Rém képek

A jövőt idéző képekbe itt-ott bizony rémisztő vonások is bekerülnek. Nemcsak a tudományos-fantasztikus irodalomban, de a szépirodalomban, újságokban, sőt még egyes tudományos közleményekben is az elgépiesedett társadalom, az elembertelenedett világ kataklizmája jelenik meg, amely végleg elpusztít mindent az emberi civilizációból. Nem mindig olyan végletekről van szó, mint Rossum robotjai esetében, amelyek fellázadva elpusztítják az emberiséget. A jóslatok néha "megelégszenek" azzal, hogy az ember elsatnyul, eltunyul, úgy festve le a jövő nemzedékeit, mint hordó nagyságú fejjel és csökevényes, vézna végtagokkal rendelkező torzszüleményeket. Az ember fizikailag elkorcsosul, az önmaga által teremtett "lények" kiszolgáltatott bábjává alacsonyodik.

Mindenkinek joga van az álmodozáshoz, s ha úgy tetszik, a rémálmok látásához is. De hát nem újság az emberiség történelmében a vészjósló hang, nem mentes attól a Biblia vagy a Kalevala, a görög mitológia vagy a magyar mondák világa sem. Ezek a hangok megsokasodtak az ipari forradalom kibontakozásakor - hogy a sok közül csak egyet, Goethe szavait idézzük a gépkorszak borzalmáról: "A mind nagyobb teret nyerő gépesítés gyötör és félelemmel tölt el, viharként lassan-lassan közeleg; de már egyenletesen felénk tart, meg fog érkezni, és le fog csapni."

Mintha csak a roboturalomtól való félelem jóslatát hallanánk. De van, aki kevesebbel is beéri. A nagy információs rendszerek kialakulása sokak szerint veszélyezteti az emberi szabadságot. A számítógépes adatbankok olyan eszközt adnak a hatalmak kezébe, amellyel sakkban tarthatják állampolgáraikat. De hát ehhez nem kell számítógép! József Attila is így írja:

     "Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek,

     Aktákba írják, miről álmodoztam, s azt is, ki érti meg,

     És nem sejthetem, mikor lesz elég ok

     előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg."

Igaz, a számítógépes rendszer több lehetőséget ad a számontartásra, és az adatok jogsértő felhasználására is. De mindez nem számítógépkérdés, hanem társadalmi-politikai probléma. Mint ahogy az is az, hogy a robotok terjedése az össz emberi munka könnyítéséhez, vagy tömeges munkanélküliséghez fog-e vezetni. A technikai fejlődésben visszaút nincs, de ez az emberiség válságát csak akkor okozhatja, ha ez nem jár együtt a társadalmi fejlődéssel, egy olyan társadalom kialakulásával, amelyben a fejlett eszközök nem kiváltságos kevesek uralmát és korlátlan vagyonosodását szolgálják, hanem az össztársadalom érdekét. Ennek világméretű megvalósulása nehezebb lesz, mint az elektronika, számítástechnika világméretű elterjedése.

De e nélkül, a szocialista világ kialakulása nélkül a közeli, s különösen a távoli jövő problémái nem oldhatók meg.