"Oly
korban éltem én"
-
Radnóti Miklós est -
A
költő születésének 100. évfordulója alkalmából készült drámai
ívű irodalmi összeállításban nem csupán Radnóti Miklós kedvelt
költeményeiből, de kevésbé ismert prózai alkotásaiból is hallhatunk
részleteket. Az Ikrek hava segítségével felidézzük a korán árvaságra
jutott költő gyermekkorát, a Napló és a versek pedig betekintést
engednek a világháború rémséges esztendőibe, a fogolytáborok
embertelen mindennapjaiba.
"Akik kivégezték, nyilván nem tudták, hogy a kor egyik
legkitűnőbb költőjére lőnek. Ha tudták volna, nyilván még egyszer
belelőnek. A fasizmus és a kultúra kibékíthetetlen ellenségei
egymásnak." - írta Hegedűs Géza.
"Alszik
a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár"
"Kései
sirató"
-
József Attila est -
A
József Attila centenárium és a "Vers éve" alkalmából
készült
irodalmi összeállításban nem csupán József Attila költeményeiből,
de
kevésbé ismert prózáiból is hallhatunk részleteket. A versek
és egyéb
írások segítségével felidézzük a korán árvaságra jutott költő
gyermek-
korát, a Mamához fűződő érzéseit, az 1920-1930-as évek politikai
hátterét, s József Attila viszonyát az őt körülvevő világhoz.
"A
semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden,
s nézik, nézik a csillagok."
"Feleségek felesége"
- monodráma
Petőfiné Szendrey Júlia naplója, levelezése
és Kerényi Ferenc
Júlia című monodrámája alapján írta: Patka Heléna
Dramaturg:
Patka László
Jelmez: Sarkadi Nagy László
Rendezte: Dvorák Gábor
SZENDREY
JÚLIA: Patka Heléna
PETŐFI SÁNDOR hangja: Kaszás Attila
A "Feleségek felesége" című monodráma a tragikus sorsú,
sokat
szenvedett és sokat átkozott Szendrey Júlia emlékének kíván
tisztelegni. Júlia és Petőfi szerelmének különböző állomásai
- az atyai tiltás ellenére megkötött esküvő és a koltói mézeshetek
-
mellett az 1848-as események és a márciusi forradalom történései
is
megelevenednek az est során.
Júlia naplójegyzetei, levelezése és Petőfi Sándor néhány költeménye
segítségével próbáljuk felidézni Szendrey Júlia életének azon
szakaszát, amely Petőfihez, illetve a költő halála után az emlékéhez
kapcsolódik.
"Vallomás a Csodáról"
-
Ady Endre Csinszka tekintetében -
"...Mikor mellé kerültem, az Élet már nagy pusztításokat
végzett
rajta. Nyugalmas, édes boldogság helyett harcot jelentett az
életünk.
Harcoltunk egymásért, és sokszor egymás ellen is..."
- írta Boncza Berta a naplójában.
Az előadás Csinszka szemével próbálja bemutatni Ady Endre
halhatatlan alakját. Tanúi lehetünk mindannak, hogy miként is
lobbant
szerelemre a 16 éves kamaszlány az akkor már híres poéta iránt,
hogyan
invitálta meg a költőt csucsai kastélyukba, s nyomon követhetjük
kapcsolatuk szövevényes történetét megismerkedésüktől, egészen
Ady
haláláig. Boncza Berta naplóját, verseit, leveleit hívjuk segítségül,
hogy felidézzük az 1910-es éveket, a világháború rémséges esztendőit,
s Ady Endre életének utolsó, szenvedésekkel terhes időszakát.
"...Drága,
fiatal életét égette föl a magyar versért, mert prófétás
látomásaihoz, fokozott érzékenységéhez - mi a költőt vátesszé
tette -
kellett az altatóporokon, alkoholon, kábítószereken, szerelmen
és
minden-fajta mérgeken keresztül kapott biztos öngyilkosság..."