Mezők

A körlevelek szerkesztésekor már szó volt a mezőkről. Ott a törzsdokumentumba helyezett mezőnevek helyére minden egyes levélnél az adatforrásban szereplő tartalom kerül. Általában a dokumentumok készítésekor szükségünk lehet arra, hogy egyes helyekre ne “fix” szöveget, hanem olyan “azonosító jelet” helyezzünk, amely az aktuális feltételektől függően kap tartalmat. A leggyakrabban használt mezők egyike a PAGE mező, amely akkor kerül a dokumentumba, amikor az oldalszámozás parancsot adjuk. Az oldalon elfoglalt helye rögzített (ahová beszúrtuk), de tartalma minden oldalon más. Másik gyakori mező a DATE, amely akkor kerül a dokumentumba, amikor dátumot szúrunk be (automatikus frissítéssel). A beszúrt tartalomjegyzék is mező: Szó volt már a táblázatokba bevitt képletről is, ami szintén mező. A mezők általában hasonlítanak a képletekre: a mezőkód felel meg a képletnek, a mezőeredmény pedig a képlet által kiszámított értéknek.

A sokféle mező típusait a Szokásos eszköztár Beszúrás menü Mező sorára kattintva tekinthetjük át:

A mezőkódok kapcsos zárójelek { } között jelennek meg. Ezeket akkor láthatjuk (vagy rejthetjük el), ha lenyomjuk az ALT + F9 billentyűket vagy az Eszközök menü Beállítások parancsának Megjelenítés lapján töröljük (vagy kipipáljuk) a Mezőkódok ablakot.

Például a Dátum mező (a választott formától függően) a következőképen néz ki:

Mezőkód
Aktualizált érték
{TIME \@ “yyyy. MMMM d.”}
2000. október 11.
{TIME \@ “yyyy. MMMM d. dddd”}
2000. október 11. szerda
{TIME \@ “yy.MM.dd.”}
00.10.11.
{TIME \@ “yyyy.MM.dd. H:mm:ss”}
00.10.11. 17:06:51

A mezők zárójeleit nem írhatjuk be a billentyűzettel. Mezőket csak parancsok használatával lehet beszúrni vagy a CTRL + F9 billentyűk megnyomása után a megjelenő { } mezőzárójelek közé is írhatjuk a megfelelő adatokat (ha ismerjük őket).

A hivatkozásokat is mezőként tárolja a program. Ezt pl. így: { PAGEREF kereszthivatkozás \h } Ha megváltozik a dokumentum (más oldalra a hivatkozott könyvjelző vagy módosul a címsorok helyzete, szövege) a mezőket frissíteni kell az F9 billentyű vagy az egér jobboldali gombjának lenyomásával. Az Eszközök menü Beállítások parancsával előugró párbeszédablak Nyomtatás fülére kattintva mindig jelöljük be a Mezők frissítését.

A mező "kézzel" is frissíthető. A mezőként megadott szövegrészre a jobboldali egérgombbal kattíntva megjelenő párbeszédablakban kijelöljük a Mezőfrissítést. Ekkor az aktuális értékekkel felülíródik a régi szöveg (pl. a tartalomjegyzék, a dátum stb.).

Makrók

A dokumentumok készítése közben lehetnek olyan parancssorozatok, amelyeket többször, illetve több dokumentumban is használni akarunk. Például egy-egy kijelölt részt más (mondjuk angol) nyelvűnek nyilvánítunk. Ehhez (a Nyelv megadásánál leírtak szerint) négy kattintásra és közben egy nyelv keresésére van szükség. Az ilyen lépéssorozatokat egyetlen paranccsá (makróvá) fűzhetünk össze, így munkánkat gyorsíthatjuk.

A makró készítésének menete:

Oda visszük a kurzort, ahonnan a makróban tárolandó parancssorozatot el akarjuk indítani. (Amennyiben a parancsok egy kijelölt részre vonatkoznak, előzőleg kijelöljük a szükséges részt.) Az Eszközök menü Makró - Új makró rögzítése parancsával megjelenő párbeszédablakba beírjuk a készítendő makró (általunk választott) nevét.

Ha később egyszerűen akarjuk aktivizálni a makrót, hozzárendelhetünk egy billentyű kombinációt. Kattintsunk a Billentyűzet gombra és üssük le (egyszerre) a kívánt kombinációt (a következő oldalon látható ábránkon ALT+L).

Bezárás után a képernyőn megjelenő ábra jelzi, hogy a makró rögzítése elkezdődött. Ezután minden lépésünk a makróba kerül (az is, ha visszalépünk, vagy törlünk egy kiadott parancsot). Amikor befejeztük a sorozatot, lezárjuk a rögzítést a kis ábra alsó négyzetére kattintva vagy az Eszközök menü Makró - Rögzítés vége parancsával.

Az elkészített makrót bármikor (és bárhol) elindíthatjuk az Eszközök menü Makró - Makrók parancsával vagy az ALT + F8 lenyomásával megnyíló ablakból.

A makrót egy újeszköztár gombhoz vagy menüelemhez is rendelhetjük, hogy azt úgy használhassuk, mint a beépített Word utasításokat.

A Word a makrókat utasítások sorozataként rögzíti Visual Basic (régebbi változatoknál Word Basic) nyelven. A rögzített makrót a makrószerkesztő ablakban megnyithatjuk, és az utasításokat módosíthatjuk (ha ismerjük a Visual Basic nyelvet).

A makró másolásához, törléséhez vagy átnevezéséhez használhatjuk a Formátum menü Stílus párbeszéd ablakának Szervező paneljét.

Tanulmányok, cikkek, könyvek

Ugyan nem a szövegszerkesztő programhoz tartozik, de talán hasznos lehet egy főiskolai hallgató számára, ha egy “öreg” átadja tapasztalatait arról, hogy melyek az általa legfontosabbnak tartott szempontok egy “dokumentum” készítése során.

Gyakori, hogy egyesek értékes gondolataikat sem képesek érthető és élvezhető módon közölni. Ennek egyik legfőbb oka: nem számolnak az információ “fogadók” (olvasók, hallgatóság) érdeklődési körével, nem tudják, hogy a legfontosabb a motiválás! [Ez értelemszerűen vonatkozik konferencia-előadásokra, szakcikkekre, szakdolgozatra, szakkönyvekre. Nemcsak azt kell tudni, hogyan lehet ismereteket szerezni, hanem azt is, hogy lehet azokat hatékonyan közölni.]

Nem lenne helyes “általános sémát” adniaz írásos ill. a szóbeli szakmai információközlések felépítésére, de egy lehetséges vázlat talán segíthet az aktuális szempontok szerint célszerű változat kialakításához.

A legelső: a címadás. A cím legyen lehetőleg rövid, határozott, de szerény! Nagyon gyakori, hogy a tartalomhoz képest “túl nagy fát” ígér a cím. (Ebbe már sokan “elvéreztek”!) De az is hiba, ha a cím semmitmondó, túl általános, vagy túl szűk.

Célkitűzés

Ezután következhet a pontosabb megfogalmazás:

A téma modellje

Ezzel kezdjük tárgyalást. Ebben van elhelyezve

A vizsgálat programja

Ez a következő lépés. Itt írjuk le

A feldolgozás módszere és eredményei

A program végrehajtásának eredményeként kapott adatokról van szó. Ismertessük, hogy mi volt

Adjunk az eredményekről szemléltető eszközöket. Ezek lehetnek

táblázatok; grafikonok; karakterisztikák;
fényképek; “empirikus függvények”.

Az eredmények diszkussziója

A latin discussio szó szerint szó szerint vizsgálatot jelent. Általánosabb értelemben tartalmazza az elért eredmények verbális értékelését. Ide tartoznak:

További feladatok

Nekünk kell leírni (elmondani), hogy munkánkat nem tartjuk befejezettnek. A tapasztalatok alapján vázoljuk, hogy hogyan tovább. Ezért ismertessük

Nagyon fontos, hogy a szerző maga
(és ne majdan valamelyik bíráló)
mutasson rá elsőként a hiányokra!
A dokumentum elkészítésének eszközei A szövegszerkesztő csak eszköz, segíti a szép anyag kialakítását. A felsoroltak viszont a “jó” (tartalmas) anyaghoz adtak tanácsot. Sok sikert az alkalmazások során.


Irodalom

Kötelező

Dúl Imre: Prezentáció és grafika, PowerPoint '97 (Ekonometria CD, Szolnok), 2001. felsorolt részek

Ajánlott

Office 2000 Kalauz CD, Cyberstone Entertainment CD-ROM Kiadó és Fejlesztő Kft.
 



Vissza az elejére