Számítógép az iskolában

Néhány éve hazánkban - és erre joggal büszkék lehetünk - olyan iskolai számítógépes program kezdődött, amelyhez hasonló a világnak kevés országában található. Ma már minden középiskolában van, és rövidesen minden általános iskolában lesz mikroszámítógép. Úgy gondolom annak, aki könyvünkben idáig eljutott, nem kell megindokolni e program szükségességét. Rövidesen nem lesz olyan szakma a világon, amelyhez legalább minimális számítástechnikai ismeret, jártasság ne lenne szükséges. Az általános műveltségnek elengedhetetlenül szerves része a technikai műveltség, és azon belül a számítástechnikai műveltség is.

Netán számítástechnika tantárgyra is szükség van az iskolában? Véleményem szerint a számítástechnikai kultúra terjesztését nem érhetné nagyobb támadás, mintegy ilyen kötelező tantárgy bevezetése. (Természetesen nem a számítástechnikai szakmákra felkészítő iskolákra gondolok, ahol ilyen tárgy a szakképzés miatt feltétlenül szükséges.) Az általános képzésben nem a számítógép felépítését, nem a 2-es számrendszert, a gép alkatrészeit, netán a bináris programozás bonyolult módszerét kell megtanítani. Nem a számítógépet, hanem a számítógéppel kell tanítani. Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket az általános műveltség megalapozásában, a képességek és jártasságok kifejlesztésében tud nyújtani a számítógépnek nevezett csodálatos eszköz. És ez elsősorban nem a számításokra való felhasználását jelenti. Természetesen matematikai feladatokat is meg lehet oldani a géppel, de ez csak parányi része a felhasználási területek sokaságának.

Gondoljuk egy pillanatra át mindazt, amiről az eddigiekben szó volt: rajzolás és zene, robotok és játékvasutak vezérlése, tervezés és irányítás…! Mind megannyi ragyogó lehetőség, amellyel az oktatásnak élnie kell. Mennyire más egy iskolai demonstrációs tábla, ha az azon megjelenő képek nem mozdulatlanok, hanem formájukat, összefüggéseiket a diák válaszától függően változtatják! Egy ilyen táblán megjeleníthető az emberi vérrendszer, a villamosenergia-hálózat, a kémiai reakciók vagy fizikai folyamatok törvényei, a matematikai tételek felismerésének és bizonyításának módjai. Világosabbá válhat a heurisztikus okoskodás jelentősége, a földrajzi vagy történelmi összefüggések szerepe.

Mennyivel izgalmasabbá válik a történelem tanulása, ha nemcsak egy ország (vagy terület) eseményeit tudjuk áttekinteni, hanem azt is megtudhatjuk, hogy ebben az időben más földrészeken, más országokban a tudományban és a technikában milyen változások voltak.