A nyersanyag

Mivel? A számítógép adatokkal dolgozik. Ezek az adatok lehetnek csak számok (numerikus adatok), számok és betűk (alfanumerikus adatok), rajzok és képek (grafikus adatok), hanghatások (auditív adatok), fényhatások (optikai adatok), vagyis elvben bármilyen jel.

Honnan? A számítógép által feldolgozandó adatok származhatnak belülről (a számítógép tárolójából, korábbi műveletek eredményeiből) és kívülről, valamilyen bemeneti (input) csatornán keresztüli forrásból. A bemeneti csatornák a legkülönfélébb érzékelőkkel lehetnek összekötve. A legegyszerűbb esetben közvetlenül a számítógéphez tartozó, vele egy egységet alkotó ún. perifériákon keresztül érkezhetnek az adatok. Ilyen periféria a billentyűzet, amely az írógéphez hasonló, és rajta keresztül numerikus és alfanumerikus üzeneteket tudunk a géphez továbbítani. Ez nyilván feltételezi a billentyűzetet kezelő ember tevékenységét. A számítógépek állandó perifériái az adatolvasó egységek. Mint említettük, régebben mágnesdobok, lyukszalagolvasók, majd mágnesszalag- és mágneslemezegységek szolgáltak arra, hogy onnan a működéshez szükséges adatokat és/vagy programokat a gép - közvetlen emberi közreműködés nélkül - beolvassa. Újabban olyan készülékek is vannak, amelyek gépelt szöveget, ill. kész rajzokat is képesek elolvasni. Ez az olvasás azt jelenti, hogy az optikai érzékelőből kapott jelek alapján a gép tárolni képes a rajz egyes pontjainak koordinátáit (kódjait), ill. hogy az egyes betűket "látva" azokat ugyanúgy értelmezi, mintha a billentyűzeten keresztül közöltük volna a géppel.

A bemeneti csatornák köre azonban ezzel még korántsem zárult le. Korábban már említettük, hogy a számítógép társadalmi jelentősége éppen abban rejlik, hogy megfelelő érzékelő- és beavatkozó-szervekkel összekötve képes az emberi munkát a monotonitás alól felszabadítani. A gép (elvben) ún. csatlakozóján keresztül összeköthető bármilyen jelforrással. Például: hőmérővel, nyomásmérővel, fényérzékelővel vagy bármilyen olyan érzékelővel, amely villamos jelet tud kiadni. Ehhez gyakran mérő-átalakítóra és/vagy jelformálóra is szükség van, de fontos, hogy elvben bármilyen jelet eljuttathatunk a számítógéphez. Ide sorolható, de azért külön is megemlítendő, hogy van néhány olyan vezérlőszerv, amely közvetlenül csatlakoztatható a géphez. Ilyen pl. a botkormányszerű ún. joystick, amelynek föl-le, jobbra-balra mozgatását a gép közvetlenül érzékelheti; vagy az ún. fényceruza, amelynek segítségével úgy használhatjuk a képernyőt, mint a rajzolásnál egy papírlapot.