Az egyes adótörvények és azzal összefüggo egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Adómód tv.) 460. § (5)
bekezdése alapján a részkedvezmény alapja a kifizetovel munkaviszonyban álló
természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idoszakra
megilleto, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót
terhelo közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér.
Az Adómód tv. 463. § (4) bekezdése értelmében a szociális hozzájárulási
adóból törvény alapján érvényesítheto kedvezmény kiszámításánál a
munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megilleto (bruttó) munkabért a
számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.
A számvitelrol szóló 2000. évi C. törvény 79. § (2) bekezdése szerint
bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a
munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megilleti, az érvényes
rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság,
ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremuködése
ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a
munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre
bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve a prémiumokat, jutalmakat,
valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a
statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az
ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni
vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási
járulékoknak. Az adókedvezmény alapjául kizárólag a munkaviszonyban állók
számára kifizetett munkabér szolgál.
A kereset kategóriája a fobb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok
definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közleményben található meg. E
közlemény II. fejezetének 1.1.1.4, illetve 1.1.1.5. pontjaiból az olvasható
ki, hogy akár elore meghatározott feladatok teljesítésére tekintettel, akár
egyéni teljesítmény alapján történik a jutalom kiosztása, ez a jutalom is a
bruttó bérköltség részét képezi, tehát szociális hozzájárulási adó
kedvezményének alapjául szolgál (magára a kedvezmény összegére csökkentoleg
hat).

Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel
összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai
véleménynek minosülnek, kötelezo jogi erovel nem bírnak.

Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Dél-alföldi Regionális Adó Foigazgatósága
Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Foosztály
Tájékoztatási Osztály