A tudomány mókuskereke

          
 
 
Tartalom:
  Mi a tértechnológia
  Miért húsba vágó a felvetés
  Miért félek a tértechnológiától
  Hogyan közelítsük meg a problémát
      Békés célú eszközök állami kézben
      Békés célú eszközök szervezetek és magánszemélyek használatában
      Álcázott békés célú készülékek az állami szektorban
      Álcázott békés célú berendezések a szervezetek ill. magánszemélyek kezében
      Harci célú berendezések államok kezében
      Harci célú berendezések szervezetek kezében
      Harci célú berendezések magánszemélyek kezében
  Egyéb hatások
  Mókuskerék
  Együttműködés
  Tértechnológia - Irodalmak
  Tértechnológia társadalmi hatások - Irodalmak
  Linkek

 

Írásomat figyelemfelhívásnak, vitaindítónak szánom, hiszen nincsenek közgazdasági ismereteim, amelyek hitelessé és megbízhatóvá tennék a következtetéseimet. Még azzal sem dicsekedhetem, hogy a magam fejéből pattant ki mindahány gondolat. Barátokkal, ismerősökkel való beszélgetések során majd félszáz aggódó észrevétel gyűlt össze, ez inspirálta, hogy egységes keretbe foglaljam a legfontosabbakat. E meglátásokkal szeretném ráirányítani a figyelmet részben az új, küszöbön álló térenergia- és az ezt használó tértechnológiai eszközök elterjedésének nemkívánatos társadalmi következményeire, részben pedig a társadalom és a tudományos felfedezések összhangba hozásának szükségességére. A tudományos felfedezéseknek egyre inkább olyan társadalmi hatásai kezdenek kibontakozni, amelyek -megfelelő társadalmi felkészülés híján- az egész földünk és az emberiség létfeltételeit is veszélybe sodorhatják.

tartalomhoz

Mi a tértechnológia

Olyan műszaki megoldásokat neveznek gyűjtőfogalommal (az erre szakosodott kutatók) tértechnológiának, amelyek segítségével többlet-energiához jutunk a befektetetthez képest, vagy akár befektetés nélkül jutunk használható (pl. villamos) energiához. Ezek a műszaki megoldások gyakorlatilag bármiféle elvűek lehetnek: mechanikus, áramlástechnikai, elektronikus, mágneses elvek, sőt olyan fizikai effektusok is szerepelnek a palettán, amelyekhez a fizika nem társít egyetlen ma ismert alapelvet sem. A kutatók az "ajándékba kapott" energiát azzal magyarázzák, hogy a körülöttünk lévő tér -bárhol vagyunk is- energiát tartalmaz. Megfelelően konstruált eszközökkel, a folyamatban résztvevő fizikai jellemzők változásainak előidézése esetén ez az energia-óceán hozzáférhető. Állításaikat egy műszakilag jól követhető ún. Szimmetria Elmélettel valamint számtalan gyakorlati ős-berendezéssel támasztják alá, amelyekben az energia-megmaradás megszokott elve felborul, így jutunk a várva-várt többlet-energiához.

Állítják ezek a kutatók azt is, hogy a "hivatalos" tudomány előtt sem ismeretlenek ezek az energetikailag érdekes effektusok: példának Puthoff és Szaharov Nobel-díját (Ld. Magyar László: "Ismeretlen ismerős" cikkét az UFÓ magazin 2002. júliusi számában, valamint "Tértechnológia - áldás vagy átok" című cikkét UFÓ magazin 2002. augusztusi számában), valamint Jonathan V. Campbell (NASA) szabadalommal (6 317 310/B1) emlegetik (Ld. Dr. Egely György: "Újdonságok a tértechnológiában" című cikkét az UFÓ magazin 2002. szept. számában), akik ugyanezen elvek felfedéséért kaptak elismerést. A tudományos eredmények viszont a katonai felhasználás fegyvertárában kötöttek ki, s nem kerültek nyilvánosságra. A civil fizikusok állítólag -hajlok rá, hogy elhiggyem- általában szkeptikusan, minden -még a cáfoló célú együttműködést is mellőzve- viszonyulnak ezekhez az érvekhez, beleértve az 1000 oldalra rúgó szakirodalmak átgondolását is.

Ha hinni lehet az elméleteknek és az eddig összegyűlt készülékeknek, mérési eredményeknek, akkor egy valóban korlátlan energiaforrást tudhat magának az emberiség, feltéve, hogy a kutatáshoz a civil szféra, pontosabban az elkötelezettséget vállaló civil kutatók megfelelő mennyiségű pénzt és műszaki erőforrásokat tudnak teremteni.

tartalomhoz

Miért húsba vágó a felvetés

Közel fél éve gyűjtögetem a tértechnológiával foglalkozó cikkeket. Kezdetben tettem ezt műszaki érdeklődésből, majd fokozatosan átéreztem a társadalmi hatások és következmények elemzésének fontosságát is. Míg a műszaki elvekről és megoldásokról kötetekre rúg a bárki által hozzáférhető szakirodalom, a társadalmi hatásokról 4-5 oldalnyi terjedelmű és szerintem meglehetősen hiányos eszmefuttatásokat találtam mindössze. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a kutatók általában a műszaki kérdésekre koncentrálnak, nem tekintik viszont feladatuknak a társadalmi hatások elemzését, még kevésbé a társadalom "fogadóképességének" átgondolását. A felvetődő morális kérdéseket átugorva - azért tartom ezt a tényt katasztrofálisnak, mert -tudomásom szerint- nincsenek meg a megfelelő globális szervezetek, intézmények a tudományos felfedezések és a társadalmi fogadókészség összhangba hozására.

Nem csupán a tértechnológiai találmányoknál van ez így. A labda tehát a kutatóknak is fel van adva: az atomenergia megjelenése óta egyre inkább érezzük a találmányokat felhasználók (és bizony maguk a kutatók) felelősségének súlyát. Úgy tűnik, a tudomány fejlődése következtében a mind "ütőképesebb" találmányok társadalmi veszélyességüket tekintve is mind ütőképesebbek -fegyvernek is, hatalmi befolyásoló eszköznek is-. Valószínűleg nem kíván bizonygatást az az állításom, hogy a magas szintű találmányok -inkább előbb mint utóbb- a hadseregek berkeiben kötnek ki, s "nemzetbiztonsági érdekből" évtizedekre el vannak zárva a civil szférától. E rövid előzetessel az szeretném kiemelni, hogy manapság egyre inkább felelőtlenség a magas szintű találmányokat társadalmi hatások elemzése nélkül -tehát mindenféle döntés-előkészítés nélkül- közkézre adni, szabadjára engedni!

tartalomhoz

Miért félek a tértechnológiától

Mindaddig, amíg az ember a tértechnológiáról szóló írásokat nézegeti, (Dr. Egely György: Tiltott találmányok, Bevezetés a tértechnológiába I., II., III. kötet, vagy a már említett "Újdonságok a tértechnológiában" című cikket silabizálgatja az UFÓ magazinban), tekercseket, transzformátorokat, kondenzátorokat, rezgőköröket lát: igaz, néha szokatlan elrendezésben. Az emlegetett 30, 100 vagy akár 2000 Watt kivehető teljesítmény is ártalmatlan "játékszer" benyomást kölcsönöznek az úttörő berendezéseknek. Viszont ha belegondolunk, itt tulajdonképpen a végtelen energia kinyerhetősége elvének kézzelfogható demonstrációit látjuk piciben, elgondolkoztatóak e kísérletek! A mára kikristályosodott elméleti alapelvek ugyanis szintúgy érvényesek a Gigawatt teljesítmények tartományában, sőt kozmikus méretekben is, mint a néhány wattos kísérletezgetéseknél! Ez olyan -számunkra elképzelhetetlenül nagy- energiák mozgósítási képességét is jelentheti, amelyek inkább csak a csillagháborús filmeken láttunk eddig "munkálkodni". A valóban korlátlan energiák egyetlen másodperc alatt gőzzé változtathatják a bolygókat, a naprendszereket! A "korlátlan" energia szót bizony így (is) kell érteni!

tartalomhoz

Hogyan közelítsük meg a problémát

A veszélyek és nemkívánatos hatások feltérképezéséhez próbáljunk szisztematikusan, valamilyen rendszerben gondolkodni! Így kiküszöbölhetjük, hogy kimaradjanak bizonyos szempontok a vizsgálatnál, és ne csak az éppen eszükbe jutókkal foglalkozzunk. Nem lesz könnyű megállapítani a végleges, minden szempontot átfogó szisztémát, ezért többféle rendszerezési móddal is érdemes próbálkozni. Az alábbi csoportosítási rend (nem állítom hogy elégségesen) példaként mutatja, hogyan képzelem a szisztematikus megközelítésmód alkalmazását. Jelen esetben háromszor három, azaz kilenc féle lehetőség irányából közelíthetjük meg a társadalmi hatások elemzését.

Tervezési céljukat tekintve a tértechnológiai eszközök lehetnek:

  1. békés célú eszközök,
  2. álcázottan békés célú eszközök, amelyek valójában fegyvernek (is) használhatók,
  3. kifejezetten harcászati eszközök.

Használó szerint a tértechnológiai eszközök lehetnek:

  1. állami használatban
  2. különféle szervezetek használatában
  3. magánszemélyek használatában
tartalomhoz

Békés célú eszközök állami kézben

Ebben az esetben valószínűleg nagyobb, sokfelé osztható energia-rendszerről beszélnénk. Ebben az esetben:

tartalomhoz

Békés célú eszközök szervezetek és magánszemélyek használatában

Itt valószínűleg kisebb, de az egyéni felhasználás kereteit meghaladó berendezésekről lesz majd szó.

tartalomhoz

Álcázott békés célú készülékek az állami szektorban

tartalomhoz

Álcázott békés célú berendezések a szervezetek ill. magánszemélyek kezében

tartalomhoz

Harci célú berendezések államok kezében

tartalomhoz

Harci célú berendezések szervezetek kezében

tartalomhoz

Harci célú berendezések magánszemélyek kezében

tartalomhoz

Egyéb hatások

Végül pedig azokat a társadalmi hatásokat is szemügyre kell vennünk, amelyek használótól és építési céltól függetlenül egyaránt bekövetkezhetnek.

tartalomhoz

Mókuskerék

Ha a remélt előnyöket (valószínűleg kiküszöbölődnek a fosszilis energiahordozók alkalmazásából és emberöltőn belül várható elfogyásából származó gazdasági, környezetvédelmi gondok), nos ezeket az előnyöket szembeállítjuk a felmerült hátrányokkal és veszélyekkel, főként pedig a kívánatos társadalmi és tudati átalakításokkal, akkor azon is el kellene gondolkoznunk, vajon érdemes-e oly nagyon siettetnünk a tértechnológia ipari alkalmazását? Némi iróniával úgy is mondhatnám: ha a tértechnológia is megtermeli majd a maga negatív hatásait (vélhetőleg túlnyomórészt társadalmi, kisebb részben pedig környezeti vonatkozásban), akkor mi lesz majd az a "mégújabb technológia", ami kihúzza majd az emberiséget a maga csinált újabb slamiból? Talán egy olyan "hiper-szuper technológia", amely képes lesz szembeszállni a tértechnológiai fegyverekkel is...? Ki tudunk szállni valaha ebből a mókuskerékből...?

Kérem, lehet gondolkodni: hogyan fogjuk áthidalni a küszöbön álló tértechnológia veszélyeit? Társadalmi összefogással sem lesz könnyű felkészülni mindezekre, pláne, ha az országok kormányai hallani sem akarnak e technológiáról, hiszen a tudomány "krémje" még a cáfolatokhoz szükséges elméleti megismerést és együttműködést sem vállalja? Ha beköszönt a probléma, már valószínűleg késő! Először kéne tehát gondolkodni és felkészülni, aztán cselekedni, s nem fordítva! A tértechnológia előkészítés nélküli bedobása a közéletbe könnyen megadhatja a kegyelemdöfést a gazdasági és politikai széthúzástól, túlkapásoktól amúgy is szétzilált társadalomnak és ökoszisztémának!

Ugye, adja magát a kérdés: ha baj van, vajon ki viszi el a balhét? Ha a tudósok egymagukban, mindenki más bevonása nélkül döntenek a tértechnológia ipari elterjesztéséről, akkor felelősségben is részt kellene vállalniok. Igaz? Felvállalják? Alig hiszem. Akkor vajon kinek, vagy kiknek a felelőssége mindezekre időben odafigyelni?

Nos, úgy vélem, hogy olyan események következnek hamarosan a technikában, amelyek alaposan beírják magukat a történelemkönyvekbe! Csak legyen, aki majd el is olvashatja ezeket...

tartalomhoz

Együttműködés

Kérem, hogy akik érdeklődnek a tértechnológia legújabb eredményei iránt, de ugyanakkor -hozzám hasonlóan- aggódnak, hogy ezek a technikai lehetőségek ne a rombolás, a zsarnokság fergyvertárát gyarapítsák majd elsősorban, valamint hajlandók is némi időt, energiát áldozni ezekért a célokért, azokkal együttműködő összefogást szorgalmazok. Reményeim szerint ugyanis -ha kellő időben sikerül felhívni a közvélemény, a társadalmi kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek, valamint egynémely állami szerv figyelmét, a tértechnológia általános elterjedésének nemkívánatos hatásai talán csökkenthetők. A jelenlegi összefogás célja elsősorban az információgyűjtés lehetne, hiszen amíg a tértechnológia tudományos elfogadottságát nem sikerül mindenki előtt bizonyítani, addig nehéz lesz elérni ezeknél a szervezeteknél bármiféle veszély-megelőző együttműködést.

Szóbajöhető segítségek:

Az együttműködés többségéhez nem szükséges speciális fizikai ismeret (de nem árt). A bejövő információkat természetesen megosztjuk egymással. Az érdeklődőktől először egy e-mail-t szeretnék: csaladko@freemail.hu

tartalomhoz

Tértechnológia - irodalmak

Könyvek:

Újságcikkek:

Videó-kazetták:

  1. Egely György: Bevezetés - a szimmetria és a megmaradás szerepe a fizikában; Molnár György: Az Adams-motor működése és építési tapasztalatai.
  2. Egely György: A szimmetriamegsemmisítés módjai elektromos mezőknél, a mechanikában, gázkisüléseknél. Mi a közös a többletenergia-termelő gépekben?; Eperjessy András: Mozgó alkatrész nélküli energiatermelő gépek (Coler, Bóday, Hendershot, övcsat).
  3. Egely György: A szimmetriamegsemmisítés módjai II.; Geoffrey Spence: Többletenergia termelése elektronörvénnyel; Gonthár Szláva: Schauberger-típusú szerkezetek építése; Csőkör Csaba: A szimmetria szerepe a mechanikában, energiakinyerés mechanikus úton.
  4. Egely György: Tesla találmányai; Szamosközi János: A vákuum - vagy éter - a fizikában. Hogyan csapolható meg?
  5. Sarkady Dezső: Gravitáció és módosítása, antigravitáció (kísérletek); Egely György: Összefoglaló.
  6. Dobó Andor: A téridőszerkezet tulajdonságai és módosítása, a mozgások hatása a téridőszerkezetre; Csőkör Csaba: Mit jelent a gyakorlatban a téridőszerkezet változtatása?
  7. Csonka István: Gázkisüléses berendezések (Correa, Cserniczki); Keresztúri Ferenc: Vízbontásos készülékek építése.
  8. Egely György: A Vajda János-féle többletenergia-termelő gép alapelve; Sindely László: Az atommag szerkezetének szimmetriája. Hogyan épül fel az anyag?
  9. Sindely László - Dobó Andor: A tértechnológia tágabb lehetőségei. Az anyagátalakítás, a térugrás, az időutazás technikai lehetőségei; Gál Ferenc: Egypólusú generátorok építési tapasztalatai.
  10. Szabó László: A C-720-as generátor (mágneses motor) működése és építésének története; Molnár György: Az Adams-motor építésével kapcsolatos újabb eredmények; Szamosközi János: A vákuumenergia megcsapolása vákuumcellával. Termodinamikai anomáliák folyadékok és gőzök esetén.
tartalomhoz

Tértechnológia társadalmi hatások - irodalmak

Könyvek:

Újságcikkek:

tartalomhoz

Linkek

 

Budapest, 2002. szept. 11.

Fejér György

lap elejére