Csak a neve változatlan

Számítógép = számításokra szolgáló gép? A kérdés értelmetlennek tűnik, ha az abakuszra vagy a mechanikus számológépekre gondolunk. Mi másra lehetne őket használni? Az elektronikus számítógépek esetében azonban más a helyzet! ezeket is számítások céljaira hozták létre, de működésük, felépítésük olyan, hogy helyesebb lenne logikai gépnek, algoritmikus gépnek nevezni őket. Hiszen hamar rájöttek arra, hogy minden olyan feladat megoldására alkalmasak, amelyek algoritmizálhatóak. Már az 50-es évek elején felhasználták a számítógépeket ún. verbális (betűkkel, szavakkal megadható) információk tárolására és feldolgozására. Ma már mindenki előtt világos: ahogy például a számok sorba rendezhetők, ugyanúgy egy névsort is szigorú betűrendbe lehet sorolni - ha az ábécé minden egyes betűjének számokat feleltetünk meg, növekvő sorrendben. Azt, hogy verbális információkat igen-nem információk sorozatára lehet felbontani, és így velük műveleteket lehet végezni, már korábban is felismerték. Lényegében ezen alapult Hollerith gépe is, lehetőségeit azonban (az adatok különféleségében) a lyukkártya mérete, ill. (a feldolgozás sebességében) az elektromechanikus jelfogók "lassúsága" korlátozta. A számítógépeknél elvileg ilyen korlát nincs. Csak a központi egységtől és az ún. háttértárak befogadóképességétől függ, hogy egyidejűleg hányféle adatot dolgozhatunk fel.

A számítógépet tehát rövidesen információs gépként is használták. És még tovább kell mennünk! Már a múlt században ismert volt, hogy a termelési folyamatok irányítása is algoritmizálható. Századunk 60-as éveitől kezdődően egyre szélesedik az a kör, amelyben a termelésirányítás egyes szakaszaiban számítógépek is részt vesznek. Miután a szükséges tárolókapacitással korábban csak a nagygépek rendelkeztek, ezért csak a központi diszpécserszolgálat segítésére gondolhattak. Az egyes munkahelyekről az adatokat távadók segítségével továbbították a központi géphez; a gép és/vagy a diszpécser döntésének megfelelő utasítást hordozó jelek "visszafutottak" a munkahelynél levő beavatkozó szervhez. A sok hibalehetőséget magában hordozó bonyolult rendszert a mikroelektronika kifejlesztése egyszerűsítette. A mikroprocesszorok elterjedésével a számítógép már beépülhet a gépbe, közvetlenül átveheti az embertől a gépek ellenőrzési, irányítási feladatait. És még mindig nem vagyunk a végén! A sakkautomaták, a szívritmus-szabályozók, a kórházak intenzív osztályain levő őrzőgépek, a gépkocsik vezetését elősegítő mikroszámítógép és még számtalan terület, amelynek egy-egy képét a következőkben még felvillantjuk - olyan, amelyen elhalványul, sőt értelmetlenné válik a számítógép elnevezése (nem véletlen, hogy az angol szóhasználat szerinti computer neve franciául ordinateur).