TESSZALÁCIÓ (monohedral csempe-, vagy mozaiktechnika, tessellation)
| Vissza a Honlapra HomePage | |
|
|
|
|
A
csempézés a tér kitöltése hézag és átfedés nélkül .
Angolul a csempézés neve: tessellation, ami szó szerint mozaikot jelent, de az angol nyelvben a mi mozaik szavunk megfelelője mosaic. Az angol szakirodalomban van ahol a tessellation általánosságban csempézést jelent, van ahol csak az egy csempemintával lefedett teret, azaz a monohedrál csempézést nevezik így. Ráadásul a csempézés bibliájának tekintett közel 700 oldalas könyv (Grünbaum/Shepard: Tillings and patterns) egyáltalán nem tartalmazza a tessellation szót. Neves amerikai foltvarróknak (pl. Jinny Beyer) tessellation cimmel megjelent könyveik csak a monohedrál csempézéssel foglalkoznak, a foltvarrók világában ez a tessellation. Az angol elnevezés után ezt a technikát tesszalláció-nak nevezem, bár a magyar nyelvben és az idegen szavak szótárában nincs ilyen szó. Figyelem:
a tesszalláció nem varrástechnika, mint például a papírra varrás,
vagy az applikáció, hanem tervezési módszer!
Eddigi
tanfolyamjaim ebből a témából: Csillaghegyi Öltögetőknek,
Határtalanul Fesztiválon, Régiós Nap Debrecenben és Pécsett,
nyári táborokban Faddon, Mezőkövesden, Karcagon, nem foltvarróknak
Budapesten a Platán könyvtárban.
|
 |
 |
 |
|
Dán forgók
tradicionális foltmunka Mérete: 20x30 cm |
Nils Horgersson csodálatos
utazása
(Selma Lagerlöff regényéből) Applikáció, kézzel varrva, sajátfestésű anyagokból. A látható rész mérete: 30x20 cm Bp., 2002 február. |
A kis fekete hal |
|
|
||
|
Sok, sok snaci |
 Leselkedők
Applikáció, kézzel varrva és tűzve Mérete:80x100 cm Bp., 2001 augusztus Kiállítva: Országos Foltvarró Kiállítás Bp., 2001 október. |
|
|
|
||
|
|
||
|
NÉHÁNY LAP AZ ELŐADÁSOM ANYAGÁBÓL |
|||
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
|
|
Előadásom tematikája: Mi a "csempézés" Az előadásom több tucat ábrával,
Előadást, tanfolyamot
|
|||
|
A legegyszerűbb csempézésnél minden csempe négyzet alakú. Ha a négyzetben levő minta, avagy egy blokk önmagában nem szimmetrikus, akkor a csempézés szabályai szerint 20 sormintát és 22 síkmintát lehet belőle kirakni. A mellékelt két ábrán a csempézés szabályainak némileg fittyet hányva megrajzoltam a fehér felhő nevű blokk variációit. A blokk egy átlójára szimmetrikus, így a variációk száma csökkent.
|
Dobjuk össze a VII. Országos Foltvarró találkozóra varrt bordó és nyers színű fehér felhő blokkokat. Igen, dobjuk össze! De hogyan? Vajon hányféle takarót lehetne összevarrni egyetlen blokkból? E kérdés megmozgatta a fantáziám, és a csempézés szabályaiból kiindulva megszerkesztettem számos variációt. A rajzaim egy részét a két mellékelt lapon mutatom be. Önmagukban is érthetők, de azért megpróbáltam röviden, és remélem érthetően bemutatni a tervezés alapelveit és menetét. A csempézésnél az alapelemmel hézagok, és átfedések nélkül kell lefedni a felületet. Ha az alapelem, foltvarrásnál egy négyzet alakú blokk, önmagában aszimmetrikus, mint a 1.a és 1.b ábra, akkor a szimmetria műveletekkel (eltolás, tükrözés, forgatás és csúszó tükrözés) 22 különböző felületet lehet kialakítani és 20 féle sormintát lehet létrehozni. (Megjegyzés: egyes könyvek szerint 24 a változatok száma.). Ha csak magát a blokkot varrjuk meg, akkor forgatással 6 minta hozható létre. Ha megvarrjuk a blokk vízszintes oldalára vonatkozó tükörképét is, akkor további 4 variációt lehet összeállítani. Ugyanígy 4 variáció varrható, ha a blokk függőleges oldalára tükrözött képét varrjuk meg. Ha mindkét tükörképet felhasználjuk, akkor még 8 érdekes, szép mintát lehet előállítani. Figyelem, ez csak matematika, a foltvarrásnál nem kell a szabályokat betartani, és egy blokkból még számtalan szép darabot lehet összehozni! A csempézés tudománya mindig végtelen felületre, vagy térre vonatkozik és tök mindegy, hogy a minták iránya. A 3. a ábra sormintája matematikailag azonos a 3.b ábrán látható sormintával, de a 3.c ábra mintája már különböző (az első kettő 180 fokkal van elforgatva, a harmadik pedig ezek tükörképe. A való világban a felületek végesek Ha egy áruházban, vagy a metróban a falon a 3.d ábra csempéit látnánk, rögvest azt gondolnánk, hogy balra kell menni, a 3.e ábra jobbra haladást asszociál. A foltmunkákat sem lehet mindig fejre állítani, gondoljunk például egy házat, fenyőfát, vitorlás hajót ábrázoló blokkra! Az egyes minták elforgatott változatait én önkényesen vizuális változatoknak nevezem. Ha ezt a lehetőséget is figyelembe vesszük, akkor a matematikailag különböző 22 mintából számtalan vizuális változatot is előállíthatunk, akár ferde sorokkal is.
Térjünk vissza a fehér felhőre. Ez a blokk az egyik átlójára tükörszimmetrikus, és a 2.a – 2.d ábrán látható alapelemek is önmagukban szimmetrikusak (a 2.d ábra csempéjének nincs tükrözési tengelye, ez a csempe forgási szimmetriával rendelkezik). Az ilyen csempéknél egyes tükörképek forgatással is előállíthatók. A fehér felhőből nem kell tükörképet varrni, a 4.a ábra függőleges oldalára tükrözött képét, a 4.c ábrát, óramutatóval megegyező irányban 90 fokos elforgatással hozzuk létre. A vízszintes oldalára tükrözött képét, 4.d ábra, ellenkező irányú forgatással állíthatjuk elő. Így nyilvánvaló, hogy a szimmetria csoportokra vonatkozó szabályok szerint nem lehet ebből a blokkból 22 féle mintát előállítani. A matematikai valóság nagyon fukar, egy átlósan szimmetrikus blokkból mindössze egy mintát ismer el, az 5.e ábrán láthatót.. Ezt a csoportot a szakirodalom általában tradicionális blokknak, vagy patchworknek nevezi, bizonyára nem véletlenül. No azért nem kell elkeseredni, mi foltvarrók vagyunk, és mi mindent varrhatunk, ami szép és harmonikus. Fittyet hányva mérnökmatematikusi képzettségemnek a szabályokat negligálva nekiálltam megszerkeszteni a fehér felhőből 24 féle csempemintát. A munka eredményeként 12 különböző változatot kaptam, ehhez még hozzáadtam az első tükörképét, és így 13 egymástól különböző harmonikus mintát állítottam elő. Még szerencse, hogy nem vagyok babonás! Ezeket a mintákat mutatja az 5.a-5.m ábrasorozat. A sorminták változatait végig szerkesztve 11 különböző mintát kaptam, amelyeket a 6.a-6.k ábrasorozat mutatja be. A 7.a és 7.b ábra sormintáit már nem a csempézésből kiindulva született, különböző félig meddig kötetlen variáció eredménye.
No, ezek után megpihenhettem volna a babérokon, de nem tettem, tovább kattogott az agyam és szorgalmasan nyomkodtam a billentyűket és huzigáltam az egeret, hogy a különböző mintákból takarókra való terveket készítsek. A rajzokból kettőt mutatok be. A 8.a ábra a legegyszerűbb mintázatból állt elő, a négy negyed az 1.a minta elforgatásaiból áll. A 8.b ábrán látható mintázat a 6.g ábrán látható sormintából jött össze. A takarók szépségét fokozza a jól megválasztott bordűr. Ez lehet bármilyen sorminta szépen kialakított sarokrésszel. Erre két példa a 9.a és a 9.b ábra. Befejezésül még egy érdekesség: blokkból megvarrható a 10.a ábrán látható Z blokkra hasonlító minta. Ha ezt veszzük kiindulási alapnak, mint egy aszimmetrikus csempét, akkor ebből 24 féle szabályos, szimmetrikus felületkitöltő mintát és 24 féle sormintát lehet kialakítani. Bár meg kell jegyeznem, hogy takarókra szegélynek a 15 cm alapméret már túl nagy, a legegyszerűbb is 30 cm széles lesz.
Remélem, hogy rajzaim és ezen kísérő szöveg fokozza majd a jól kitalált társasjáték izgalmát.
Kellemes öltögetést kívánok Gelencsérné Lazarovits Klára Budapest, 2005 május 10.
|
||
