I. Általános szempontok

1. Az óra célja és tartalma

Elérte-e az óra a célját?

Megfelelt-e a kitűzött oktatási-nevelési cél a tanulók tudásszintjének? Hogyan illeszkedett a tanítási anyag a tematikus egységbe?

Milyen oktatási-nevelési lehetőségek adódtak még az órán? Hogyan élt velük a nevelő? Miként sikerült megvalósítania a vázlatban tervezett feladatokat?

Hogyan épített a nevelő a tanulók előző ismereteire, meglévő készségeire?

Mennyire sikerült kihasználnia a tananyag kínálta belső és külső (más tárgyakkal való) koncentrációs lehetőségeket?

Hogyan győződött meg a nevelő az óra eredményességéről?

2. Az óra felépítése

Milyen sorrendben és mennyire logikusan követték egymást az oktatás-nevelés különféle szakaszai az órán?

Megfelelt-e az egyes órarészletek időaránya a kitűzött célnak és a tanítási egységnek? Mennyire jellemezte az óra felépítését a tudatosság és a változatosság?

3. Az óra szervezése

Megfelelő volt-e az óra előkészítése?

Milyen módszereket és munkaformákat alkalmazott a nevelő, ezek mennyire feleltek meg a tanítási egységnek és a tanulók tudás-, illetve készségszintjének?

Mi jellemezte a nevelő kérdéskultúráját? (Gondolkodás szintjei?)

Érthetőek, követhetőek voltak-e a tanulók számára a feladatok?

Mennyire voltak világosak, szabatosan megfogalmazottak a nevelő utasításai? Hogyan készítette elő a nevelő a tanulók házi munkáját?

4. A nevelői-tanulói együttműködés

Milyen volt az óra légköre, hangulata, a tanulók érdeklődése, munkakedve? Miként aktivizálta a nevelő a tanulókat?

Hogyan teremtette meg és tartotta fenn a munkavégzéshez szükséges fegyelmet? Hogyan értékelte a tanulók munkáját?

Milyen arányban volt az órán az elismerés, a dicséret és az elmarasztalás? Milyen volt a nevelő hangneme, a beszédkultúrája, a tanulókhoz való viszonya?

Hogyan befolyásolta az óra eredményességét a nevelő egyénisége, a szakmai és a tantárgy-pedagógiai felkészültsége?

5. Következtetések, javaslatok

Milyen eredmények állapíthatók meg összefoglalóan az óra egészéről?

Milyen kővetkeztetéseket vonhatunk le az órával kapcsolatban, milyen javaslatokat tehetünk a nevelőnek a jövőre nézve?

II. Kiegészítő szempontok az órák egyes didaktikai feladatainak elemzéséhez

1. Ismeretbővítés, az új anyag feldolgozása

Milyen ismeretek (fogalmak, törvények, szabályok, elvek) megtanítását tűzte ki célul a nevelő? Hogyan készítette elő az új anyag feldolgozását? (problémafelvetés, korábbi ismeretek mozgósítása, egyéb motiválás)

Milyen (induktív vagy deduktív) módszert alkalmazott az órán az új ismeret megtanításához? Mennyire helyesen választotta ki a nyelvi szemléltetés anyagát?

Induktív módszer esetén elegendő volt-e a bemutatott tényanyag az általánosításhoz? Milyen lépésekben történt a nyelvi tények megfigyelése, a szabály megfogalmazása?

A táblai munka, az egyéb kísérő szemléltetések elősegítették-e az új ismeret megvilágítását? Mikor és hogyan írtak vázlatot a tanulók az új anyagról?

2. Ismeretek megszilárdítása alkalmazása, gyakorlás

Miként kapcsolódott össze az ismeretek tudatosítása az alkalmazással?

Mennyire felelt meg a gyakorlás módja (módszerei, munkaformái) az alkalmazott ismeretek természetének?

Megfelelt-e a feladattípusok kiválasztása az egyes tantárgy-pedagógiai alapelveknek? (tudatosság, célszerűség, arányosság, változatosság, szemléletesség, fokozatosság)

Milyen szintre jutottak el a tanulók az órán az új ismeretek alkalmazásában? Mennyire szolgálták a gyakorlatok az önálló alkalmazás készségének a fejlesztését?

Miként érvényesítette a nevelő a gyakorlásban a szövegszemlélet, a nyelvhasználat-központúság elvét?

3. Készségek, képességek fejlesztése

Milyen képességek, készségek fejlesztését tűzte ki célul a nevelő?

Megfelelően szolgálták-e a felhasznált eszközök, a kiválasztott módszerek, a munkaformák a tanulók képességeinek, készségeinek egyéni differenciált fejlesztését?

4. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés

Milyen szempontot választott a nevelő az ismétlés és/vagy az összefoglalás alapjául? Miképpen történt az egyes anyagrészek közötti összefüggések feltárása?

Milyen kísérő szemléltetést (táblázatot, szerkezeti vázlatot) alkalmazott a nevelő rendszerezéshez?

Kellő hangsúlyt kaptak-e a tananyag fontos részei?

Milyen színvonalú a tanulók tudása az ismételt-rendszerezett anyagrészekre vonatkozóan? Mit tett a nevelő a hiány pótlására?

5. Ellenőrzés, értékelés

Megfelelő arányban szerepelt-e a nyelvi ismeretek és a nyelvhasználat szintjének ellenőrzése? Milyen értékelési, ellenőrzési módokat alkalmazott a nevelő?

Hogyan biztosította az egyéni feleletek közben az osztály aktivitását? Miként történt a tévedések helyesbítése?

Milyen útmutatást és lehetőséget adott a nevelő a tanulóknak a hiányok pótlására?