Harc az információ -ért !
-val

Nagy bajban voltam, amikor ehhez a címhez értem. Úgy érzem ugyanis, hogy először az információ szóért kell harcolni. Széles körben uralkodik az a téveszme, hogy a hír, az adat és az információ ugyanazt jelenti. Annyira, hogy a Kossuth rádió néhány évvel ezelőtti "Hírek, tudósítások, információk" műsorát "Hírek, tudósítások" elnevezésre egyszerűsítette. Egy népszerű számítástechnikai könyv szakkifejezéseinek gyűjteményében "információ, lásd adat" szerepel. Valóban minden hír, adat egyúttal információ? Eredetileg a szó tájékoztatást, felvilágosítást jelent. Ma egyértelműen csak az olyan hír jelent információt, amely ismereteinket gyarapítja, korábbi tájékozatlanságunkat szünteti meg, és érdeklődésünkre is számot tarthat. Hiába halljuk, hogy mi lett egy futballmeccs végeredménye (hír), ha nem érdekel minket (nincs információtartalma számunkra). Az Ön számára, tisztelt Olvasó, valószínűleg nincs információtartalma annak az adatnak, hogy Budapest és Gödöllő között autópálya van. De egy külföldi számára, aki nem járt még hazánkban és térképről sem ismeri az országot, ugyanez az adat már információt jelent.

Az állandó információszerzés az élet és a civilizáció alapja. Miért állíthatjuk ezt ilyen határozottan?

Tudjuk, hogy a természet világa állandó mozgásban van, a változásokat létrehozó folyamatok végtelen sokaságából tevődik össze. Ezek a változások a természeti törvények szigorú rendje szerint mennek végbe. Az embert azonban nem elégíti ki az ezen törvények által megszabott irány. Az élethez, a civilizációhoz szükséges, hogy környezetünk jótékony hatásait erősíteni, káros hatásait viszont kiküszöbölni tudjuk. A természetben található anyagokat az embernek át kell alakítania ahhoz, hogy használni tudja. A természeti törvényeket megváltoztatni nem lehet, de mód van arra, hogy azokat irányítsuk. A folyó a magasabb helyről áramlik az alacsonyabb szintre, de ha gátat és csatornát építünk szabályozhatjuk, "munkára foghatjuk". A vad tűz félelmet kelt a legtöbb élőlényben (talán csak az orrszarvú az egyetlen, amelyet vonz a tűz; igaz azért, hogy széttapossa még a parazsat is). Az ember "gátat" épít a tűznek, megszelídíti azzal, hogy térbeli terjedését megakadályozza. Nem az áramlás vagy az égés törvényei változnak meg, hanem csak azok a feltételek, amelyek mellett érvényesülnek. Így képes az ember irányítani, szabályozni a folyamatokat, "megszelídíteni" a természeti erőket. Biztosak lehetünk-e abban, hogy mindig célunknak megfelelően alakulnak az események? Mi van, ha hirtelen árhullám megy végig a folyón, vagy ha hirtelen szél támad, amely széthordhatja tüzünket? Ezek olyan zavaró hatások, amelyek nagyságáról és idejéről korábban nem tudhattunk, és így megzavarják nyugodt életünket. A környezeti hatásokról, rendszerük működéséről, az általuk irányított folyamatokról szüntelen információt kell szereznünk, hogy a változásoknak megfelelően, időben beavatkozhassunk.