A várhegy: SZANDA

        A középső Cserhát tanúhegy vonulatainak legszebb kiemelkedése a Szanda hegy. Ennek egyik csúcsán, amely 528 m magas, állnak a középkori vár romjai. A másik csúcs tekintélyes részét már „megemésztette” a várhegyhez közeli Nógrádkövesden működő kőbánya.

A Várhegy több irányból is megközelíthető. Járművel legkönnyebben a Becske-Bercel közötti közútból a kőbányához kiágazó szilárd burkolatú úton, vagy a Szanda-Szandaváralja közötti közútról – száraz időben – járható földúton juthatunk fel a sziklakúp tövéhez. Gyalogosan a legcélszerűbb a Becske községből felvezető kék jelzésű turistautat választani.

         A Szanda hegy a környező völgymedencék felől is igen szép látványt nyújt, de talán még csodálatosabb az a látvány, az a panoráma, amely a csúcsról tárul elénk. A Cserhát többi andezitkúpját is borító erdőfoltok váltakoznak virágos rétekkel, szántóföldekkel; a dombok között meghúzódva kis falvak simulnak a tájba, a patakok völgyeit erdősávok kísérik. Távolabb a Keleti Cserhát nagy, szelíd tömbjei, majd a Mátra kontúrjai, nyugat felé pedig a Börzsöny vonulata zárja a látóhatárt.

A várhegy sziklacsúcsát összefüggő gyertyános-tölgyes erdő öleli körül. Ennek egyik tisztásán a turistákat fogadó es?beálló, tűzrakó hely, faasztal és fapad található, és egy jó vizű forrás is fakad. A sziklatömb geológiai formái már maguk is olyanok, mintha egy hatalmas régi vár romjai lennének. Külön érdekessége a déli oldalon a piroxen-andezit láva igen szép, oszlopos megjelenése, illetve a vár területén belüli, hatalmas cipóra emlékeztet? sziklatömb. A várhegyet felépítő andezit oszlopos szerkezetű, az oszlopok délről észak felé dőlnek. Ezeket egy ideig bányászták és így szép feltárásban láthatók a megdőlt, hatalmas oszlopok.

A hegy fokán a várhegy andezitjéből épült várnak ma már csak lepusztult romjai állnak. Itt-ott még jól kivehetők a várfalmaradványok; az egyik bástya alacsony romjai és egy vízgyűjtő medence részletei. Legjobb állapotában egy 7 m magas toronyrészlet maradt meg, amely még most is méltóságteljesen áll és messzire látszik. A kővár a tatárjárás után épült, a XIII. század második felében, a Nógrád és Drégely várával alkotott várháromszög tagjaként. A török 1546 táján foglalta el, majd Horváth Bertalan gyarmati várkapitány 1551-ben visszaszerezte. A XVIII. század elején, a Rákóczi szabadságharc idején már semmilyen stratégiai jelentősége nem volt.

A várhegy és környéke mintegy 20 hektáros területtel áll védelem alatt. A Szanda hegy közvetlen szomszédja szintén agy andezit alkotta, de jóval több agyagos, homokos üledékkel telt, 476 m magas hegy(domb). A Berceli-hegyb?l is évtizedek óta bányásznak követ.

E két hegyre nagyszerű látvány tárul Nógrádkövesd nagy részéről. Ebből a távolságból három hegyet, három egymás mellett lévő csúcsot láthatunk. Valójában ezek nincsenek egy vonalban. A Szanda hegy (546 m) – és ennek
a Várhegy része – távolabb helyezkedik el, mint szomszédja.


 

A Szanda hegyben és környékén télen

Mravik Péter


                                                                              KÉPEK

A FŐOLDALRA

A NÉVJEGYZÉKHEZ