Segít az elektromos motor

Az alapműveletek tömeges elvégzésére még ma is használnak (igaz, egyre ritkábban) Pascal és Leibniz elgondolásaihoz hasonló gépeket. Ezek alaptípusát 1887-ben készítette el a svéd Odhner. A működés elve egyszerű és az ábrán jól követhető. Lényegében egy bütyköstárcsa, csak éppen a bütykök száma változtatható. A T tárcsákon a mozgatható d pecekkel beállítjuk a szorzandónak megfelelő számértéket. A tárcsa szélén ennek megfelelő számú (f) bütyök válik szabaddá. A g karral megforgatva a b tengelyt, S-nél leolvasható a fordulatok száma (a szorzó számértéke) és Z-nél a szorzat. Ez a szerkezet egyszerű; vele a számolás gyorsabbá vált, de azért napokon keresztül sokjegyű számokat szorozni és osztani ezzel is nehéz fizikai munka volt. A segítséget itt is - mint oly sok területen - az elektromosság megjelenése jelentette.

A XX. század társadalmi-technikai fejlődése nehezen képzelhető el az elektrotechnika nélkül. Külön regénye van annak, hogy a legtisztább, a legjobban szállítható és alakítható energiahordozó, az elektromosság titokzatos erőből az emberiség szolgálójává vált, áthatva az élet minden területét. Egyszerűbbé, jobbá vált a gépek hajtása, a közlekedés, a világítás; kifejlesztették a hírközlés egészen új módjait. Mindez kihatott a számítások elvégzésének gépesítésére is. Most csak annyit, hogy "nagy" előrelépés volt a saját elektromos motorral rendelkező számológép. A működés elve persze változatlan volt, de a kar forgatásának fizikai munkáját átvette a motor. (Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy az elektromosság felhasználásával szinte egyidejűleg kialakult és terjedt a rádiózás is, és ennek hatása is érezhetővé vált a számítástechnika fejlesztésében!)

A kézi és az elektromos motorral készült asztali számológépek még néhány évtizeddel ezelőtt is a legelterjedtebb irodagépnek számítottak, talán csak az írógép múlta felül számukat.

Még ma is sok helyen működnek a Facit, a Cellatron, a Mercedes és más elektromechanikus számológépek. Már majdnem itt vagyunk a modern számítógépkorszak kapujában, de azért még ne szaladjunk ennyit előre! A technika fejlődése nem érthető meg, ha csak egy szakmára fordítjuk figyelmünket. A valóságban valamennyi terület egymás mellett és egymásra hatva fejlődött és fejlődik ma is. Még ez az egyszerű mechanikus számológép sem születhetett volna meg olyan tevékenységek gépesítése nélkül, amelyeknek - látszólag édeskevés közük van a számoláshoz.