a szabotázs miatt. Nem hiszem, hogy sejt valamit.
Olyannyira, hogy a „ne hagyd, hogy Karras kitalálja, mire készülsz” feladatot sehogy nem is tudjuk elbukni, de azt hiszem, emiatt most nem is panaszkodunk.
A szentély északi kijárata mögött balról egy robot figyel kitartóan az irányunkba, ezért a szentély mögött induljunk jobbra, ahol egy másik robot járkál fel-alá. A duplaajtót akkor is fel tudjuk törni, ha a robotot nem iktatjuk ki. Az ajtó melletti kezelőpanel szolgálja a világítást, illetve vonja fel a rácsot a szomszédos terem bejáratánál, ahol a növények közül két inda nyílvesszőhöz juthatunk. A kivilágított terem közepén van egy lejáró, ami egy hatalmas alagsori oszlopcsarnokba vezet. Az északnyugati sarokban van a következő toronyhoz vezető lift, aminek megközelítését két szolga és egy nagy kék robot próbálja nehezíteni (a javunkat szolgáló hatalmas tér miatt nem sok sikerrel). Az adótorony liftje mellett két moha nyílvessző található a sarokban. Utazzunk fel, döntsük át ismét a kart, majd jöjjünk vissza (ezt többször nem fogom részletezni; az adótornyok liftjétől mindig egyértelmű, mit kell tenni).
A következő torony nagyon közel van, a térkép sem jelöli külön. Az oszlopcsarnok keleti végéből egy újabb lifttel még lejjebb tudunk utazni, ami a tábla szerint a kutatási találmányi műhely területe. Az első elágazásnál jobbra fordulva a járat végén egy lift vezet föl egy oldalsó „páholyba”, ahonnan leláthatunk az egész területre.
![]() |
| Most még rózsaszínben látjuk a világot |
A ládából két huzaltekercshez jutunk. Az elágazáshoz visszatérve forduljunk jobbra, majd balra fel a rámpára. A túlsó lelátóhoz jutunk, de itt a három jelzőfényt tartalmazó láda mögötti kapcsolóval teljes sötétségbe boríthatjuk a helyet, így az elágazásnál már továbbhaladhatunk veszély nélkül az őrszem felé. A bal ajtó mögött, ahol a robot járkál, egy szferoid fényörvény és egy huzaltekercs van a folyosó végi polcon. Sétáljunk el az őrszem alatt, és mivel most nem tilos ölni, lőjük le a lent ácsorgó szolgát (vigyázzunk, mert ha egy hangos fémlapra lépünk, felkapcsolja a világítást és ránk uszít pár robotot). Térjünk vissza az őrszemhez, és tőle északra menjünk ki az ajtón, hogy a lyukon át leereszkedjünk a vízbe.
Vegyük magunkhoz a vízben lebegő két víz nyílvesszőt, és kezdjünk úszni. A kanyar után újabb két víz nyílvessző következik. Amikor látszólag elfogy a továbbjutás lehetősége, bukjunk alá, és ússzunk ki a megvilágított alagutak túlsó végéig, majd a felszínre bukkanás után keressük meg a déli falon a létrát, ahol kimászhatunk a vízből. Mivel lekapcsoltuk a világítást, nagyon sötét van a teremben, de a pirosan pislákoló fényeket rögtön észrevehetjük, ami előtt a kar a nagy nyomásálló ajtókat nyitja. Nem szükséges ezeket az ajtókat kinyitni, csak botorkáljunk el az északkeleti sarokban található létrához (itt még segíthetünk magunkon egy jelzőfénnyel, mert nem lát ránk az őrszem), és másszunk fel. Ha nem lőttük volna le a szolgát, a létráról való leugrás kockázatos lenne a hangos fémlapra. Ha a rámpán lemegyünk az őrszem alá, könnyen kikapcsolhatjuk őt az alatta lévő karral, és innentől kezdve jelzőfényt is tudunk veszély nélkül használni. A rámpa aljában nehogy megnyomjuk a gombot, mert azzal a riasztót aktiváljuk. A löveghajítóhoz közeli gép létráján felmászva végre elérhetjük az adótornyot.
Liftezzünk vissza az oszlopcsarnokba, onnan menjünk vissza a rámpán a kivilágított barna falú terembe, amit kelet felé hagyjunk el. Az íróasztal mögötti fémládában egy bantam köteg található. Keletre egy óriási terembe jutunk, amiben nagy víztartályok vannak. Amikor a fejünk fölötti őrszem balra fordul, jobbra osonjunk az álló kék robot mögé. Kivételesen pazaroljunk rá két víz nyílvesszőt (zajosabb esetben idecsalhatnánk a közeli géptermekből a többi robotot), és a lifttel utazzunk föl az állványra, ahonnan már látszik az ajtó az adótoronyhoz.
A víztartályok termében az állványról lőjünk egy inda nyílvesszőt a nyugati oldalon a plafon rácsába, és ugorjunk át a fémgerendára. Óvatosan, nehogy az őrszem beriasszon, cikázzunk át a legtávolabbi gerendáig, és a zárt tartály fölötti újabb fémrácsba egy indát lőve ugorjunk át a nyílásba. A csőben vaksötét van, úgyhogy javasolt egy jelzőfény használata, miközben követjük a jobb falat, míg ki nem lyukadunk a géptermek fölötti függőjárdára.
A gépházak között sok robot jár-kel, és nekünk két kapcsolót is át kell kapcsolni, melyek a gépsorok közepén találhatók. Az egyiket láthatjuk már innen fentről is, a másik a déli, szomszédos teremben van. Itt jöhetnek jól a legyártott aknák és robbanótöltetek. Dobjunk le pl. egy robbanótöltetet középre, egy zajkeltő nyílvesszővel csaljuk oda a robotokat, majd egy akna/jelzőfény/tűz nyílvesszővel gyújtsuk be a töltetet. Kb. két-három ilyen tűzijáték, és roncsteleppé változik az egész környék. Most már odaférünk mindkét kapcsolóhoz, melyek északra a két csapórácsot vonják fel. Amikor a csapórácsok mögött az adótoronyhoz vezető liftet megközelítjük, ne térjünk ki oldalra egyik irányban sem, mert a területet két löveghajító szerkezet védi, melyeknek veszélyes a látóterébe kerülni.
Ha végeztünk, nyugatra, a földszinten térjünk vissza a boltív alatt a víztartályok termébe.
A víztartályok termétől északnyugatra egy robot jár-kel, de kürtőkbe felhúzódhatunk, hogy ne vegyen észre minket. Ha szeretnénk még alapanyagokhoz jutni, törjük föl a duplaajtót, mert újabb raktárat üríthetünk ki. Az ártalmatlan robotemberrel nem törődve másszunk fel a létrára a nagy terem délkeleti sarkában. A fém függőfolyosókon kell átjutnunk a túloldalra, de mivel ez gyakorlatilag lehetetlen az őrszemek riasztása nélkül (hacsak nem használunk láthatatlanság italt), ezért vagy lőjük le őket tűz nyílvesszővel, vagy vállaljuk be a ránk uszított két robot elpusztítását. Az északkeleti sarokban húzzuk meg a dupla kart, és egy zuhanáslassító ital segítségével érjünk talajt. Fosszuk ki a megnyílt raktárat: két szferoid fényörvény, négy bantam köteg, egy láthatatlanság ital, négy vas szerelvénylap, négy huzaltekercs és két jelzőfény keverék vihető el belőle. Ha gondoljuk, térjünk vissza a gyárakba eszközöket készíteni, aztán nyugatra induljunk el a kápolna felé.
A kápolna előtt a levelek alatt két békaszörny tojás lapul. Amikor a kis harcias robotok távol járnak, szaladjunk át az északkeleti sarokba, húzzuk meg a kart, és menjünk végig a folyosón. A termet elérve legyünk óvatosak: a löveghajító gépek azonnal lőnek ránk, amint kilépünk a fényre. Itt fogjuk hasznát venni a békaszörny tojásoknak. Ha rádobunk egyet egy löveghajító gépre, a kikelő „robbanásveszélyes” békaszörnyet rögtön szétlövi a gép, így nagy kárt tesz saját magában. Két tojással el lehet így egy gépet intézni. A bal oszlop árnyéka mögül jobbra kihajolva ezt rögtön próbáljuk is ki. Ezután balra kihajolva próbáljuk meg egy közönséges nyílvesszővel eltalálni a távolabbi löveghajító gép talpazatán lévő gombot, amit ezzel kilapít egy sajtológép.
![]() |
| Na, ki is van célkeresztben?! |
Szaladjunk át az északkeleti sarokba (vállalkozó szelleműek felkaphatják a munkapadon lévő huzaltekercset), és gyorsan másszunk fel a létrán. A függőjárdán vész nélkül át tudunk szaladni, a sötét szobából pedig, ahová jutottunk, egy robbanótöltetet és két tűz nyílvesszőt tudunk felvenni.
A következő járda fölé kihajolva láthatjuk, hogy lent, a padon is van egy robbanótöltet, amibe innen fentről dobva egy jelzőfényt elpusztíthatjuk a közelében lévő löveghajító gépet. Szaladjunk át a járdán, és másszunk le a közelebbi létrán. Ne lépjünk ki a világosba, hanem a létra tövéből nyíló alagúton másszunk át, és a végén a sötétből kihajolva húzzuk meg a kart, ami felvonja a csapórácsot a torony bejárata előtt. Húzódjunk vissza az alagútba, másszunk fel a létrán, majd le a hátsó létrán az újabb függőjárdára. Ezen szaladjunk nyugat felé, kerüljük meg az oszlopot, majd a minket kitartóan lődöző, de robbanólövedékeivel el nem érő gépet két békaszörny tojással intézzük el. Tegyünk így a távolabbival is a déli falnál, illetve ha maradt még muníciónk, a szinte pontosan alattunk lévővel is. Menjünk tovább nyugat felé, ugorjunk át az oszlopra, onnan meg le az adótorony kapuja elé egy zuhanáslassító itallal, vagy az oldalsó rácsba lőtt inda nyílvesszővel.
Ha sikerrel átállítottuk ezt a tornyot is, távozóban még elemelhetjük a vas szerelvénylapot és az acéllemezt a munkapadokról, majd térjünk vissza a kápolna előtti területre.
A három kürtős folyosó déli kijárata egy hálóhelyhez vezet. A sok ládát a legkönnyebben az őrszem lelövése után nyithatjuk ki – azonban ha a vandálkodás mellett döntünk, előbb intézkedjünk még délebbre a robot és a szolga felől (és persze ne hagyjuk ott a békaszörny tojást a szellőző közelében). Ha megkíméljük az őrszemet, a fal sötét mélyedéseiben húzhatjuk meg magunkat két fosztogatás között. Az őrszemhez legközelebbi ládában egy villanóbomba, a női újonc naplója alatti ládában egy gázakna, ettől nyugat felé sorban meg nyolc közönséges nyílvessző, egy életerő ital (a zárt ládában), végül egy zuhanáslassító ital található.
A hálóhelyekről nyugatra, a szoborral szemben egy lift látszik, aminek segítségével felugorhatunk üdvözölni Karrast az óvóhelyén, de aztán menjünk tovább, át annak az egyébként sötét teremnek az északi kijáratáig, melyet időről-időre zöldes fény világít be az egyes sarkokból. A növények között egy újabb békaszörny tojásra lelhetünk. A gépeken és robotokon legegyszerűbben északnyugatra, az ablaknyíláson átugorva juthatunk keresztül, de az is egy biztos módszer, ha a futószalagra ugorva körbe indulunk. Ez utóbbi esetben a legveszélyesebb rész maga a futószalag az időnként fellángoló tűzzel, utána csak másszunk fel a létrán, majd szaladjunk le a csúszdán, és a sarkon forduljunk be balra. A fal mellett találunk két savas keveréket, a fémládában meg két jelzőfényt. Nyugatra a fém duplaajtó mögött el is érjük az adótoronyhoz vezető liftet.
A legutóbbi adótoronyhoz vezető lift előtt egy kar látható a földön, aminek a meghúzásával megnyílik egy átjáró a szomszédos olvasztóüzembe. A túloldali kijárat egy újabb kar meghúzásával nyitható ki. Az olvadt fémfolyam fölötti kis fémhídra álljunk rá, és nyomjuk meg a gombot a falon. Amikor megáll a fémhíd, lapuljunk meg a barikád mögött, és miután elhaladt jobbra a robot, balra közelítsük meg az adótorony liftjét, ami előtt két moha nyílvessző és egy békaszörny tojás található (kétségtelen, Viktória maradványai tényleg egész jól ellepték a katedrálist).
Ha itt is kész vagyunk, ideje távoznunk a katedrálisból. Az utolsó adótoronytól a legegyszerűbben úgy juthatunk ki, ha a középre mozdított hídról átugrunk a futószalagok elé (nem mintha számítana, de két jelzőfény keverék van az egyik sarokban), majd a délkeleti kijáraton elhagyva az üzemet, kerüljünk körbe a sötét teremben, melyet csak a középen fel-fellobbanó láng fénye tölt be időnként.
![]() |
| Ti mind egyéniségek vagytok! |
Innen ismét a sarkokból időnként zöldes fényt árasztó terembe jutunk, ahonnét déli irányban visszajuthatunk az északi szentélybe. A kijárathoz egészen az „A” gyárrészleg déli végéig kell mennünk, ahol távozhatunk a főbejáraton át.
Miután Karrasra zártuk a katedrálist a szolgáival együtt,
fellélegezhetünk, hiszen az újabb világmegmentő küldetésünk véget ért,
amit az érdekes folytatást sejtető záró videó tesz teljessé.
| ← Maszkok | Lap teteje |