Számítógépes termelésirányítás

A számítógép szinte minden területen segítheti a termelésirányítást, pl. anyag- és készletnyilvántartás, személyzeti adatbank, pénzügyi adatok naprakész nyilvántartása, a hazai és nemzetközi piac helyzetének és változásainak figyelése, az együttműködő vállalatok adatainak nyilvántartása; árkalkuláció, árajánlat versenytárgyalásokhoz, a termékváltás, ill. termelésfejlesztés tervezéséhez szükséges prognózisok készítése, és i.t. De mindezek a feladatok döntés-előkészítő, és nem döntést hozó tevékenységet jelentenek. Ma már nincs akadálya annak, hogy a döntésre jogosult személyek naprakész információkhoz jussanak (egy, az asztalon levő képernyő és billentyűzet segítségével). De a gép csak az adatokat képes közölni, ill. egyes döntési változatokat képes összehasonlítani. A "jóslás" azonban nem algoritmizálható, a különböző minőségek számszerű (és objektív) összehasonlítása nem lehetséges; de még a számszerűen összehasonlítható jellemzők matematikai leírása is sokszor olyan bonyolult, hogy a feladatokat csak erős megközelítésekkel lehet számítógépbe táplálni. Annak ellenére, hogy számos - a vezetőket az adatfeldolgozással, az információk értékelésével segítő - számítógépes döntés-előkészítő programrendszer létezik, a végső szót mindig az embernek kell kimondania, és döntésének kockázatát is ő vállalja. Bármilyen "okos" is a gép, az okos vezetőt nem helyettesítheti.

Talán az egyik legszemléletesebb termelésirányító rendszer a villamos teherelosztás számítógépes irányítása. A hazai rendszert a Magyar Villamos Művek, a KGST együttműködési rendszert a prágai központ diszpécserszolgálata ellenőrzi és irányítja a megállapodásban rögzített program szerint. Ezek a diszpécserszolgálatok ügyelnek az energiatermelés és -fogyasztás egyensúlyára, ellenőrzik az egyes vezetékszakaszokon folyó áramokat, az egész rendszer hálózati frekvenciáját; közbelépnek, ha váratlan zavar keletkezik. Egy erőművi gépegység kiesése vagy a távvezeték-hálózat egy szakaszának hibája az energiaellátás átcsoportosítását teszi szükségessé. Olyan váratlan hideg miatt, mint ami pl. az 1984-85-ös télen volt, egész fogyasztócsoportokat kellett korlátozni.

A számítógépes termelésirányítás elterjedését bizonyítja, hogy ma már több mezőgazdasági nagyüzemben (az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is) jelen van a számítógép. A kép egy tehénistállóhoz tartozó takarmánykeverő üzem számítógépes irányítását szemlélteti. Minden tehén nyakában egy kis rádióadó van, fejésnél és etetésnél a számítógép azonosítja a tehenet, és a programnak megfelelően - a lefejt tej arányában - adagolja a takarmányt. A tehén lényegében egy komplikált mozgó, kémiai-technológiai berendezés, amelynek funkciója a takarmány átalakítása tejjé. A számítógép nyomon tudja követni a tehén egész életét, így a fajtanemesítésben, a takarmányok hasznosítási fokának növelésében és az "egyénre" szabott optimális takarmánykeverék kialakításában is segítséget nyújt a tenyésztőknek.