Híres emberek a komputervilágban


Asimov, Isaac Babbage, Charles Bardeen, John
Brattain, Walter Houser Čapek, Karel Edison, Thomas Alva
Hollerith, Hermann Hvárizmi, Muhammad Ibn Músza Al Jacquard, Joseph Marfia
Kemeny, John George Kepler, Johannes Leibniz, Gottfried Wilhelm
Neumann János Pascal, Blaise Schickard, Wilhelm
Shockley, William Bradford Wiener, Norbert  

Asimov, Isaac

(1920-1992) orosz származású amerikai író, biokémikus, 1923 óta élt szüleivel együtt az Amerikai Egyesült Államokban. Vegyész-biokémikus diplomát szerzett. 1942 óta jelentek meg tudományos-fantasztikus írásai. A világszerte csak sci-finek nevezett irodalom egyik legnevesebb képviselője, megújítója. Irásaiban fantasztikus elképzeléseit is tudományos elvekre alapozta. Sok írása magyar nyelven is olvasható, ezek közül néhány: Én, a robot (1950), Alapítvány (1951), Alapítvány és Birodalom (1953), A halhatatlanság halála (1963), A biológia rövid története (1964), Az Alapítvány pereme (1982), Alapítvány és Föld (1985). A világegyetem építőkövei című tudományos dolgozatával (ez magyarul nem jelent meg) 1957-ben elnyerte az amerikai Edison Alapítvány díját.

Babbage, Charles

(1792-1871) angol mechanikus, feltaláló. 1822-ben táblázatok kiszámítására alkalmas számológépet szerkesztett, 1833-ban pedig bonyolult műveletsorok elvégzésére is alkalmas mechanikus számológépet tervezett. A számítógépek történetében munkássága úttörő jelentőségű, különösen a programvezérelt számítás elvének kidolgozásávaI.

Bardeen, John

(1908-ban született) amerikai fizikus, kétszeres Nobel-díjas. Először 1956-ban kapta meg a legnagyobb tudományos kitüntetést (közösen W. H. Brattain és W. Shockley, ugyancsak amerikai fizikusokkal) a tranzisztor-kutatásban elért eredményeikért, másodszor 1972-ben (közösen L. Cooper és J. R. Schrieffer amerikai fizikusokkal) a szupravezetési elméletükért.

Brattain, Walter Houser

(1902-1987) amerikai fizikus, 1956-ban J. Bardeen és W. Shockley amerikai fizikusokkal közösen Nobel-díjat kapott a tranzisztorkutatásban elért eredményeikért.

Čapek, Karel

(1890-1938) cseh író, újságíró. Több műfajban is találkozunk a nevével: írt drámát, fantasztikus és bűnügyi elbeszélést, regényt, újságcikket. Ő vezette be az irodalomba a "robot" szót. R.U.R. című drámája - a rövidítés jelentése: Rossum úr Univerzális Robotjai - 1920-ban született, ebben adta a mesterséges embernek a robot nevet. Sok műve olvasható magyarul, köztük az említett R.U.R. is. Néhány más műve: Betörők, bírák, bűvészek (1929), Harc a szalamandrákkal (1936), Az anya (1938) Az ellopott gyilkosság és más bűnügyi történetek (1968).

Edison, Thomas Alva

(1847-1931) amerikai feltaláló. Találmányainak száma jóval 1000 fölött van. Az ő nevéhez fűződik az első fonográf (a lemezjátszó elődje), az első szénszemcsés mikrofon, az első filmstúdió, majd az első filmgyártó vállalat, az első hosszú életű izzólámpa, az első villamos erőmű, s mindehhez azt is tudni kell róla, hogy sokoldalú tudását önképzéssel szerezte meg. Úgy nevezték: a Menlo parki varázsló (a New York melletti Menlo parkban volt a kutatólaboratóriuma).

Hollerith, Hermann

(1860-1929) német származású amerikai statisztikus, a egyik legismertebb számítógépeket gyártó világcég, az IBM elődjének megalapítója. Az 1890-es népszámlálás adatainak feldolgozásához szerkesztett villamos meghajtású számlálógépet és hozzá bevezetett egy lyukkártyarendszert. Az akkor alkalmazott lyukkártyaméretet (187,4 × 82,5 × 0,18 mm) ma is használják.

Hvárizmi, Muhammad Ibn Músza Al

(7802-846) perzsa-arab matematikus, csillagász, földrajzi író. Arab nyelven írta műveit. Az algebra tudományának megteremtője, az algebra szó egyik munkájának címéből származik (A cím kezdő szavai: Al Dsasebr...). Nevéből pedig egy fontos fogalom elnevezése ered: az algoritmus. Az ő művéből ismerte meg a korabeli Európa a tízes számrendszerbeli számok helyi értékeit.

Jacquard, Joseph Marfia

(ejtsd: zsákár; 1752-1834) francia selyemszövő és gépész. 1806-ban épített egy olyan, lyukkártyával vezérelt szövőszéket, amelyen a legbonyolultabb mintákat is el lehetett készíteni. Ez volt az első digitálisan vezérelt gép, amelyet szabadalmaztatójáról Jacquard féle szövőszéknek neveztek el, a textilipar pedig ma is használja a jacquardminta elnevezést.

Kemeny, John George

(1926-1993) magyar származású amerikai matematikus, Albert Einstein munkatársa. A BASIC programnyelvmegalkotója, jelentős szerepe volt az újabb generációhoz tartozó számítógépek fejlesztésében.

Kepler, Johannes

(1571-1630) német csillagász, a XVI. századi csillagászatban a legnagyobb. Elsősorban a Naprendszer bolygóinak mozgását kutatta, s erről három törvényt alkotott - ezeket azóta is Kepler-törvényekként ismerjük. Pontos táblázatokban foglalta össze a bolygók helyzetét, a számításokban volt segítségére Schickard számológépe. Azt hirdette, hogy az égi gépezet nem valamiféle isteni élőlény, hanem olyasvalami, mint egy óramű, amennyiben csaknem valamennyi mozgást egyetlen egészen egyszerű anyagi erő hoz létre.

Leibniz, Gottfried Wilhelm

(1646-1716) német matematikus, fizikus, filozófus. Első tanulmányát a matematika tárgyköréből írta, kombinatórikai problémákról. A négy alapművelet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) elvégzésére alkalmas számolószerkezetet szerkesztett, ami fogaskerék-meghajtással működött.

Neumann János

(1903-1957) magyar származású amerikai matematikus és vegyészmérnök. Ő építette meg az első modern számítógépet, Goldstine-nal közösen 1952-ben. Ő dolgozta ki a számítógépek működésének azt az elvét, hogy a gépben nemcsak az adatokat, hanem az adatok felhasználására vonatkozó utasításokat: a programot is ugyanolyan módon tárolni lehet. Ezt Neumann-elvű számítógépnek mondják. Egyik fontos munkája A számítógép és az agy.

Pascal, Blaise

(1623-1662) francia matematikus, fizikus, filozófus. 17 éves korában írta első tudományos dolgozatát, "Értekezés a mértani kúpok természetéről" címmel. 1642-ben édesapja számviteli munkájának segítésére olyan számológépet szerkesztett, amivel összeadni és kivonni lehetett. “A geometria elemei” című munkája később Leibniz munkásságára nagy hatással volt. Több tudományos dolgozatot írt elméleti űrkísérletekről: pl. Az űrrel kapcsolatos új kísérletek (1647), Értekezés az Űrről (1651). Csak halála után, 1670-ben jelent meg befejezetlenül maradt “Gondolatok” című műve.

Schickard, Wilhelm

(1592-1635) német matematikus, csillagász. Tanulmányozta a bolygók mozgását. Nevét leginkább az a fogaskerekekkel működő számológép őrizte meg, amit barátja, Kepler számításainak megkönnyítésére szerkesztett 1623-ban.

Shockley, William Bradford

(1910-1989) amerikai fizikus. 1956-ban közösen J. Bardeen és W. H. Brattain amerikai fizikusokkal Nobel-díjat kapott a tranzisztorkutatásban elért eredményeikért.

Wiener, Norbert

(1894-1964) amerikai matematikus, mérnök, a kibernetika tudományának megalapozója és egyben névadója. (A kibernetika a gépekben, automatákban és az élőlényekben végbemenő információs folyamatokat egységes nézőpontból vizsgálja, feltárja matematikai, logikai öszszefüggéseiket, törvényszerűségeiket.)



(A könyvben találsz még három nevet: H. H. Goldstine, S. Jobs és S. Wozniak nevét. Róluk egyelőre bővebb ismereteim nincsenek, azon kívül, ami a nevükhöz fűződik:

Goldstine Neumann Jánossal közösen építette meg a "Neumann-féle számítógép"-et.

Jobs és Wozniak különféle elemekből ún. Home Computert állított össze; az általuk alapított kis Apple cég a világ egyik legjelentősebb számítógépgyártó cége lett.


Ugrás:
Komputervilág címlapra
a honlap elejére
Címszójegyzékre