CAD

(ejtsd: ked) Az ang. Computer Aided Design (ejtsd: kampjuter éidid dizájn = számítógéppel segített tervezés) rövidítése. Az elmúlt évszázadokban egyre rohamosabban fejlődött az ipari termelés. Az egy munkás által előállított termékek mennyisége sokszorosára nőtt. A tervezés azonban igencsak elmaradt e mögött. Már ezrével ontották az autógyári szerelőszalagok a gépkocsikat, de a mérnökök és rajzolók még mindig egyenként rajzolták (és húzták ki tussal) a terveket - egészen addig, amíg a nagyteljesítményű számítógépek lehetővé nem tették a tervezési munka gépesítését is. Persze ne gondolja senki, hogy maga a tervezés gépesíthető! Az új gyártmányok terve mindig az emberi ötletek, a találékonyság, a képzelőerő terméke marad. De gépesíthető mindaz, ami ahhoz kell, hogy e gondolatok papírra kerüljenek. Ezzel a tervező felszabadul a fáradságos, egyhangú munka alól és a valóban alkotó tevékenységre összpontosíthatja figyelmét, így a termék rendeltetését, megjelenési formáját, működését, legfontosabb adatait határozza meg, esetleg több változatban. Ezt is támogatja a számítógép, amelynek képernyőjén a termék képe tetszés szerinti irányból megtekinthető, forgatható, megmutatható, hogyan illeszkedik majdani környezetébe, változtatható a színezés stb. Képzeljétek el, hogy pl. egy új autópálya tervezésekor a tervező “végigjárhatja” az útvonalat, megfigyelheti a kanyarokat, a jelzőtáblákat, a táj képét. Hasonlóan egy ház terve kívülről-belülről ellenőrizhető: menynyire van összhangban a környező épületekkel, milyen az egyes szobák elhelyezkedése, mennyire egyszerű vagy nehézkes egyes helyiségek elérése. A műszaki tervezés során meg kell határozni a termék véglegesnek szánt szerkezetét, alkatrészeit, ezek alakját, felületi kiképzését, az alkatrészlistát és az anyagszükségletet. Több nagyteljesítményű számítógép segítségével (amelyeknek általában két színes képernyője van, az egyik a rajzok, a másik a számok és szövegek megjelenítésére) ún. párbeszédes (interaktív) módban tervezik meg az elképzelt technikai rendszert. Az egyes elemekből összerakott részeket, ill. az egész rendszert (szilárdsági, gazdaságossági, esztétikai, technológiai stb. szempontok szerint) azonnal ellenőrizni, és szükség szerint módosítani lehet. Az eredményeket plotter és nyomtató veti papírra. A CAD adatbankja tartalmazza a tervezési előírásokat, a méretezéshez szükséges összefüggéseket, a felhasznált anyagok jellemzőit, a gyártáshoz felhasználható szabványos elemek adatait (műszaki rajzát is), a költségeket, a hatósági előírásokat stb. A végeredmény nemcsak az összes alkatrész listája, ezek pontos rajzai (részletrajzok), és az összeállítási rajz, hanem a megmunkálási és szerelési programok is. Végül a CAD segítségével megvizsgálható a termék várható működési tulajdonsága, várható élettartama. A CAD legnagyobb előnye, hogy gyors, eredményes tervezést, a piaci követelményekhez, divathoz, versenyhez való rugalmas alkalmazkodást tesz lehetővé. Teljes “kiteljesedése” a gyártással alkotott együttese: az FMS.

CD

Az ang. Compact Disc, ejtsd: kompakt diszk rövidítése. A CD olyan információtároló, amelyről a jeleket lézersugárral kell leolvasni. Legelterjedtebb formája 12 cm átmérőjű műanyag korong, amelyen vékony fémréteg van. Különösen alkalmas zene rögzítésére, tökéletes hanghűségével igazi élvezetet nyújt a CD hallgatása. (Sokan CD-lemezről beszélnek, ami hiba, hiszen a D a “disc” rövidítése, ami lemezt jelent. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy “camping-tábor” vagy “zene-muzsika”.)

Világatlasz CD-n

Az utóbbi években kezdték használni a számítógép-technikában adattárolóként. Neve: CD-ROM (lásd: memória), jelezve, hogy - egyelőre - csak olvasható. Ma már (2001) újra írható CD-k is kaphatók. De vigyázat: ezek - általában - csak azon a gépen olvashatók, amelyeken felírták! Egyre több CD-ROM kapható már, egy-egy lemezen többkötetes lexikonok, címjegyzékek (telefonkönyvek), irodalmi művek, képtárak, térképek és (természetesen) játékok. Előnye a mágneses tárakkal szemben, hogy sokkal több (650 MB - kb. 300 ezer nyomtatott oldalnak megfelelő) adatot tud tárolni. A számítógéphez csatolt CD-olvasók felismerik, hogy a betett lemezen hang vagy adat van, s így a számítógép hanglemez-lejátszóként is működhet.
 

CD-ROM olvasó egység

chip

(ejtsd: csip) Az ang. szó eredeti jelentése forgács, szilánk, szelet. A chip a modern számítógépek egyik legfontosabb alkotóeleme. A technikai fejlesztés során érték el, hogy néhány mm2 felületű lemezen olyan áramkört valósítsanak meg, amelyhez régebben több ezer elektroncsőre, kondenzátorra és ellenállásra volt szükség. Ez lett az alapja az ún. mikroelektronikának, a mikroszámítógépek kialakításának.

Nemcsak a számítógépeket építik fel chipekből, azok számtalan más eszközben is megtalálhatók. Így pl. háztartási gépekben, gépkocsikban, repülőgépekben, elektronikus szintetizátorban.

16 MB chip mintapéldánya


clock

(ejtsd: klok) Az ang. szó jelentése: óra. Minden számítógépben van egy olyan elektronikus egység, amely - mint pl. a karóra “ketyegése” - egyenletes ütemben ad jeleket. Ez a jel vezérli a számítógép működését. Ez az ütem ad “engedélyt” a többi egységnek adatok fogadására, ill. kiadására, a velük végzett egymás utáni műveletek egy-egy lépésének megkezdésére. E nélkül olyan felfordulás, káosz lenne a gépben, mint egy forgalmas útkereszteződésben, amikor elromlik a forgalomirányító lámpa. A számítógép minden tevékenysége ebben az ütemben megy végbe, mint amikor vezényszóra lépnek a katonák. A gépek sebességét ezzel az órajellel adják meg. Amikor azt olvasod, hogy 160 MHz, az azt jelenti, hogy másodpercenként 160 millió jelet ad ki az óra. Mennél nagyobb ez a szám, annál gyorsabb a gép. Persze, mennél gyorsabb a gép, annál pontosabbak és bonyolultabbak egyes alkotóelemei, s ezért drágább is.

CPU

(ang. Central Processing Unit, ejtsd: szentrál prószesszing junit = központi feldolgozó egység) A számítógép működésének központja. Amikor sorra következik egy utasítás, a CPU-nak kell “tudnia”, hogy az mit jelent, mit kell a következő lépésben csinálni.

A számítógép alaplapja. A nyíl a CPU-t jelöli

A központi processzor sorszáma jelzi fejlettségi szintjét. Az AT jelzésű mikroszámítógépek között a “leglassúbb” a 80286 jelzésű. Ennél több utasítást hajt végre azonos idő alatt a 80386, és még többet a 80486 jelű. A legújabb 80586-os jelű, ún. Pentium processzorok (amelyekben több millió tranzisztor van) másodpercenként többszáz millió utasítást hajtanak végre.

digitális

Az emberiség őstörténetében az állatok, a tárgyak számlálásához a kéz ujjait használták. Az ujj latinul: digitus (digitusz). Ebből a szóból alakult ki az angol digit (didzsit) = számjegy szó.
 

Digitális és analóg időkijelzés
számítógépen

Digitális minden olyan jel, melynek értékét egész számokkal adhatjuk meg. A mai számítógépeket - mivel a bináris (kettes) számrendszerben kifejezhető jelekkel (bit) dolgoznak - digitális számítógépeknek nevezik. Emiatt egyesek - tévesen - csak a bináris ábrázolást nevezik digitálisnak. Valóban: minden bináris szám digitális, de nem minden digitális szám bináris. A számrendszertől függően ugyanis digitális a tízes (decimális), a tizenhatos (hexadecimális), a nyolcas (oktális) szám is. Az ún. digitális órák pl. tizenkettes és hatvanas számrendszerben mutatják az időt. (Vigyázz! Minden digitális óra kvarcóra, de nem minden kvarcóra digitális; vannak köztük mutatós kijelzésű analóg órák, pl. a rövidlátók ezeket szívesebben használják.)


digitalizáló

Gyakran van szükség arra, hogy rajzokat, ábrákat, fényképeket be tudjunk vinni a számítógépbe. Nemcsak azért, hogy az editor segítségével elhelyezzük a leírt szöveg közé, hanem azért is, hogy módosítsunk, kiegészítsünk, egyes részeket töröljünk. Egyik lehetősége ennek a scanner, amelyben fénysugár tapogatja le az ábrákat. A másik az ún. digitizer (ejtsd: didzsitáizer = digitalizáló). Ennek van egy mozgatható nagyító üvegje, amelybe egy kereszt (ún. szálkereszt) van bevésve. Ráállítva a keresztet az alatta lévő rajz egy-egy pontjára, egy gombnyomással a számítógép megjegyzi a pont helyét. Pontonként végighaladva az ábrán, a gépben rögzítődik az ábra teljes képe. Az elmúlt években került piacra egy egészen  csodálatos eszköz, a digitális fényképezőgép. Ez látszólag olyan, mint egy “normális” fényképezőgép, csak éppen nem filmre, hanem egy mágneslemezre rögzíti a képet (akár színeset is). Ezt a lemezt aztán a számítógép be tudja olvasni, s attól kezdve ugyanúgy kezelhetjük, mint egy általunk készített számítógépes rajzot. A képen egy olyan - a számítógéphez kapcsolt - kamera látható, amellyel nemcsak fényképet, hanem digitális filmfelvételeket is lehet készíteni.


DOS

(ejtsd: dosz) Az ang. Disk Operating System, ejtsd: diszk operéting szisztem = diszk operációs rendszer rövidítése. Amikor a számítógépet bekapcsolod - rövid “gondolkodás” (valójában: önmaga ellenőrzése) után - a képernyőn látható, hogy a gép “munkára kész”. Ezt onnan tudod, hogy vagy ikon(oka)t látsz, vagy - ha nem a WINDOWS-t (vagy a Macintosh egyik gépét) használod - egy ilyenfajta szöveg jelenik meg:


C:\


Ez azt jelenti, hogy “készenléti állapotban” van, és a Winchester C: jelű területén lévő programokkal (adatokkal) lehet dolgozni.

A géppel együtt adják azokat a programokat, amelyek segítségével további adatokat, ill. programokat vihetsz be a gépbe. Ezek összessége a DOS. (A gyári DOS lemez több mint 30 file-t tartalmaz.) Ez teszi lehetővé a számítógép és a perifériák, ill. a számítógép és a használója közötti adatforgalmat. E nélkül a gép csak használhatatlan alkatrészek tömege lenne. A DOS feladatai: programok betöltése a lemezről a tárba és ezek elindítása; a billentyűzet olvasása, kiírás a képernyőre, ill. a nyomtatóra, a lemezek kijavítása, írás, olvasás, lemezes állományok létrehozása, másolása, törlése; a lemezek tartalomjegyzékének (könyvtár) létrehozása, karbantartása és listázása; a billentyűzetről kiadott parancsok értelmezése és végrehajtása; a működés közben fellépett hibák jelzése, ill. kezelése stb. Nehéz lenne itt minden programját felsorolni, vaskos kötetek ismertetik ezeket, és ráadásul állandóan fejlesztik, bővítik a rendszert. A mindig többet tudó változatokat egymástól egy háromjegyű számmal különböztetik meg (mennél “fejlettebb”, annál nagyobb a szám).
Ha Te is meg akarok tudni, hogy gépeden melyik DOS van, gépeld be az előbbi (bekeretezett) jel után: ver
(ami a version, ejtsd: verzson = változat rövidítése). Nekem régebben ezt írta ki: MS-DOS Version 5.22. Azóta már a 6.22 változaton is túl vagyunk. A Windows 98 “DOS”-ja ezt írja ki: Windows 98 [verziószám 4.10.199.8] (Vigyázat: a nagyobb sorszámú változatok általában értik a korábbiak utasításait, de fordítva nem!)

dpi

Az ang. dots per inch, ejtsd: dotsz per incs rövidítése = egy hüvelykre (collra) jutó pontok száma. Vegyél elő egy fényképet, és egy jó erős nagyítót. Ha elég erős a nagyítás, a fényképen pontokat látsz. Mennél több pont van azonos távolságon, annál finomabbnak látod (nagyító nélkül) a kép árnyalatait.
 

Ugyannak a képnek különböző értékű felbontása
Balról jobbra 50, 100, 200 és 300 dpi

A számítógép képernyőjén vagy a nyomtatóján megjeleníthető képek is ilyen pontokból állnak. Annál finomabb a rajz, mennél több az azonos felületen lévő pontok száma, de annál nagyobb helyet is foglal el a tárban a “kép” (pontosabban: az annak megfelelő bitek összessége). A számítógépnél a távolságot hüvelykben (ang. inch = 2,54 cm) adják meg. Leggyakrabban (ma) a 300 dpi értékkel találkozhatsz, de a nagyfelbontású képernyőknél ennél nagyobb értékek is vannak. A rajzoló programoknál csökkentheted a dpi értékét (természetesen csak a gép által lehetséges legnagyobbnál kisebb értékekre), aminek akkor van értelme, ha takarékoskodni akarsz a memóriával, vagy gyorsítani akarod a kinyomtatást, és nem kell nagyon finom rajzolat. A scanner (amivel képeket olvashatunk be a számítógépbe) is annál pontosabb (finomabb) rajzolatot ad, mennél nagyobb a dpi értéke (de annál drágább is a készülék!).



Következő Címszavak