Formázás

Amikor elkészültünk a szöveg írásával, akkor kezdhetjük a dokumentum formázását.

Mit

A formázás az egész dokumentumra, vagy annak egyes részeire vonatkozhat. A formázás előtt az egyes részeket ki vagy meg kell jelölni. A karaktereket, szavakat csak a kijelölés után formázhatjuk. A bekezdések, szakaszok formázásához elegendő a kurzort a bekezdés, ill. a szakasz valamelyik pontjára vinni.

Hogyan

Térjünk át az Oldalkép nézetre, hogy közvetlenül nyomon követhessük a formázás eredményét. A formázáshoz felhasználhatjuk a Formátum menü egyes pontjait, a Formázás eszköztár ikonjait, a Csere utasítást.

Karakterek formázása

Megváltoztathatjuk a karakter betűtípusát, félkövérré, dőltté tehetjük, aláhúzhatjuk, áthúzhatjuk, és még egy sor más formázást is alkalmazhatunk rá.

Lehetőségek

Egyszerre akár több különleges karakterformázást is alkalmazhatunk a párbeszédablak pipáinak bekapcsolásával, vagy több ikon megjelölésével.
Az árnyékolt, körvonalas, domború és vésett betűstílusok további eszközt nyújtanak fontos szavak és szövegrészletek kiemelésére.

Különleges karakterformázás az iniciálé. Párbeszédablaka előhívható a Formátum menü Iniciálé sorával. Csak egy bekezdés első szavára (ami lehet egy karakter is) alkalmazhatjuk.

Például: egy iniciálé.
 

Szavak formázása

A kijelölt szavak karaktereit - természetesen - ugyanazokkal az eszközökkel formattálhatjuk, mint az egyes karaktereket. Mód van azonban arra is, hogy egy dokumentumban több helyen előforduló szót a Csere segítségével (egy utasítással) átalakítsunk.

A szavakra további formázási lehetőségeink is vannak. Válasszuk a Formátum menü Betűtípus párbeszédablakában a Térköz és pozíció fület.

Ebben a betűköz és az elhelyezés alapértelmezettként Normál. Megadhatjuk a Ritkított (vagy sűrített) betűközt, és az elhelyezés is lehet emelt vagy süllyesztett. (A ritkításhoz tehát ne a Space billentyűt használjuk!) Az elhelyezés segítségével a Mértéke mezőben megadott értékkel az alapvonal fölé illetve alá helyezhetjük a kiválasztott karaktereket.

A Betűpárok alávágása bekapcsolásával engedélyezzük a Word-nek, hogy bizonyos betűpárok, betűkombinációk esetében automatikusan módosítsa a betűközt az egyenletesebb szövegkép érdekében, ha a betűköz a megadott mértéknél nagyobb.

Bekezdések formázása

A bekezdések a szavakra érvényes lehetőségeken túl továbbiakkal is formázhatók. Ehhez elegendő a bekezdést megjelölni (nem kell kijelölni, mint a karaktereket, csak a kurzornak a bekezdésen belül kell állnia). Ezután a jobb egérgomb megnyomásával megjelenő gyorsmenüből vagy a Formátum menüből kiválasztjuk a Bekezdés pontot. Az ekkor megjelenő párbeszédablakban változtathatjuk meg az adott bekezdés jellemzőit. (Az ábrán az egyes választási lehetőségeket is “kivetítettük”.) Figyeljük meg az alul látható Minta ablakot, amelyben mindig követhető a beállításaink hatása.

Igazítás

Az igazítás legördülő listából kiválaszthatjuk, hogy a bekezdés szövegének a szélét, illetve széleit, a behúzással módosítva, melyik margóhoz kívánjuk igazítani. Balra igazítás esetén a szöveg bal széle a baloldali margóhoz, jobbra igazítás esetén a szöveg jobb széle lesz a jobboldali margóhoz lesz igazítva. Középre igazítás esetén a szöveg minden egyes sorának a széle egyenlő távolságban lesznek a margóktól. Sorkizárt igazítás esetén a szöveg jobb széle a jobboldali, a bal szél a baloldali margóhoz lesz igazítva. A Word úgy húzza ki a szóközöket, hogy a sor szövege a lehető legegyenletesebb képet mutassa. Ezt a gyorsbillentyűkkel (lásd: Melléklet) vagy formázás eszköztár megfelelő gombjára kattintva is elérhetjük.

Behúzások

A bekezdések kiemelésére szolgál. Megadhatjuk a jobbra és balra történő behúzás mértékét. A beírt számtól függ, hogy a bekezdés jobb, illetve bal széle a megfelelő margóktól milyen távolságra helyezkedik el. A bekezdések behúzását változtathatjuk a Vonalzó segítségével is.

Térközök beállítása

A baloldalon beállíthatjuk a bekezdés előtt és után hagyott üres hely (térköz) mértékét, pontban megadva. Célszerű ezzel az eszközzel elválasztani a bekezdéseket, nem pedig üres bekezdésekkel (tehát nem az Enter billentyű ismételt lenyomásával).

A sorköz beállításával a sorok között kihagyott hely nagyságát határozhatjuk meg.

Tabulátor

A bal alsó Tabulátorok gombra kattintva megjelenő párbeszédablakon a bekezdésre érvényes tabulátorok helyét jelölhetjük ki.

A tabulátorok helyét a Vonalzó segítségével is változtathatjuk.

A Szövegbeosztás panel beállításai

A párbeszédablak Szövegbeosztás fülére kattintva kijelölhetjük pl. azt, hogy az adott bekezdés a következővel egy oldalra vagy (és) új oldalra kerüljön, megakadályozhatjuk a fattyú- és árvasorokat.

Sorok számozása nélkül: amennyiben az oldalbeállításoknál beállítottuk a sorok számozását, az erre a bekezdésre nem lesz érvényes.

Nincs elválasztás: nem engedélyezi az automatikus elválasztást a kijelölt bekezdésben.

A bekezdéseket gyorsbillentyűvel is formázhatjuk (lásd Melléklet).

Formázás stílusokkal

Igencsak fáradtságos munka lenne egy (hosszabb) dokumentum minden bekezdését egyesével formázni. Azt is meg kellene jegyezni, hogy különféle bekezdéseket milyenre akarunk átalakítani. Ennek elkerülésére “találták ki” a bekezdésstílusokat, amelyek tartalmazzák egy bekezdés megjelenésének összes jellemzőjét (összes bekezdésformázást, és bizonyos karakterformázásokat is). A bekezdésben lévő karaktereknek azonban saját karakterstílusuk lehet még akkor is, ha a bekezdéshez bekezdésstílust rendelünk.

Választhatjuk a Word normál sablonját (normal.dot) vagy a Formátum menü Stílustár listájából egy másik sablont. A módosítani kívánt bekezdés kijelölése után az alkalmazni kívánt stílust kiválaszthatjuk a Formátum menü Stílus listájából. A párbeszédablakon megtaláljuk a stílusok nevét, leírását, a benne lévő betűk mintáját és a bekezdés képét a stílusnak megfelelően.

A Módosítás a meglévő stílusok megváltoztatására, az Új stílus újak létrehozására ad lehetőséget. A Szervező a használt dokumentum és a Normál sablon között nemcsak stílusok, hanem kész szövegek, eszköztárak, és makrók cseréjét is lehetővé teszi. A Módosítás párbeszédablakában kattintsunk a Formátum gombra és válasszuk ki a megjelenő listából a módosítandó jellemzőt. (Ugyanígy kell eljárnunk, ha új stílust akarunk létrehozni.)

A továbbiakban a stílusok segítségével az egész dokumentum mind bekezdését, vagy csak a kijelölteket egyszerre formázhatjuk.Lehetséges - természetesen - a bekezdésen belül egyes szavakat a többi eltérő formázással ellátni (pl. a betűtípust megváltoztatni). Ezt nevezzük kézi formázásnak. A kézi formázás eltávolításához jelöljük ki a bekezdést: A CTRL + SZÓKÖZ a karakterformázásokat, a CTRL + Q pedig a bekezdésformázásokat törli.
 

Szövegdoboz

A szövegdobozok olyan, (megjeleníthető vagy elrejthető) kerettel határolt területek a dokumentumban, melyekbe külön szöveget írhatunk, mely független a dokumentum törzsszövegétől. Ezek használatának részletes leírását lásd Dúl Imre jegyzetében.
 

Hasáb

A dokumentumban (az egészben vagy csak egy-egy szakaszban) hasábokban helyezhetjük el a szöveget. A szöveg az egyik hasáb alját elérve a következő hasáb tetején folytatódik. Meghatározhatjuk a hasábok számát, szélességüket, és függőleges vonalakkal választhatjuk el a hasábokat.

Hasábokat kétféleképpen hozhatunk létre.

  1. A Szokásos eszköztár Hasábok gombjára kattintva, majd a kívánt számú hasábot kijelölve tudunk. Ez esetben a hasábok azonos szélességűek lesznek.
  2. A Formátum menü Hasábok pontját kiválasztva a megjelenő párbeszédablakban beállíthatjuk a kívánt hasábok számát, szélességét, térközét és elválasztását.
A hatókör listából választhatjuk, hogy mire legyen érvényes a beállítás: Oldal formázása

Az oldalak méretét és jellemzőit a Fájl menü Oldalbeállítás sorával vagy az élőfej ikonjára kattintva lehívott párbeszédablakon állíthatjuk be:

Itt is meg kell adnunk a hatókört. A mintán követhetjük a beállítások hatását.

Margók

A fenti, lenti, bal és jobboldali margók értékeit tág keretek között állíthatjuk. Azonban nem állíthatunk be annyira kis (vagy nagy) margóértékeket, hogy a szöveg bármely része kívül essen nyomtatónk nyomtatási területén. Az OK gomb lenyomása után a Word figyelmeztet minket erre, és megkérdezi, hogy ennek ellenére meg kívánjuk- e tartani a margóbeállításokat. A javítás gombra kattintva automatikusan módosít, a mellőz gombra kattintva megtarthatjuk azokat, de a nyomtatásban kiütközhetnek a hibák.

Kötésbeni margót akkor állítsunk be, ha a kinyomtatott dokumentumot a szélénél könyvszerűen össze akarjuk tűzni (lásd az ábra mintáját). A margók tükrözése ugyancsak könyvszerű dokumentumok esetében hasznos. Ennek bekapcsolása esetén a belső és külső margókat állíthatjuk együtt, a bal és. jobboldali helyett.

Az élőláb és élőfej pozíciója is a nyomtatási területen belül kell, hogy essen, de tetszőlegesen nagy helyet hagyhatunk ki a lap tetejétől, illetve aljától számítva.(Célszerű érték 2 cm, ha az alsó margó 2,5 cm.)

Papírméret

A papírméret fülre kattintva választhatunk szabványos vagy egyéni méretű papír szélességet és magasságot. Az írás irány lehet álló vagy fekvő helyzetű.

Elrendezés

Az Elrendezés fülre kattintva megjelenő panelen további lehetőségeink vannak az oldal tulajdonságainak beállítására.

A beállítások kezdőpontja lehet folyamatos, minden új oldal, csak a páratlan vagy páros oldalak, illetve minden egyes új hasáb. Beállíthatunk páros és páratlan oldalanként, illetve az első oldalon eltérő élőlábat és élőfejet. A függőleges igazítással meghatározhatjuk, hogy egy oldalon a szöveget az oldal felső és alsó széleihez képest hogyan igazítsa a Word: a felül opcióval a szöveg az oldal tetején kezdődik, a középen beállítás hatására a szöveg az oldalon középre fog kerülni, a kiegyenlített pont kiválasztása esetén pedig a szöveg sorközeit; úgy fogja módosítani a program, hogy a szöveg az oldal tetejétől az aljáig tartson.
A sorok számozása gombra kattintva előugró párbeszédablakon a sorok számozását különféle szempontok szerint állíthatjuk be.

Automatikus és kézi oldaltörés

Amikor egy oldal megtelik szöveggel vagy ábrákkal, automatikusan új oldal kezdődik. Ahol szükséges, ott kézi oldaltörést is beszúrhatunk.

Az oldaltörési beállítások segítségével szabályozhatjuk, hogy a dokumentum mely pontjain legyen automatikusan oldaltörést. Ezzel kiküszöbölhetők például afattyú- vagy árvasorok (az oldal tetején vagy alján egyedül álló sorok). Megakadályozhatjuk azt is, hogy egy bekezdés vagy egy táblázat valamelyik sorának egy része új oldalra kerüljön, vagy azt, hogy két, tartalmilag összetartozó bekezdés, például egy címsor és az azt követő szöveg, külön oldalon jelenjen meg (erre szolgál a Bekezdésnél az Együtt a következővel kijelölése, lásd Szövegbeosztás). Oldaltörést kezdeményezhetünk adott bekezdések, például fejezetcímek előtt (erre szolgál a Bekezdésnél az Új oldalra kijelölése), így azok mindig új oldalon kezdődnek.