Az információs gép

Évente több millió szakcikk jelenik meg, a nyomtatott könyvek száma pedig meghaladja a százmilliót. Ebben a rengetegben tájékozódni nehéz, ezért életünk elképzelhetetlen lenne az információs gépként használt számítógép nélkül. Az adatigény egyre növekszik, és ez kényszerít az egyre nagyobb tárolókapacitással rendelkező gépek és perifériák létrehozására, amelyek nélkül az ún. adatbankokra gondolni sem lehet. A bankok pénzzel, az adatbankok adatokkal dolgoznak. A bank sem egyszerűen csak tárolja a pénzt, hanem azzal műveleteket hajt végre. Az adatbanknak csak egy része az adattár, a bank jelleget a tárolás mellett az adatokkal végzett műveletek (rendezés, értékelés, újabb információk nyerése) adja.

Egyetlen példa: egy könyvtár könyveinek nyilvántartása még csak adattár; adatbankká akkor válik, ha - valamilyen algoritmus segítségével - a bennünket érdeklő könyv címét megtaláljuk, vagy információt kapunk arról, hogy egy adott témával hány könyv foglalkozik stb.

Egy gyors számolás: mekkora tárolókapacitásra van szükség egy nagyobb könyvtár adatbankjához? Tegyük föl, hogy a könyvállomány 1 millió kötet: nyilvántartjuk minden egyes könyv szerzőjét, a címét, kiadóját, a kiadás évét, helyét, oldalszámát, 8-10 főbb tárgyszót, a raktári számát. A felsoroltak könyvenként mintegy 500 karakter nyilvántartását jelentik. 1 karakter a gépben 8 bit, tehát egyetlen könyvhöz 4000 bitre van szükség, 1 millió könyvnél így 4 milliárd bit (vagy 500 millió byte) a tárolási igény. A pénzügyi, termelési, népesedési, közművesítési adatbankok tárolóigénye ennél sokkal nagyobb, nem is szólva egyes katonai vagy össznépgazdasági információs rendszerekről. Érthető, hogy az a lehetőség, hogy egyáltalán lehet adatbankokat készíteni, valamint a meglevő gépek kicsiny tárolókapacitásának korlátja kényszerítő erővel hatott a fejlesztésre.

A számítógépes adatbankból rövid idő alatt olyan információkat is nyerhetünk, amelyekhez a szokásos módszerekkel hónapokra, ill. évekre lenne szükség.

Helyileg egy viszonylag kis kapacitású gép is sokat segített az információk feldolgozásában, azonban sok nehézség fakadt abból, hogy a különböző módszerekkel és különböző helyeken kidolgozott adatbankok nehezen, vagy egyáltalán nem voltak összeköthetők.

Ma már nincs technikai akadálya a számítógépes adatbank-hálózatok működésének. A lakásokban, ill. munkahelyeken elhelyezett mikrógépek közvetlen kapcsolatban lehetnek regionális számítóközpontokkal, és egységes hálózatban dolgozhatnak országos, vagy akár nemzetközi adatbank-rendszerként. Vajon mennyiben csak számítógép egy ilyen hálózatban elhelyezkedő gép?

Az információs igények egyre feljebb viszik a gép teljesítményének, tárolókapacitásának, együttműködési képességeinek határait, míg a folyamatirányítás egyre kisebb, önálló működésre képes egységek létrehozását teszi szükségessé.