A keréktől a bütyköstengelyig

Hagyjuk tehát "sorsukra" egy ideig a számításokat és azok gépesítését! Térjünk vissza az ókorba egy más területhez, a termeléshez! De hiszen ennek semmi köze a számítások gépesítéséhez! - mondhatná valaki. Várjunk még az elhamarkodott ítélettel!

Valahol az évezredek ködös távolában már alkotott az ember valami olyat, ami "technéjének" zsenialitását különösen jól bizonyította: a kereket. A bot, a kőbalta, a tűz - mind olyan valami, amelyet a természet adott az ember számára. Igaz, hogy a követ és a botot át kellett alakítania, a tüzet is meg kellett szelídítenie - de kerék semmilyen formában nincs a természetben! Ki tudja, mennyi kínlódás, sikertelen próbálkozás vezetett annak felismeréséhez, hogy a szállításhoz ne csak szánt vagy fagörgőket használjanak. Hányszor hasadhatott szét a fatörzsekből leszeletelt körlemez, míg rájöttek arra, hogy abból kerék készíthető? A találmány szülőjét és születésének idejét pontosan nem ismerjük, de tudjuk, hogy az 5 évezreddel ezelőtti Ur városában már használtak kerekes harci szekeret (régebbiről nincs adatunk). A kerék nemcsak a közlekedést, hanem a termelőmunkát is segítette. A fazekaskorong, a rokka éppúgy a kerékelv alkalmazása, mint azt a nevében is tükröző vízikerék. A víz "erejének'; (energiájának) felhasználása nemcsak malmok üzemeltetését tette lehetővé, hanem például a kovácsmű

helyek munkáját is megkönnyítette. Ehhez csak egy "apró" felfedezésre volt szükség: az egyenletesen forgó, de nem egyenletes kör alakú kerékkel szakaszos mozgást is elő lehet állítani. Képünkön látható, hogy egy forgó hengeren elhelyezett egy vagy több bütyök képes kalapácsot vagy más - szakaszosan le-fel, jobbra-balra működő szerszámot mozgatni.

Minden szerszámhoz külön kerék kell? Ugyan minek! Hamar felismerték, hogy ha a kereket egyszerűbben kialakítható hengerrel helyettesítik, az egyszerre több eszközt is tud működtetni. A XIII. századra már kifejlesztették és elterjesztették ezt az ún. bütyköstengelyt. Persze a bütyköstengely csak annyit tud, hogy igen vagy nem: ahol van bütyök, ott "igen", ahol nincs, ott "nem" parancsot ad az eszköznek. Az "igen"-re például felemelkedik a kalapács, a "nem"-re pedig visszakerül eredeti helyzetébe, és ott is marad.

Vegyük észre, mi történt! A termelés egyes részfolyamataiban rendszeresen ismétlődő, szakaszosan egyenes irányú munkavégzésre volt szükség, pl. kalapálásra, fújtató mozgatására. Ismert volt a kerék, amely azonban csak egyenletes körmozgásra volt használható.

A nehéz fizikai munkát úgy lehetett kiváltani, ha a kereket bütyköstengellyé fejlesztik: ezzel megvalósítják az egyenes irányú mozgást.