A termelési folyamat irányítása

A gép a termelési folyamat alapegysége. Ennek számítógépes irányításával nehéz és fárasztó emberi munkát takaríthatunk meg. De a termelési folyamat több, mint a gépek egymás melletti sokaságának munkája. Összehangolt tevékenységről van szó, amely a piackutatástól az anyagbeszerzésig, az energiaellátástól a munkaerő-gazdálkodásig, a gyártmány- és gyártástervezéstől a távlati tervek kidolgozásáig terjed. A termelőüzemek sokszínű munkájának összehangolása és irányítása bonyolult, emberi problémamegoldó tevékenység, amelyet sohasem helyettesíthet valamiféle gép. De itt is, mint lényegében minden emberi tevékenységben, segíthet a számítógép. Néhány példa Withington. F. G.: A számítógép a valóságban c. könyve nyomán:

Egy nagy cukrászüzem új sütödét épített. Miután régebbi üzemrészeiben elég gyakran támadt nehézségük az alapanyagok adagolása miatt - a pazarlás vagy minőségromlás egyaránt ráfizetést jelentett a gyárnak - elhatározták, hogy az új üzemben számítógéppel vezérelt alapanyag-ellenőrző és -keverő rendszert helyeznek üzembe. A számítógép ellenőrizte és vezérelte mindegyik gép állapotát, és programjai alapján a megfelelő időpontokban adagolta az alapanyagok pontosan előírt mennyiségét. A beruházás költsége csaknem megkétszerezte az új sütöde létesítésének alapköltségét, működése viszont beváltotta a reményeket. Az automatizált üzem egyenletes minőségben és sokkal kisebb veszteségszázalékkal volt képes termelni, mint amit emberi irányítással bármikor korábban elértek.

Másik példa: Egy cég nagy pontosságú, de kis sorozatú alkatrészeket gyártott. Ehhez általános célú gyártóberendezésekre volt szükség, amelyben minden gép többfajta művelet elvégzésére képes. Az egyes gyártási sorozatok előtt rendkívül időigényes beállításokra volt szükség. Egy számítógépes termelésütemezési rendszer használata jelentősen segített a helyzeten. Éjjelente a számítógép a nap folyamán végzett munkát összehasonlította a tervezett munkával. Ennek eredményét egybevetette a következő napi új munka tervével, megállapítva gépenként a következő nap gyártási szükségletét, az anyagellátási és gyártási ütemtervet. Ezzel jelentősen egyszerűsítette a termelésirányítás feladatát. A rendszer azonban csak azután volt képes feladatát jól ellátni, miután menetközbeni visszajelzéssel is kiegészítették - lehetővé téve, hogy az előre meghatározott programot az aznapi váratlanul fellépő zavaró hatások figyelembevételével módosítsák. Ilyen zavar lehetett pl., ha egy nagyobb munkadarabot hibásan selejtesre gyártottak, rossz minőségű nyersanyag érkezett, géptörés, gépkiesés történt stb. Ez a példa különösen jól mutatja, hogy minél feljebb megyünk az irányítási rendszerben, annál inkább szükség van az előre megszabott vezérlési utasítások menetközbeni ellenőrzésére, vagyis a tényleges szabályozókörök kialakítására.