35 jótanács kezdő kerékpáros túrázóknak

1. Egy napos körtúrának két irányból is neki lehet indulni. Célszerű azt az irányt választani, amelyik nem egyből a nagy hegyeknek megy neki, hanem egy könynyebb résszel kezdődik. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az esetleges földes útrészt lejtmenetben könnyű megtenni és nem felfelé.

2. Minimum 1,5 l víz legyen tartalékban a táskában a kulacsban levő vízen kívül, mert sokszor tíz-húsz kilométereken keresztül sem találunk iható vizet.

3. Egy harminc km-es szakasz az Alföldön és a Zalai-dombságban két különböző nehézségű út. Egy dimbes-dombos út néhol 8-10%-os emelkedővel jobban kifáraszt, mintha a sík úton a dupláját tekernénk.

4. Mindenképpen vinni kell meleg ruházatot, mert lejtmenetben még nyáron is meg lehet fázni.

5. Pumpának mindig kell nálunk lennie megfelelő szelepzárral (autós szelep javasolt), valamint minimum két darab belsőnek is. Nagyon gyakori a dupla defekt, és ilyenkor általában több helyen is kilyukad a belső gumi (királydinnye).

6. Mindig érdemes korán nekiindulni a túrának (8 óra körül), hogy az esetleges megállások miatt még világosban visszaérjünk.

7. Nyáron érdemes a túra legnagyobb részét még 11 óra előtt megtenni, valamint 14 óra utánra hagyni a legnehezebb részeket, mert a kánikulai melegben nagyon nehéz haladni, főleg nyílt terepen.

8. Ha lehetséges, úgy kell szervezni a túrát, hogy hátulról érjen bennünket a Nap. Tehát délelőtt nyugati irányba haladni, délután pedig kelet felé. Nehéz a Nappal szemben haladni.

9. A térképen nem jelzett távolság, de úgy szemre kb. 10 km, az hegyen, erdei úton, dombságban akár 15-18 km is lehet, mivel a térkép csak szimbolikusan jelzi az utat. (Méretarányt számítva 1 cm = 2 km, 1:200000 léptékarányú térképen.) Érdemes kisebb léptékű térképen is megnézni a túrát.

10. Az erdőben vezető földes utak a nagy esőzések után még hetekkel később is szinte járhatatlanok kerékpárral. Számítani kell arra, hogy rengeteg időnkbe fog kerülni ez a kis móka, a sok sárról nem is beszélve. Körülbelül 6-8 km/h órával érdemes számolni a sebességet ilyen helyen.

11. Kezdő kerékpáros nemigen élvezi a terepen való biciklizést, mert fárasztó és sok figyelmet igényel, szinte csak mindig az előtte lévő utat tudja figyelni, a tájból semmit nem fog látni.

12. A térképen egynek jelzett földes út az erdőben gyakran több helyen elágazik, és nincs semmi kiírás, hogy melyik a jó. Segíthet az iránytű és a térérzékelés. Érezni kell, hogy körülbelül merre lehet az a falu, amerre menni akarunk, de ennek az érzetnek már a földes út elejétől bennünk kell lenni.

13. Ha úgy érezzük, hogy már eltévedtünk: a megkezdett földes út egyre keskenyebb lesz, míg már csak egy ösvény; már rég célba kellett volna érnünk, és még mindig semmi jele a civilizációnak, ilyenkor vissza kell fordulni. Még mindig jobb visszafordulni, mint órákat bolyongani az erdőben, és közben összeszedni néhány kullancsot.

14. Tapasztalat, hogy érdemesebb 10 km-t kerülni aszfaltúton, mint 3 km-t menni földes úton.

15. A legtöbb moutain bike alkalmatlan a terepezésre, főleg csomagokkal.

16. A biciklis az erdőben örül, hogy két kézzel fogja a kormányt, nem tudja figyelni a térképet, csak ha megáll. Nagyon nehézkes mindig megállni a kerékpárral, a sok csomaggal. Valamint a turista utak (kék, piros, zöld stb.) általában letérnek a földes útról, és csak egy ösvényen mennek tovább, ami kerékpárral szinte járhatatlan még úgyis, ha toljuk a kerékpárt. Mindezek miatt megfontolandó minél kevesebb földes utat tervezni a túrába, bár ez néha elkerülhetetlen.

17. Érdemes mindig nézni a távolságot, és a résztávolságot is, mert ezekből plusz információkhoz juthatunk, amivel elkerülhetjük az eltévedést.

A további jótanácsok megtalálhatók a Nagy Kerékpáros Túrakönyv I-ben!