 |
 Frici weblapja-Macskák és kutyák független weblapja Tulajdonos és Szerkesztő:Frici |
|
Frici weblapja-Macskák és kutyák független weblapja Tulajdonos és Szerkesztő:Frici |
Cicus tartása-1
Kiskutyák és nagykutyák között
Előszó
Mi is az a környezet? Munkavédelem meghatározásának fogalma Hogyan viselkedjünk munkahelyen --------------------------------------- Mi minősül üzemi balesetnek? Egészségügyi alkalmassági vizsgálat Mit tegyünk baleset estén
Webmestereknek ajánló
|
New York történeteAz indiánokat meg a angolokat távol tartsa őket. Ez nem jött össze, mert az angolok tenger felől közelítették meg. Falat lerombolták az angolok, elnevezték a mostani New Yorkot Wolf street-nek. A volt folyómeder fekvésének kaptak nevet, amely fel lett töltve földel. Ilyen nevet kaptak: Pearl, Water, Front, South street. Akkoriban a legnagyobb település volt. Az utcákat, ne legyen összevisszaság, rendezetté tették. Földmérő ember tevékenyedet, közel tíz évig mire végzett vele. Sikerült feltérképezni, 1811-ben mutatták meg a város lakóinak. IX. században nagy volt a verseny a városok között. A pénzbevétel szempontból előnyösebb volt New York. New York fejlődéséhez hozzájárult a Houston folyó és Earye tó között csatorna kiépítése, mely a hajózást megkönnyítette. Akkoriban lovakkal vontatták a csatornán keresztül. A világon ez lett a legnagyobb csatornája. Kemény munkával épült meg. De megérte. A zsilipeket fából voltak, nem volt idő és sokáig teherbíró. Kikísérletezték a mai cementet. Mészkőt kiégetek, vízzel keverték. Megfelelőnek találták. Kővel elegyítették az egészet. New York közlekedésében szerepet kapott még a vasút kialakulása. Central park mesterségesen előállított létesítmény, szabadidő tökéletes eltöltésére. Azért is alakult, hogy sűrűn lakott épületeknél kevés volt a zöldterület. Így elkülönítették erre városrészt. Manhattan része lakatlan volt. Itt-ott kevés házzal. Olyan volt az elképzelés, mintha a természet saját maga hozta volna létre. Az utak kacskaringósra tervezték, de az egész terület téglalap alakú. Területen a sziklák voltak, s ezt figyelembe vették, elkerülték a utakkal. Sok embert megmozgatott, kemény fizikai munkával egy évtizedig. Dombokat és patakmedret alakítottak ki, fát ültettek. Akadt oly szituáció, jobban illeszkedjen a természet adottságaihoz, lesüllyesztették néhol az utakat. Ezt kőbányai robbantással fejtették ki. Zöldterület mellet megtalálható volt a mocsár rész, frankón kitakarítva, mesterséges tavat és patak lett. Köveket áthordták a patakmedreihez, valósághű legyen. Ezzel kialakították a vízesés utánzatát. A vízbázist a város csapadékelvezetése és a ivóvízzel táplálják még most is. El ne mocsarasodjon újra, gondosan leszűrik, visszaforgatják a tórendszerbe. New Yorknak megnövekedett elég rendesen a lakossága, s a kompok nem bírták tovább a terhelést. Megoldást kellet találni erre a problémára. A megoldás, hidat építeni. Így ez lett a Brooklyn híd1883-ban adták át, mely a leghosszabb függőhíd a volt. A tartópillér 85 méter magas, út meg 487 méter hosszú. Ez a kemény munka nélkül nem lett volna meg, köszönhető a homoktúró férfiaknak. Mit végeztek a hídon ezek az emberek? Először leírom a munkafolyamatot, hogy érthetőbb legyen. A híd tartópillért a víz alatt a folyómederbe rögzíteni kellet valahogy. Képzeljünk el, mint egy gyufásdoboz belseje és le van fordítva a víz felszíne felé lefele. Erre nehezéket teszünk és nyomódik le a akvárium aljára. Belül nagy nyomású a levegőt préselünk bele, hogy a víz be ne törjön. Az emberek is hasonló helyzetbe voltak, csak azzal a különbséggel a kitermelt földet és kőzetet el is kellet távolítani. Markolókanál segítségével, mely le lett eresztve a vízzel elzárt aknába. A gyufásdoboz helyet most engedjük le egy fából és vasból készült építményt, gondolatba ereszkedjünk le. Ennek neve, keszon. Egyre mélyebbre megyünk és elérjük a meder alját. Nehéz és párás a levegő. Minden egyes légvétel nehézkes. Közben a törmeléket lapátolva és csákányozva erősen izzadunk. Magas a páratartalom is. 24 - 25 métere vagyunk. Akkoriba nem ismer volt a jelenség, mert az emberek túl gyorsan emelkedtek fel a felszínre, fájdalom és szédülés tapasztaltak az ott levők. Valójában a vérben a nitrogén oldódik fel a vérben, elkezd gyöngyözni a erekben. Embóliát kapnak mire felérkeznek. Sokan azt gondolták részegek, pedig nem. Volt már mire hazatért, meghalt. Mai orvostudomány keszon betegségnek hívja. A kemény talaj miatt kénytelenek voltak kisebbeket robbantani, s ezzel könnyebben meglazították a meder kőzetét. A tartópillérerek mikor elkészültek, kifeszítették többi részét közé. Több halálos baleset történt itt is. A magasból lezuhanva szörnyethaltak. Örök tisztelet a munkájukért. |
|
||||
|