A NYÍREGYHÁZI EVANGÉLIKUS NAGYTEMPLOM RÖVID
TÖRTÉNETE
Nyíregyháza egyetlen műemléke az evangélikus templom. A Szarvasról és
környékéről 1753-ban betelepített tirpákok keményen küzdöttek vallásuk
szabad gyakorlásáért. Első, ideiglenes csűrtemplomukat, amelyik a Kossuth
tér délkeleti oldalán állott, a Helytartótanács leromboltatta. A tirpákok
II. József türelmi rendeletének köszönhetően emelhettek új kőtemplomot,
amelynek alapkövét 1784. március 25-én helyezték el az egykori kuruc
temető helyén, a kijelölt helyen, a mai Luther utcában, a régi város
legmagasabb pontján.
 |
Tervezője és építője egy olasz mester
volt, Giuseppe Április - aki
mindig áprilisban érkezett, amikor felszáradt a vendégmarasztaló sár -
eredeti neve ismeretlen. Az ácsmunkákat Johann
Georg Oswald tokaji mester
végezte. Az elkészült templomot 1786. október 22-én szentelték fel. A
torony tíz évvel később készült el. Az egyházközség első 28 mázsás
harangja 1802-ben készült, amibe beleöntötték a szarvasi telepesek által
hozott harangot is. Az ötven méter magasságú toronyban függő harangot
1888-ban újraöntötték. A templom eredeti homlokzata, külseje a
Helytartótanács kikötésének megfelelően, dísztelen volt. Az eredeti,
egyszerű kőből készült ajtó- és ablakkereteket, a keskeny övpárkányt
színárnyalatáról lehet felismerni. A sivár templom ridegségét fokozta,
hogy nagy mérete egyszerű szerkezettel párosult. |
Nyíregyháza törekvő lakosai nem békéltek meg ezzel az állapottal.
1817-ben sekrestyét építettek, az 1820-as évek közepén a torony
magasítására született terv. Az 1832-es helyi tűzvész alkalmával megrepedt
a templom boltozata, a kár helyreállításához kérték a hívők segítségét.
1850-1860 között klasszicizáló neobarokk, majd 1885-1886-ban eklektikus
stílusú átalakítás következett a külső homlokzaton. A sima homlokzatok
ablakai köré ekkor neobarokk dekoráció került. 1885-ben készült a
főbejárat neoreneszánsz jellegű oszlopos kapuzata is, párkányfrízében
aranyozott, "ERŐS VÁRUNK AZ ÚRISTEN" felirattal.
Az eredeti bejáratot a
sekrestyekapura helyezték át. A sivár és szegényes külsőt végül ezzel az
1885-1886-os külső tatarozással sikerült tagoltabbá tenni. Az oldalfalakat
erőteljes falpillérekkel ritmizálták. A templom végleges külső képe az
1936-os tatarozás nyomán alakult ki.
 |
A torony alsó szintjén eredetileg
hegedűablak volt, amit befalaztak, és a főbejárat fölé 1927-ben 12
harangból álló harangjátékot szereltek fel, amely három dallamot tud
játszani (az Erős vár a mi Istenünk, a Jövel Szentlélek Úristen és a Ki
dolgát mind az Úrra hagyja kezdetű korálok kezdő sorait, melyek egyike
minden órában elhangzik.) A harangjáték Nyíregyháza város ajándéka volt
az egyházközség részére.
Az evangélikus templom belső tere impozáns. A falakat
Benczúr Gyula tervei szerint
1910-ben Gróth István, a Kossuth
Gimnázium rajztanára irányításával főiskolai hallgatók festették ki copf
stílusú, stukkó utánzatú mintákkal. A templomfalak neobarokk
díszítőfestése drapp-sárga-kék-arany színvilágú.
|
Az illuzionisztikusan megfestett "kupolák" felületét küllők osztják,
közeikben koszorú- és levéldíszítéssel. Ezt széles, markáns festett
párkányzatok és építészeti elemek övezik. A csegelyekben kék alapon
füzérdíszes kartusok, ill. koszorúban elhelyezkedő, az Ó- és Újszövetségre
utaló emblematikus motívumok helyezkednek el. A hevederíveken rozettákkal
díszített kazetták, a karzatok homlokoldalain feliratos kék mezők és copf
füzérdíszek, a karzat árkádíveinek bélletében pedig festett, keretmezős
osztás és koszorú-motívumok láthatók. A szín- és formabeli összhang a
templombelsőben tökéletesen megvalósult.
 |
Az 1910-ben készült orgona igen
kvalitásos neorokokó darab, építője
Rieger Ottó császári és királyi orgonagyáros volt. Több felújítás
után mára már hangversenyorgona, melyen minden hónap első vasárnapján
neves orgonaművészek koncerteznek. A zárópárkányok szép és lendületes, a
főoltár oromzatának vonalát ismétlőívelése, a felületek játékos
áttörtsége, melynek szolgálatában középen szellemesen, legyezőszerűen
szétnyíló orgonasípok állnak, s az aranyozott ornamensek jó művészi
kvalitása az orgonát a templom esztétikailag kiemelkedő historizáló
alkotásává avatja. A kihasasodó, balluszteres karzatmellvéd, közepén
nyolcszögű, "ERŐS VÁRUNK AZ ÚRISTEN" feliratú füzérdíszes táblával,
méginkább kiemeli a kórus esztétikai egységét. |
A főoltár feltehetően a máriapócsi görög katolikus templomból
származik. A rokokóba hajló barokk oltárépítmény gazdagon faragott,
készítője ismeretlen. Az oltáron az 1780 körül festett, a megfeszített
Krisztust ábrázoló kép látható.
A templom felújítása most is tart. Napjainkban készült el a torony sisak
cseréje és a toronygömb, a nap és csillag díszek aranyozása. A külső
felújítás tavasszal folytatódik.
A Gyülekezet pecsétjén az 1753 évszám olvasható. 2003-ban ünnepli a
Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség megalakulásának 250. évfordulóját, az
akkorra külsőleg teljesen megújuló Nagytemplomában.
Ez az ismertető korabeli dokumentumok
és mai újságcikkek felhasználásával készült: Nyíregyházán, 2001. október
22-én, a Nagytemplom felszentelésének 215. évfordulóján.
(G.A.)
