"Oly korban éltem én"

- Radnóti Miklós est -

A költő születésének 100. évfordulója alkalmából készült drámai ívű irodalmi összeállításban nem csupán Radnóti Miklós kedvelt költeményeiből, de kevésbé ismert prózai alkotásaiból is hallhatunk részleteket. Az Ikrek hava segítségével felidézzük a korán árvaságra jutott költő gyermekkorát, a Napló és a versek pedig betekintést engednek a világháború rémséges esztendőibe, a fogolytáborok embertelen mindennapjaiba.
"Akik kivégezték, nyilván nem tudták, hogy a kor egyik legkitűnőbb költőjére lőnek. Ha tudták volna, nyilván még egyszer belelőnek. A fasizmus és a kultúra kibékíthetetlen ellenségei egymásnak." - írta Hegedűs Géza.

"Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár"

"Kései sirató"

- József Attila est -

A József Attila centenárium és a "Vers éve" alkalmából készült
irodalmi összeállításban nem csupán József Attila költeményeiből, de
kevésbé ismert prózáiból is hallhatunk részleteket. A versek és egyéb
írások segítségével felidézzük a korán árvaságra jutott költő gyermek-
korát, a Mamához fűződő érzéseit, az 1920-1930-as évek politikai
hátterét, s József Attila viszonyát az őt körülvevő világhoz.

"A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden,
s nézik, nézik a csillagok."

"Feleségek felesége" - monodráma

Petőfiné Szendrey Júlia naplója, levelezése és Kerényi Ferenc
Júlia című monodrámája alapján írta: Patka Heléna

Dramaturg: Patka László
Jelmez: Sarkadi Nagy László
Rendezte: Dvorák Gábor

SZENDREY JÚLIA: Patka Heléna
PETŐFI SÁNDOR hangja: Kaszás Attila

A "Feleségek felesége" című monodráma a tragikus sorsú, sokat
szenvedett és sokat átkozott Szendrey Júlia emlékének kíván
tisztelegni. Júlia és Petőfi szerelmének különböző állomásai
- az atyai tiltás ellenére megkötött esküvő és a koltói mézeshetek -
mellett az 1848-as események és a márciusi forradalom történései is
megelevenednek az est során.
Júlia naplójegyzetei, levelezése és Petőfi Sándor néhány költeménye
segítségével próbáljuk felidézni Szendrey Júlia életének azon
szakaszát, amely Petőfihez, illetve a költő halála után az emlékéhez
kapcsolódik.

"Vallomás a Csodáról"

- Ady Endre Csinszka tekintetében -

"...Mikor mellé kerültem, az Élet már nagy pusztításokat végzett
rajta. Nyugalmas, édes boldogság helyett harcot jelentett az életünk.
Harcoltunk egymásért, és sokszor egymás ellen is..."
- írta Boncza Berta a naplójában.
Az előadás Csinszka szemével próbálja bemutatni Ady Endre
halhatatlan alakját. Tanúi lehetünk mindannak, hogy miként is lobbant
szerelemre a 16 éves kamaszlány az akkor már híres poéta iránt, hogyan
invitálta meg a költőt csucsai kastélyukba, s nyomon követhetjük
kapcsolatuk szövevényes történetét megismerkedésüktől, egészen Ady
haláláig. Boncza Berta naplóját, verseit, leveleit hívjuk segítségül,
hogy felidézzük az 1910-es éveket, a világháború rémséges esztendőit,
s Ady Endre életének utolsó, szenvedésekkel terhes időszakát.

"...Drága, fiatal életét égette föl a magyar versért, mert prófétás
látomásaihoz, fokozott érzékenységéhez - mi a költőt vátesszé tette -
kellett az altatóporokon, alkoholon, kábítószereken, szerelmen és
minden-fajta mérgeken keresztül kapott biztos öngyilkosság..."