Az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott
Barabbas Társaság
a börtönártalmak csökkentéséért
elnevezésű közhasznú társadalmi egyesület által 2001.12.10-én elfogadott

ALAPSZABÁLY

Általános rendelkezések

1.§ (1) a) A „Barabbas Társaság a börtönártalmak csökkentéséért” (a továbbiakban: Társaság) közhasznú társadalmi egyesület
b) mivel a különböző bibliafordításokban eltérőek a névalakok, kívülállóktól ezeket is el kell fogadnunk mind szóban, mind írásban, pl.: Barabás, Barabbás, stb..
(2) célja: a szabadságvesztés idejének értelmes, jövőépítő kihasználása,
a fogva tartottak és szabadulók eredményes társadalmi beilleszkedése,
a szabadulók hozzásegítése lakás-, munka- és megélhetési gondjuk megoldásához,
a felvilágosult igazságszolgáltatás elveinek és gyakorlatának propagálása,
a fenti célokban közreműködő társadalmi erők és fórumok szakmai-tudományos és gyakorlati együttműködésének elősegítése

(3) levelezési címe: 1538 Budapest, Postafiók: 508.

(4) működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

(5) A Társaság jogi személy.

A Társaság célja megvalósítására: LD

2.§ (1) A Társaság célja megvalósítására:
a) lehetőséget közvetít vagy teremt a börtönben lévők önképzésére, foglalkoztatására
b.) tanácsadást folytat az újrakezdés legkülönbözőbb buktatóinak elkerülésére
c) védett szállások és munkahelyek országos hálózatának megteremtésén munkálkodik,
d) a szabadulók támogatására szociális létesítményeket és munkahelyeket tart fenn
e) kiadói tevékenységet folytat: a Társaság saját anyagai mellett céljaival összhangban álló szakmai és információs anyagokat készít, szerkeszt, és terjeszt;
f) tevékenységi körébe tartozó kérdésekben ismeretterjesztő tevékenységet folytat, jogszabályok alkotását kezdeményezi, és véleményt nyilvánít az ilyen jogszabályok tervezeteiről;
g,) tagjainak hagyományos és multimédiás tanfolyamokat, előadásokat, vitaüléseket rendez
h,) javaslatokat tesz az utógondozói és a börtönön belüli szociális munka sajátosságaira való felkészítés beépítésére a felső fokú képzésbe
i;) céljai megvalósítására együttműködik más szervezetekkel
j,) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn hasonló külföldi szervezetekkel
(2) Közhasznú tevékenysége hatékonyabbá tételére területi, színvonala emelésére szakmai csoportokat hoz létre. (23-27. §§)

A Társaság gazdálkodása

3. § (1) A Társaság éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételeit a tagdíjak, adományok, pályázati források, állami támogatások és egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik.
(2) A Társaság közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, vállalkozási tevékenységet is folytat.
(3) Szabad pénzeszközei befektetésére csak a közgyűlés által elfogadott belső szabályok alapján van lehetőség.
(4) A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A Társaság tagjai

4. § (1) A Társaság tagsága egyéni tagokból és társult szervezetekből áll. LD!
(2) Az egyéni tag, azaz rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tag természetes személy.
(3) Társult szervezetek azok a jogi személyek, amelyek csatlakozási szándékukat és együttműködési készségüket saját alapszabályaik szerint erre jogosult szerveik útján kinyilvánították,
(4.)és a Társaság tagfelvételre feljogosított szerve ezt elfogadta.

5. § (1) a) Rendes tag, aki kinyilvánítja, hogy a Társaság céljaival egyetért, azokért tenni is kész, ismeri és elfogadja a Társaság alapszabályát, és tagfelvételi kérelmét a Társaság vezető szerve elfogadja.
b) Nyilvántartásilag minden rendes tagnak tartoznia kell egy területi szervezethez, ez azonban bármelyik szintű lehet.
(2) Pártoló tag címet a Társaság Vezetősége a Társaság céljai megvalósítását jelentős adománnyal vagy munkával segítőknek adományozhat.
(3) Tiszteletbeli tag címet a Társaság vezetősége olyanoknak adományozhat, akiket a Társaság célkitűzésivel összhangban álló, nagy hatású tudományos, közéleti vagy egyéb tevékenységük alapján erre méltónak ítél.

6. § A rendes tagok felvételének jogát a Társaság Vezetősége az alsóbb szintű vezetőségekre is átruházhatja. Ezek nemleges határozata ellen a felsőbb szintű vezetőséghez lehet fellebbezni.

7. § A társult szervezetek és tagjai jogait és kötelezettségeit a Társaság és a társult szervezet közötti megállapodás szabályozza.

A tagok jogai, kötelezettségei:

9. § (1) Az egyéni tag jogai:
a) részt vehet a Társaság Közgyűlésén, és a területi és szakmai csoportok taggyűlésein;
b) javaslatokkal, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat a Társaság vezető szerveihez;
c) részt vehet a Társaság rendezvényein, tanfolyamain, nyílt szakmai pályázatain;
d) részt vehet a szakcsoportok tevékenységében;
e) a Társaság kiadványait, termékeit kedvezményesen vagy ingyen kaphatja meg
(2) a rendes tag joga ezen felül, hogy:
a) egy területi mellett több szakmai csoportok tagja legyen,
b) a közgyűlésen és saját csoportjai taggyűlésén egyenlő szavazati joggal éljen,
c) a Társaság bármely tisztségére megválasszák;
d) részesüljön a tagsági jogviszony alapján nyújtható juttatásokban.
e) egyedül, más tagokkal, illetve területi vagy szakmai csoportjával közösen részt vegyen a Társaság belső pályázatain.
(3) a rendes tag kötelezettsége, hogy
a) közreműködjék a Társaság célkitűzéseinek megvalósításában,
b) tartsa be az alapszabály, és a társszervezetekkel kötött megállapodások előírásait,
c) fizesse az évi 1500 ft. tagdíjat.
d) vegyen részt belső felkészítésen, képzésen, ha választott feladatához ezt a vezetőség előírja.

A tagság megszűnése:

10. § (1) a) A tagság megszűnik:
a) kilépéssel;
b) törléssel;
c) elhalálozással;
d) társult szervezet esetén a szervezet megszűnésével, és
e) tiszteleti és pártoló tag cím visszavonásával.
(2) A tagság - vezető tisztségviselőt kivéve- a Vezetőségnek tett írásbeli bejelentéssel bármikor megszüntethető.
(3) Azt a tagot, aki az előírt tagsági díjjal egy évnél tovább hátralékban van, és azt az írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, vagy a 9. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb kötelezettségeit súlyosan megsértette, a Vezetőség a tagok sorából törölheti.
(4) A Vezetőség a tiszteleti és a pártoló tagságot is visszavonhatja, ha ezt indokoltnak és szükségesnek tartja.
(5) A törlést kimondó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül ellene felszólamlásra van lehetőség. Ennek elmaradása vagy elutasítása után a Vezetőség tagságot megszünteti.
(6) A fellebbezést elutasító vezetőségi döntés ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A Közgyűlés első napirendi pontjaként a vezetőség és a tag - vagy képviseletében egy másik tag - meghallgatása után vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. LD!

A Közgyűlés

11. § (1) A Közgyűlés a Társaság legfőbb testületi szerve.
(2) A Közgyűlés a Társaság egyéni tagjaiból, és a társult szervezetek képviselőiből áll. utóbbiakat az egyéni tagok jogai illetik meg. Meghívottak és érdeklődők jogosultságairól a Vezetőség javaslatára a Közgyűlés dönt.
(3) A közgyűlések és a taggyűlések nyilvánosak. A nyilvánosság egyszerű szótöbbséggel kizárható, ha a napirenden lévő kérdés olyan személyiségi jogi, adatvédelmi vagy üzleti érdekeket érint, melyek védelmét törvény biztosítja.

12. § (1) A Vezetőség gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról évente egyszer, de szükség esetén többször is, illetve össze kell hívnia, ha ezt a valamely tisztségviselő vagy a tagság egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
(2) A közgyűlés határozatképességéhez legalább a tagság 50% +1 fő jelenléte szükséges. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredetit követő 10 napon belül kell összehívni, időpontja az eredeti meghívóban is megjelölhető.
(3) A postán feladott meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 10 napnak kell eltelnie.

13. § (1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörrel:
a) megállapítja és módosítja az Alapszabályt;
b) értékeli a Társaság éves tevékenységét, meghatározza a következő időszak feladatait;
c) értékeli a Társaság gazdálkodását, elfogadja zárszámadását; és az éves költségvetését,
d) megvitatja és nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel jóváhagyja a szervezet éves közhasznúsági beszámolóját
e) dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, átalakulás, úgyszintén a feloszlás kimondásáról;
f) 5 évi időtartamra megválasztja, illetve felmenti a Társaság Vezetőségét, - és ha szükségessé válik, az Ellenőrző Bizottságot
g) megállapítja az éves tagdíj összegét.
(2) A Közgyűlés dönthet a Társaság működését érintő bármely kérdésben.
(3) a) A Közgyűlés minden lényeges döntését jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amit a levezető elnöknek és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tagnak kell aláírnia.
b) A közgyűlés határozata azt követően válik érvényessé, hogy azt a levezető elnök bejegyezni a határozatok könyvébe, és ezt a jegyzőkönyvet aláíró egyik tag hitelesíti.

Vezetőség

14. § (1) a) A közgyűlés 5 évre választja a minimum 3 fős - elnök, alelnök és főtitkár – Vezetőséget. Ha a vezetőség bővül vagy átalakul, új tagja megbízatási ideje csak a ciklus végéig tart.
b) a Társaság első elnöke: Dr. Végh József, alelnöke: Böszörményi Judit, főtitkára: Varga Kornél.
(2) Két Közgyűlés közötti időben a Vezetőség irányítja, szervezi és hangolja össze a munkát;
b) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen köteles beszámolni.
(3) a) A Vezetőség szükség szerint, - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze a napirend közlésével.
b) A meghívók postázása és az ülés napja között legalább 7 napnak kell lennie.
c) Üléseire lehetőség szerint meg kell hívni a döntésben érdekelt személyt, szervet.
d) Az ülések nyilvánosak, de a nyilvánosság egyszerű szótöbbséggel kizárható, ha a napirenden lévő kérdés olyan személyiségi jogi, adatvédelmi vagy üzleti érdekeket érint, melyek védelmét törvény biztosítja.
(4) A Vezetőség tagjai kétharmadának jelenléte esetén határozatképes. Ha másképp nem dönt, vagy jogszabály nem ír elő minősített többséget, határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) a) A Vezetőség dönthet úgy, hogy a Társaság keretében egyes gondozási, segítői tevékenységek csak belső felkészítés, képzés után végezhetők.
b) biztosítja az ilyen képzés feltételeit: tananyagát, menetét,
c) ellenőrzi és igazolja az eredményes befejezését
(6) a) A Vezetőség minden Közgyűlés összehívása előtt írott munkaanyagot készít, amiben: beszámol a Társaság előző Közgyűlés óta végzett munkájáról, eredményeiről, gondjairól,
b) ajánlást tesz a következő időszak feladataira, a döntésre váró ügyekben hozandó határozatokra, a tisztségviselők számának esetleges változtatására, az esedékes szavazások módjára,
c) az éves Közgyűlésre elkészíti és közzéteszi a Társaság költségvetését és zárszámadását, közhasznúsági jelentését, valamint kidolgozza a következő évi könyvelés és nyilvántartás szerkezetét, amit egész Társaságon belül egységesen alkalmazni kell majd.
d) A munkaanyagot a Közgyűlés napirendjével és a meghívóval együtt juttatja el a tagsághoz levélben, faxon, vagy elektronikus úton, illetve közzéteszi a Társaság internetes honlapján.
(7) a) A Vezetőség határoz tagfelvételi, illetve tiszteleti és pártoló tagsági cím adományozási ügyekben;
b) dönt új területi vagy szakmai csoport alakulásáról vagy megszüntetéséről,
c) nyilvántartja a Társaság összes egyéni tagját és csoportját
d) folyamatosan bővíti a Társaság tevékenységi formáit és növeli működési területét
d) dönt az alsóbb szintek fellebbviteli ügyeiben
(8) A Vezetőség jogosult akár egyéni tagot, akár kívülálló személyt pénztárosi, könyvelői, jogászi teendők ellátásával megbízni. Részükre díjazás állapítható meg.

15. §: (1) A vezető tisztségviselők a Társaság vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
(2) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással.
(3) A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

Vezető tisztségviselők

Elnök

16. § (1) a) A Társaság elnöke jogosult a Társaság képviseletére, a Társaság bankszámlájának kezelésére
b) összehívja és vezeti a Közgyűlést és a Vezetőség üléseit
(2) a) ellátja a Közgyűlés, illetve a Vezetőség által rábízott feladatokat.
b) a Közgyűlés és a Vezetőség határozatainak megfelelően intézi a Társaság ügyeit;
c) beszámol a Közgyűlésnek a Társaság ügyeinek intézéséről;
d) folyamatosan tájékoztatja a tagságot a Közgyűlés, illetve a Vezetőség határozatairól;
e) kapcsolatot tart a Társasághoz társult szervezetekkel;
f) munkáltatói jogokat gyakorol a Társaság alkalmazottai felett;
g) utalványozza a Társaság kifizetéseit
h.) írásban megbízhatja Vezetőség tagjait saját hatáskörébe tartozó feladatokkal

Alelnök, Főtitkár

17. § (1) a) Az Alelnök képviseli az elnököt akadályoztatása esetén, ám a Társaságra jogi vagy anyagi kötelezettséget keletkeztető ügyben aláírási joggal csak az elnök külön írásbeli felhatalmazásával rendelkezik.
b) tartósan megbízható elnöki hatáskörbe tartozó feladatokkal.
c) Ha az elnök előre láthatólag tartósan képtelenné válik feladat ellátására, az Alelnök köteles rendkívüli tisztújító Közgyűlést összehívni.
(2) a) A Főtitkár végzi a Társaság szervezeti működésével, szolgáltatásaival, gazdasági tevékenységével kapcsolatos ügyviteli munkát
b) kezeli a Társaság iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
(3) a) A Közgyűlés és a Vezetőség az Alelnököt és a Főtitkárt önálló feladattal is megbízhatja.
(4) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök, az Alelnök és a Főtitkár rendelkeznek olymódon, hogy hármójuk közül ketten közösen adhatnak megbízást bankügyletekre.

18. § A Társaságban jelenleg felügyelő szerv nem működik. Ha a Társaság éves bevétele eléri az öt millió forintot, a vezetőségnek ki kell jelölnie egy tőle elkülönült három tagú Ellenőrző Bizottságot. Ennek tagjaira a könyvvizsgálóval azonos személyi összeférhetetlenségi szabályok érvényesek, működésére pedig az 1997. évi CLVI törvény 7-12§§-ai vonatkoznak. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

Könyvvizsgáló

19. § (1). Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.
(2). A Társaság első, a Társaság nevében eljáró könyvvizsgálójának a megbízatása 5 évre szól, és újraválasztható.
(3). A könyvvizsgálatért személyében is felelős könyvvizsgálóval a Vezetőség köt szerződést.
(4). A könyvvizsgáló tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján végzi. A számviteli törvény szerint ellenőrzi a beszámoló, az üzleti jelentés valódiságát, szabályszerűségét. Megvizsgálhatja a Társaság könyveit, bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, felvilágosítást kérhet a Társaság tisztségviselőitől, a felügyelő bizottságától, munkavállalóitól.
(5). A Társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
(6). Ha szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal a vezető szerv, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét, mely kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.
(7). Ha megállapítja, illetve megtudja, hogy jelentős vagyoncsökkenés várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a legfőbb szerv összehívását kérni.
(8). Ha a Társaság legfőbb szervét nem hívják össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni.
(9). A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok

20. § (1). A Társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket és a könyvvizsgálót az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követően a Társaság vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait és a könyvvizsgálót a Társaság legfőbb szerve választja meg.
(2). A vezető tisztségviselők a Társaság vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.
(3). A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
(4). Megszűnik a vezetői és tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással.
f) törvényben szabályozott kizáró ok beálltával,
g) alkalmazott részéről a szerződés felmondásával.
(5). A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
(6). A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok (Ptk. 474-483. §) irányadóak.
(7) A Társaság anyagi lehetőségei függvényében a Közgyűlés az éves költségvetésében határozza meg azt a keretösszeget és elosztási elvet, amiből, és ami szerint a vezetőség tagjai pénzjuttatásban részesülhetnek. Aki több vezető tisztséget tölt be, pénzjuttatást csak egy, a legmegmagasabb tisztség után kaphat

A vezető testületek működésének általános szabályai

21. § (1) A Közgyűlés, a taggyűlés valamint a Társaság, a területi és szakmai csoport vezetősége (a továbbiakban: vezető testület)
a) a taggyűlés határozatképességéhez legalább a tagság 50% +1 fő jelenléte szükséges;
b) minden tagját egy szavazat illeti meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;
c) határozatait – ha másként nem dönt - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
(2) a) a vezető testület jelenlévő tagjai egyharmadának javaslatára titkos szavazást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel érvényes.
b) az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más tag számára nem biztosított előnyben részesül,
c) a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(4) A Vezetőség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet a Vezetőség minden jelenlevő tagja aláírásával hitelesíti.
(5) A Vezetőség köteles döntései nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
(6) A Vezetőség erre kijelölt tagja köteles a Közgyűlés és a Vezetőség által hozott olyan határozatot, amely bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 7 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

Személyi összeférhetetlenségi szabályok

22. § (1) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója, aki
a) a Társaság Elnöke vagy Vezetőségének tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
e) Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság alapítója, illetve tagja, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, továbbá a Társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.
f) A könyvvizsgálatért felelős személy a Társaság részére más munkát nem végezhet.
g) Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az összeférhetetlenségi előírások vonatkoznak minden tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is.
(2) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(3) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A területi és szakmai csoportok LD!

23. § (1) a) A Vezetőség az eredményesebb működés érdekében területi és szakmai alapon önálló csoportok alakulását kezdeményezi, támogatja.
b) A Társaság három szintre tagolódhat: az országos Társaságon belül területi alapon regionális, ezen belül helyi, szakmai alapon pedig országos, és ezen belül regionális csoportok jöhetnek létre. A felvételt minden csoportba kérni kell.
c) Területi csoporthoz minden egyéni tag csak egyhez tartozhat, ez azonban lehet országos vagy regionális is. Másik területi csoportba kerülni átjelentkezés útján lehet.
d) Szakmai csoportban többen is tag lehet.
(2) a) területi és szakmai csoport önálló társadalmi szervezetként nem vehető nyilvántartásba, jogi és anyagi kötelezettségeket keletkeztető ügyeiben csak a Társaság Vezetősége jogosult intézkedni, költségvetése a Társaság költségvetésének része.
b) a csoportok az alapszabály és a költségvetési kötöttségek betartása mellett saját illetékességi területükön és saját ügyeikben messzemenő önállósággal rendelkeznek,
c) a csoport elnökének a Társaság Vezetősége a csoport ügyeiben képviseleti jogot adhat, ennek minden előnyével, terhével, jogi felelősségével.
d) A Társaság anyagi lehetőségei függvényében a Közgyűlés az éves költségvetésében határozza meg azt a keretösszeget és azt az elosztási elvet, amiből, és ami szerint a csoportok működésük biztosításához anyagi támogatásban részesülhetnek
(3) a) A 10 főnél kisebb létszámú, illetve a nem, vagy rosszul működő csoportot magasabb szintű vezető szerve a 10. § szerint megszüntetheti. A végső fellebbezési fórum a Közgyűlés.
b) A csoport megszüntetése a társasági tagságot nem érinti, hisz nem kötelező területi vagy szakmai csoportban is tagnak lenni.

A területi és szakmai csoport legfőbb vezető testülete

24. § (1) A területi és szakmai csoportok legfőbb vezető testülete a taggyűlés.LD!
(2) a) A taggyűlésre a Közgyűlésre vonatkozó szabályok irányadóak, figyelemmel a következőkre:
b) A taggyűlést évente legalább kétszer kell összehívni: a fölötte lévő szint gyűlése előtt legalább egy, és után a legfeljebb egy hónappal, hogy a csoport jelenései beépülhessenek annak az anyagába, illetve annak a határozatai beépülhessenek a terveibe.
c) A taggyűlés illetékességi köre a csoport illetékességi területére, és saját tagjaira terjed ki.
d) időben kell elfogadnia és eljuttatnia éves beszámolóit és adatait a Társaság Vezetőségének Társaság éves beszámolóinak elkészítéséhez.
e) saját illetőségi körén kívül eső ügyekben döntései határozati javaslatok a felette levő szintek döntéshozó szervei számára.

A területi és szakmai csoport vezetősége

25. § (1) A területi és szakmai csoport vezetőségére a Társaság Vezetőségére vonatkozó szabályok irányadóak.
(2) A csoport vezetősége első illetve másodfokon dönt tagfelvételi kérelem, alsóbb szintű csoport létrehozása, megszüntetése ügyében; LD!
(3) nyilvántartja tagjait, és nyilvántartását megküldi a Vezetőségnek
(4) elnöke vagy a vezetőség általa meghatalmazott tagja képviselheti a Társaságot a csoport illetékességi területén, de arra jogi vagy anyagi következményekkel járó döntést nem hozhat.
(5) A csoport tevékenységéről a vezetőség köteles a Társaságon belüli egységes szerkezetben elkészíteni, és taggyűlésével időben elfogadtatni, és a Vezetőséghez időben eljuttatni azokat a jelentéseket, elszámolásokat, beszámolókat, amiket a Társaság éves jelentésébe be kell építeni.

A területi és szakmai csoport tisztségviselői

26. § A területi és szakmai csoport a Társaság tisztségviselőire vonatkozó előírások alapján az elnökén, alelnökén, titkárán fölül szükség és lehetőség szerint választ magának tisztségviselőket .

A Társaság képviselete

27. § A Társaság képviseletére az elnök jogosult, ő rendelkezik a Társaság bankszámlája felett, és ő létesíthet a Társaságra kötelezettségeket keletkeztető jogviszonyt is.

A Társaság megszűnése

28. § (1) A Társaság megszűnik, ha
a) feloszlását a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja
b) a bíróság feloszlatja
c) más egyesülettel egyesül
d) az egyesület megszűnését a bíróság megállapítja.
(2) A Társaság megszűnése esetén vagyonát a legfelsőbb szerv hasonló célokért tevékenykedő társadalmi szervezetek között osztja szét. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

Közhasznúsági szabályok

29.§ (1.) A Társaság az alábbi 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja szerinti közhasznú tevékenységeket végzi:
tudományos tevékenység, kutatás, (TEÁOR szerint: 73.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés)
kulturális tevékenység, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (TEÁOR szerint: 80.42 Felnőtt- és egyéb oktatás)
emberi és állampolgári jogok védelme, az igazságszolgáltatás terén az euroatlanti integráció elősegítése, (TEÁOR szerint: 91.12 Szakmai érdek-képviselet, 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, szociális tevékenység, családsegítés a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység, és a kapcsolódó szolgáltatások (TEÁOR szerint: 91.12 Szakmai érdek-képviselet, 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, rehabilitációs foglalkoztatás, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése (TEÁOR szerint: 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység) stb.
(2) A Társaság tagjain kívül mások is részesülhetnek fent nevezett közhasznú tevékenységekben és szolgáltatásokban, e személyek elsősorban a szabadságvesztésüket töltő vagy szabadult elítéltek, illetve hozzátartozóik, akik a Társaság által tett börtönlátogatásokon, a börtönök információs csatornáin, valamint helyi és az országos média útján szerezhetnek tudomást a Társaság tevékenységéről.

30. § (1) A Társaság a törvényben és az alapszabályában rögzített közhasznú tevékenysége folytatásának feltételeiről szerződést köt az IM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, hogy a fogva tartottak közvetlenül is élhessenek szabadulásra felkészítő szolgáltatásaival, illetve az IM Bv OP sajtótermékei révén a szakmával is megismertethesse a Társaság törekvései mellett szóló érveket.
(2) A Társaság együttműködési megállapodást köt rokon célokat követő társadalmi szervezetekkel, és e szerződés alapján felkészítő tanfolyamot szervez számukra célcsoportjával kapcsolatos kérdésekről, és ehhez tananyagot is biztosít.
(3) A Társaság vállalja célja szerinti előadások, vitafórumok és konferenciák szervezését.
(4) A Társaság vállalja, hogy a céljának megfelelő szakmai kiadványokat (folyóirat, könyv, CD) készít, és ezeket kedvezményesen bocsátja az érdekeltek részére.

31. § A Társaság céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.

32.§ A Társaság évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. A Társaság által nyilvánosan meghirdetett képzések, tanfolyamok tájékoztatói a Társaság honlapján bárki részére hozzáférhetők lesznek.

33§ A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

34§ A Társaság működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzleti év végével a képviselő a Társaság gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

35§ A Társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

36.§ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

37.§ A Társaság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

38.§ A Társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját országos média útján is nyilvánosságra hozza.

39.§ A Társaság működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan biztosítja a nyilvánosságot

40.§ (1) A Társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. (3) Az elnök biztosítja, hogy az éves közhasznúsági jelentéshez (éves beszámolóhoz) bárki hozzáférhessen (beletekinthessen és saját költségére másolatot készíthessen).
(4) A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

41.§ (1) A Társaság elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
(2) Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
(3) Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
(4) Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

42.§ A Társaság bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

43.§ A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó 1979. évi CLVI tv., másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Záradék

Az alapszabályt a 2001. augusztus hó 05. napján megtartott alakuló közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Kelt 2001. augusztus hó 05. napján.

Kommentár az alapszabályhoz

A Társaság arra hivatott, hogy keretet teremtsen egy remélhetőleg egyre sokszínűbb, egyre kiterjedtebb tevékenységnek, ezért az alapszabálynak szándékunk szerint teret kell biztosítania valamennyi már induláskor felismert, és jó néhány később szükségessé váló teendő számára, függetlenül attól, hogy induláskor ebből hányat tud felvállalni.vissza

Az alapszabály ma még furcsának tűnő néhány elemét a tág cselekvési keret teremtésének szándéka magyarázza.
Az egyéni tagság azért oszlik rendes, tiszteleti és pártoló tagságra, mert úgy méltányos, hogy bizonyos jogosítványai is legyenek az elismerés mellett azoknak, akik egyesületünk, vagy az ügy érdekében kifejtett tevékenységükkel, természetbeni vagy anyagi hozzájárulásukkal nagymértékben segítik céljaink megvalósítását. Méltánytalan lenne viszont ezen érdemeik mellé még az egyesületi működés egyéb a terheit és felelősséget is a nyakukba lőcsölni. Az is méltánytalan lenne viszont, ha a rendes tagok a vállalt terhek fejében a semmiféle előjogot nem szerezhetnének az egyesület reménybeli erőforrásaira.vissza

A tagfelvétel alsóbb szinten történőmegtagadása ellen azért lehet fellebbezni, mert a Társaság is, a tagság is országos. A Társaságnak minden elkötelezett ember munkájára szüksége van. Attól még nagyon értékes tagja lehet a Társaságnak valaki, hogy az épp adott alegység vezetőinél nem talál megértésre. A helyi szervezet vezetősége kizárhatja ugyan saját tagsága köréből, akivel nem tud együttműködni, ám ha a tag fellebbezését a felsőbb vezetőség elfogja, e döntésével automatikusan átvezeti egyéni tagjaként saját tagnyilvántartásába. vissza

10/6 Bár remélhetőleg soha nem kerül sor ilyesmire, gondolni kell rá. A vita nélküli döntés mellett a következők szólnak
A Társaság remélhetőleg hamarosan igen kiterjedt lesz, minden bizonnyal rendkívül sok eredeti egyéniséggel. Ez önmagában is súrlódással terhes helyzet. Emellett olyan összetett és érzékeny kérdéseket feszegető ügyekkel fog foglalkozik, melyek megoldásában még a legnagyobb jóakarat mellett is tolerancia próbáló feladat lesz együttműködni. Egy fellebbezési ügy természetéből fakadóan parttalan vitákba torkollhatna, és ellehetetleníthetné a közgyűlés érdemi munkáját. A tagot azért képviselheti egy másik, hogy nagyobb eséllyel derülhessen ki, ha ügyében a Vezetőség esetleg rosszul döntött. vissza

A területi és szakmai csoportokról szóló passzusok mögött a Társaságnak az a törekvése áll, hogy az ország egész területét lefedő tagsága legyen, mint ahogy a fogva tartottak is az ország egész területéről vonulnak be a börtönbe. A kívánatos az lenne, ha az ország közigazgatási térképét le tudnánk fedni, míg azonban ez be nem következik addig a Barabbas „régiói” a tagság és a pártfogolt fogva tartottak függvényében rugalmasan alakulnak.

E szervezeti alegységek feladata nem az irányítás centralizálása, hanem a hatékonyabb helyi munka, a helyi problémák megoldásában, lehetőségek kiaknázásában, a szabadulás helybeli előkészítése, a szabaduló otthoni segítése terén van nagy jelentőségük. Nyilvánvalóan helyismeret szükséges ugyanis védett /jellegű/ szállás- munka-, és egyéb újrakezdést segítő lehetőségek megtalálásához, megteremtéséhez csakúgy, mint olyan helyi szervezeteknek és személyeknek a megkereséséhez, akiket érdemes megnyerni a Társaság számára.

A szakmai csoportok a munka egy-egy speciális területét jobban ismerőket fogja össze. Ilyen lehet például az: oktatási, művészeti, mentálhigiénés, egészségügyi, munkaügyi, szociális, igazgatásügyi, jogi, büntetés-végrehajtási, stb. szakcsoport.

A „helyi csoportok” alatt a regionálisnál kisebb önálló egységek, illetve a reménybeli konkrét létesítmények, vállalkozások, átmeneti szállások, védett munkahelyek működtetését végző tagok értendők. vissza

A csoportok fontosak a Társaság által képviselt törekvések, értékek, információk szakavatott megismertetéséhez, képviseletéhez is az adott társadalmi környezetben.
Az alapszabály és a törvények betartása mellett messzemenő önállóságot élveznek, adományokat, céltámogatásokat is szerezhetnek maguknak.
Túl nagy befolyásuk, korlátlan és haszontalan elszaporodásuk ellen azonban az alapszabály három módon próbál védekezni: nem érdemes halmozni a tisztségeket, mert csak egy után jár juttatás; a 10 fő alatti illetve az eredménytelen csoportokat meg lehet szüntetni; a következő szintek taggyűlésein mindenki egyenlő szavazati joggal vesz rész, tehát a csoportok csak közösen kidolgozott javaslataik jobb minőségével juthatnak némi előnyhöz az egyenlők között.vissza