Százszor gyorsabban

1880-ban volt az Egyesült Államokban a 10. népszámlálás, amelyen 55 millió ember adatait gyűjtötték egybe. Az adatokat 36 féle szempont szerint csoportosították, és ennek elkészítéséhez 500 munkatárs 7 évig tartó számításaira volt szükség. Gondoljuk csak el, micsoda nyomasztó az ellentmondás a társadalmi igények és a technikai lehetőségek között! Mire elkészülnek a kimutatások, már nem is igazak, hiszen 7 év alatt a társadalomban, annak összetételében alapvető változások következhetnek be. Egy 27 éves német ifjú, Hollerith Hermann (1860-1929) izgatottan hallgatta végig a népszámlálásról szóló beszámolót. Milyen anyagi és erkölcsi sikert jelentene, ha sikerülne olyan gépet szerkesztenie, amellyel a feldolgozás ideje lényegesen csökkenthető! Talán éppen a Jacquard-kártyák adták az ötletet Hollerith-nek, de ő "szétszedte" a kártyákból álló szalagot. Minden lyukasztott kártya egy ember adatait tartalmazza, és csak végig kell menni rajtuk egy megfelelő elektromágneses számlálószerkezettel és kész az eredmény! Hollerith 1889. január 8-án kapta meg lyukkártya-gépére és elektromágneses számlálójára a szabadalmat. Ezzel a géppel az 1890-es népszámlálás adatait már 4 hét alatt értékelték. Ez nemcsak világhírnevet hozott Hollerith számára, hanem anyagi elismerést is. 1896-ban alapította meg vállalatát, amelynek 1924-től a neve: IBM (International Bussines Machines Corporation: Nemzetközi Irodagép-vállalat), amely ma is a világ legnagyobb számítógépgyártó cége.

Már szinte minden készen állt arra, hogy Babbage nagy gondolatát, a programozható számítógépet megépítsék. Az elektromágneses jelfogók (az ún. relék) lényegesen gyorsabban működtethetők, mint a tiszta mechanikus szerkezetek. Előbb csak irodai tabellázó-gépeket készítettek, majd századunk 30-as éveitől kezdve néhány számológépet is. A német Hollerith cég 1936-os tabellázó-gépe még rövid számolóprogram tárolására is alkalmas volt. 1941-ben helyezte üzembe Konrad Zuse a számítógépét, amelyben 2600 relé volt. (Ha ugyanezzel a módszerrel egy mai zsebszámológépnek megfelelő gépet akarnánk építeni, az 10-emeletes épületet foglalna el!)

A XX. század tudományos és technikai számítási feladatainak megoldására túl lassú és nehézkes az elektromechanikus gépek szerkezete.

Meg kell találni a gyorsabb működésű számítógép-konstrukciót! Megnőtt a számítások iránti igény a hadászatban is. Egyes ipari és harcászati döntések meghozatalához bonyolult és hosszadalmas optimalizáció-számítási munkákra van szükség. Egy nagy teremben sokszor több százan dolgoztak egy-egy számítási feladat egyes részeinek megoldásán az elektromechanikus számológépekkel.

Úgy látszik, "válságba" kerültek a bonyolultabb számításokat igénylő területek.