V a r g a   D o m o k o s  G y ö r g y     h o n l a p j a

 

 

Válogatott írásaim

 

Varga Domokos György

2005. október 23. 13:59

 

 

Turultéboly

 

 

 

Hajdanában-danában, amikor először oldott kékítőt a Híradó a kincstári képernyőn, írtam egy levelet Betlen Jánosnak, miért provokálnak a színnel. Visszaírt, hogy ne őrüljek meg.

Azóta szeretjük egymást.

Van ennek talán már tízegynéhány éve is.

Azóta egyszer már az is előfordult, hogy írtam egy mesekönyvet. Ez nem a reklám helye, ezért többet nem mondok róla. Annyi azonban mégis idetartozik, hogy gyönyörű a borítója. S kedvenc könyvárusomnak is tetszik – mutattam neki, mielőtt utcára került volna (mármint a könyv). Annyit azért megkérdezett: „Kék helyett nem lehetne-e inkább zöld színű?”.

Mondtam neki, hogy ne őrüljön meg.

De ettől még szeretjük egymást.

Tisztelettel értesítek mindenkit, hogy hosszú szenvedés után megjelent új könyvem, A törzsi háború természetrajza… Még mindig nem a reklám helye, viszont az igazságé: megszületésében nem kis szerepet játszott egy olyan civil ember (Orosz Ferencnek hívják), akinek véleménye számomra mindenki másénál hitelesebb. Ugyanis mint a Raoul Wallenberg Egyesület egyik vezetője végig a túloldalról, azaz kellő távolságból figyelt és mérlegelt. Szorgalmasan elolvasta minden küldeményem – ezernyi oldalt, negyedszáz fejezetet! – s teljes nyitottsággal és megértéssel fogadta minden gondolatom, ami még „emberileg” megérthető és elfogadható volt. A könyv hátulját is az ő egyik levelének részlete ékesíti, imígyen:

Kedves Uram!

Eleinte azt hittem, hogy egy "semleges" írást olvasok. Később kiderült, hogy ez nem így van, ami egyáltalán nem baj, hiszen így egyrészt hitelesebb, másrészt felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a másik törzsből is legyenek olyanok, akik Önhöz hasonlóan megértésre/megoldásra törekedve gondolják végig e kérdéskört.

Orosz Ferenc
Raoul Wallenberg Egyesület

Nos, Orosz Ferencnek küldtem A törzsi háború természetrajza… leendő bemutatójára egy meghívót. Két mottó szerepel benne. Ez az egyik:

„Vannak olyan kérdések, amelyben az az igazi demokrata,
aki a világot CSAK feketének, vagy csak fehérnek látja.
Ilyen a nácizmus, a hungarizmus, az antiszemitizmus és a rasszizmus.” 

M. B.
oktatási miniszter.

És ez a másik:

Vannak olyan kérdések, amelyekben az az igazi demokrata,
aki a világot NEM CSAK  feketének, vagy csak fehérnek látja.
Ilyen a nácizmus, a hungarizmus, az antiszemitizmus és a rasszizmus. 

VDGy

Orosz Ferenc megígérte, hogy akár szabadságáról is visszatér Budapestre s eljön a könyvbemutatóra; ám a mottómat sehogy sem érti. Az rendben van, hogy az antiszemitizmus dolgát nem szabad feketén, fehéren nézni – ebben már egyetértésre jutottunk. – „Azonban az illusztris társaság többi tagjáról ezt nem merném mondani. A nácizmus, Hitler, Auschwitz, II. VH elválaszthatatlanok. Ha a hungarizmus csak egy zavaros ideológia lenne, akkor nem lenne gond, de ez meg Szálasi rémuralmával fonódott össze. A rasszizmusra mint biológus kell nemet mondjak.”

Ez a kitűnő ember – akiről szeretném azt hinni, ha kellő számban klónoznánk és mindkét törzsben elszaporítanánk, örökre megszűnne a háborúság – nem mondta, hogy ne őrüljek meg, csak azt, hogy ez a mottó aligha fog jót tenni a könyvnek.

Én se mondom neki, hogy ne őrüljön meg. Szeretni fogjuk egymást.

Hanem csak arra gondolok, semmi nincs véletlenül.

Ennek a törzsi háborúzásról szóló könyvnek, úgy látszik, éppen a turul jegyében kellett megszületnie. Éppen azon a napon látott napvilágot, amidőn Magyarországon, Budapest XII. kerületében, éjnek évadján, lázasan dolgoztak egy szobor befejezésén.  A művészi alkotás a második világháború áldozatainak emelt maradandó emléket, de ettől még nem kellett volna az utolsó díszítőelemet az éjszakai órákban emelni helyére; akkor, amikor a másik törzsbeliek már javában alszanak; s nincsenek tiltakozó- vagy rombolóképes állapotban.

Merthogy az utolsó elem egy turul volt.  

A nyilasok kedvenc madara.

Turultéboly.

Hungarizmus fekete-fehérben.

A turul ugyanis a magyarság szent állata. Mitologikus jelképe. A magyar királyok első címerszerűen ábrázolt szimbóluma. „A múlt, a történelem igazolta, hogy a Turul-mítosz eltűnése - az Árpád-ház kihalása - indította meg a magyar önállóság megszűnését.” (Kiszely István, Nemzeti Hírháló)

Náci az, aki ilyet gondol?

Nyilas az, aki ilyet gondol?

 „Ne írd azt – kérte apai nagybátyám felesége édesapámtól –, hogy derék magyar ember, csak azt, hogy derék ember.”

Turultéboly.

Identitáskampányt hirdetett meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.  Újra a vörös a nyerő!

A kommunisták színe. Több embert pusztítottak el, mint az összes nyilas együttvéve. Nem éjjel, titokban bálványozzák a vöröst, hanem hatalmas csinnadrattával, ország-világ előtt.

Lám, derék emberek, nem tagadják meg a múltat. A sajátjukat legalábbis…

Ám ettől, az övéktől nem retteghet senki. Aki mégis, az nem demokrata, nem európai. Az megoszt. Árkot ás. A múltba révedez a jövőépítés helyett.

A turul, az más.

Ennek felépítése ellen, s most ennek lebontásáért a szabad demokratáktól kezdve, a közigazgatási hivatalon át, Demszky Gábor főpolgármesterig mindenkinek meg kell mozdulni.

Turultéboly.

Néhány tébolyodott nyilas hajdanában beleszeretett a magyarság szent madarába, mert azt remélte, segít majd megvédeni Magyarországot az idegen világtól.

Az őrülteknek is megvan a maguk logikája, de ez nem az igazság logikája.

A magyarság valóban önvédelemre szorult, de nem a zsidóság ellenében. Hiszen aki Radnótit s a Radnótikat megölte, nem a zsidót, hanem a Szépet ölte meg. S aki bárki mást meggyilkolt, valójában az sem védte meg magát, hisz’ saját magában is örökre végzett az Emberrel.

Ez az igazság logikája.

A turul azonban ettől még turul maradt.

A turul soha nem volt a nyilasoké, csak kisajátították. Ha azt mondom, hogy mindenki, aki az ősi magyar jelképhez ragaszkodik, csakis hungarista lehet, akkor miért ne mondhatnám: mindenki, aki ma a vörösre tesz, csakis véresszájú komcsi lehet.

Aki pedig Károlyi Mihályra tesz, az úttáblára, aki kijelölte, merre van Trianon, nem lehet más, mint a haza elvesztője, árulója.

Ez az igazság logikája.

Vagy dupla, vagy semmi. Vagy mindkettő, vagy egyik sem.

„Vannak olyan kérdések…”

Akkor vannak, ha a felsorolás hiánytalan: „Ilyen a nácizmus, a hungarizmus, az antiszemitizmus, a rasszizmus – és a kommunizmus.”

Amíg a legutolsó elem hiányzik a felsorolásból, valójában nem kérdések vannak, hanem téboly.

Mint most.

Turultéboly.

 

http://gondola.hu/cikk.php?szal=44486